Connect with us

Kerítésen innen

A családsegítő-kiskirály és a gyermekéért küzdő szülők esete 2025 Magyarországán – A Partizán-interjú, ami legalább olyan fontos, mint Magyar Péteré volt

A családsegítő-kiskirály és a gyermekéért küzdő szülők esete 2025 Magyarországán - A Partizán-interjú, ami legalább olyan fontos, mint Magyar Péteré volt
Megosztás

Ha egy kisgyermek életének első heteit, hónapjait kórházban tölti elhagyatva, szülőktől elválasztva, azzal életre szóló lelki-fizikai károkat szenved. Marianna kisfia közel fél éve fekszik a kórházban, a szerető szülei nélkül, tőlük elválasztva, akik kéthetente egy órára láthatják csak őt! Mindezt azért, mert pár „névtelen” közalkalmazott így döntött.

Marianna története: „a gyerekem helye mellettem van”

„A tavaly kirobbant kegyelmi botrány rávilágított, hogy a gyermekvédelmi rendszer rideg alkalmatlansága a legmagasabb állami hivatalok vezetőiig is elér. A Partizán most a folyamat bemeneti oldalának legsúlyosabb anomáliáját mutatja meg. Azt, hogy a születése után hogyan tartottak jogellenesen hónapokig vissza a kórházban egy csecsemőt, majd vették állami gondozásba. A szülők bűne az, hogy „túlzottan aggódnak” a kisbabájukért és ki mernek állni a jogaikért. Mivel elfogytak a nevelőszülők, a kisbaba több száz sorstársához hasonlóan még ma, közel fél év után is a kórházban van, a szülei kéthetente láthatják, egy órára” – írta összefoglalójában a Partizán szerkesztője.

<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>

Családi kálvária

Marianna kisfia tavaly szeptemberben született meg, igazi csodaként, hiszen az anyukának korábban azt mondták az orvosok, hogy sosem lehet gyermeke. A családnak azonban nem volt lehetősége az önfeledt örömre, ugyanis a lassan féléves babát soha nem engedték haza a kórházból.

A TASZ ügyfele, Marianna az első olyan érintett szülő, aki kiállt a nyilvánosság elé, hogy a történetét megosztva felhívja erre a hatalmas problémára figyelmet, és hogy a nyilvánosság erejét is használva elérje, hogy a gyermekét végre hazaengedjék! Ez történt:

  • 2024 legelején a nőgyógyászati panaszokkal küzdő Mariannának azt mondták, hogy soha nem lehet gyermeke.
  • 2024 februárjában Marianna mégis várandós lett, ezután a korábbi egészségügyi problémái miatt veszélyeztetett terhesként tartották számon. A terhessége alatt Marianna számos orvosi vizsgálaton vett részt, több alkalommal is jogsértés érte a kórházakban (volt, hogy rosszul rögzítették a vércsoportját, három különböző kötelező vizsgálat után is hüvelyi fertőzést kapott, majd hiába jelezte, mikor elfolyt a magzatvize, nem hitték el neki). Marianna és a párja több helyen lakott a várandósság ideje alatt.
  • 2024 júliusában az édesapa munkahelye szolgálati lakást biztosított a családnak, de a kulcsokat csak hetekkel később kapták meg, ezért ideiglenesen az édesapa rokonaihoz, majd egy átmeneti szállásra költözött.
  • 2024 szeptember első hetében Marianna gyermeke koraszülöttként, egy budapesti kórházban jött világra. A kórház nem engedte haza a babát, mert “bizonytalan volt”, hova vihetnék a szülők. Hatósági határozatot erről nem kaptak, így jogsértően járt el a kórház és a gyámhivatal is. A babát hatósági döntés nélkül nem tarthatták volna benn, haza kellett volna engedniük.
  • 2024 szeptember harmadik hetében a csecsemőt átszállították a kórház gyermekosztályára, pedig ekkorra Mariannáék már megkapták a szolgálati lakás kulcsát. Határozatot ekkor sem kaptak.
  • 2024 október első két hetében Mariannánál kétszer járt a védőnő. Először egyedül, másodszor a családgondozókkal együtt. A második alkalommal egy dokumentumot akartak Mariannával elolvasás nélkül aláíratni, és közölték vele, hogy nem fogják hazaengedni a babát, mert szerintük az anyuka nem működik együtt a hatósággal.
  • 2024. október 17-én a családsegítő szolgálat írásban javasolta a gyámhivatalnak, hogy Marianna babáját ne engedjék haza a kórházból.
  • 2024. október 30-án hivatalosan is elindult a nevelésbe vételi eljárás a gyámhivatalnál. Két hónappal a gyermek születése, a kórházban való erőszakos benntartása, azaz a törvényes határidő után. A szülők ezek után hiába mentek el többször is a gyámhivatalba, hogy elolvashassák a hivatalos, hatósági iratokat, ezek az alkalmak gyakran konfliktusokba torkolltak az ügyintézőkkel.
  • 2024. november 18-án esetkonferenciát tartottak a gyermekvédelmi dolgozók, ahol a szülők hivatalosan vállalták, hogy együttműködnek a gyámhivatallal annak érdekében, hogy visszakaphassák a gyermeküket. Ennek ellenére a családgondozók fenntartották álláspontjukat, hogy a baba nem mehet haza a családjához. Mariannát pszichiátriai vizsgálatra kötelezték azért, mert rossz idegállapotba került a gyermeke elvesztése miatt. Bár az anya indokolatlannak és megalázónak érezte az utasítást, elment pszichiáterhez. A szakember szorongást állapított meg nála, de gyógyszer szedését nem látta indokoltnak.
  • 2024. november 19-én az újszülöttjétől több mint két hónapja elválasztott Marianna az ekkor már egyre kilátástalanabbnak tűnő helyzetével a TASZ ingyenes jogsegélyszolgálatához fordult segítségért.
  • 2024. december 11-én a gyámhivatal úgy határozott, hogy a babát hivatalosan is ki kell emelni a családjából (azaz állami gondozásba kell venni), annak ellenére, hogy semmilyen bizonyíték nem volt arra, hogy Marianna alkalmatlan lenne a gyereke nevelésére, ezt kizárólag a szakemberekkel szembeni viselkedése alapján állapították meg; lakhatásukat rendben találták, az apát türelmes, szeretetteljes szülőként írták le, aki gyermekét mindennap látogatta a kórházban.
  • 2024. december 12-én a kórház átvette a határozatot, december 13-án a babát átszállították a kórház területén található másik osztályra, amelyet a jelenlegi katasztrofális szakellátási helyhiány miatt “gyermekotthonnak” neveztek át. Ettől kezdve a szülők már nem tudták mindennap látogatni gyermeküket. Egy alkalommal a baba itt annyira beteg lett a szüleitől elzárt baba, hogy a sürgősségire kellett átvinni.
  • 2024. december 13. óta, vagyis az elmúlt több mint két hónapban Marianna és a párja mindössze 5 alkalommal, egy-egy órára láthatták a gyermeküket, mert a gyámhatóság úgy határozott, hogy a szülők számára csak havonta kétszer (minden hónap első és harmadik szerdáján) engedélyeznek egy órás láthatásokat. Mivel januárban 5 szerda volt, előfordult az is, hogy a szülők három hétig egyáltalán nem találkozhattak a babával. Marianna kérvényezte, hogy naponta láthassa a gyermekét a “gyermekotthoni részlegen”, emiatt most folyamatban van a láthatás felülvizsgálata.
  • 2025. január 17-én adták postára a szülők azt a segítségünkkel megírt keresetlevelet, amiben azonnali jogvédelmet is kértek a bíróságtól. Ez azt jelenti, hogy mielőtt a bíróság arról döntene, hogy összességében jogszerű volt-e a gyámhivatal eljárása és a végén a gyermek kiemelése, 15 napon belül külön döntenie kell arról, hogy haza lehet-e végre engedni a babát. Sajnos ez a 15 napos határidő 8 nappal később indult csak el, mert a kormányhivatal tévesen értelmezte a jogszabályt és a rendelkezésére álló határidőt túllépve küldte tovább a keresetlevelet a bíróságra. Emiatt 2025. február 28-ig kell döntenie a bíróságnak arról, hogy haza kell-e engedni a babát ideiglenesen, vagy sem. A rendes bírósági eljárás csak ezután indul.

Most te is segíthetsz nemcsak ennek az egy családnak, de másik több száz hasonlóan tragikus sorsú, kórházba zárt csecsemőnek is, ha csatlakozol a TASZ levélküldő akciójához!

Az első lépés, hogy tisztában kell lenni a szülők és gyermekek jogaival (amiről a TASZ tudástárából bárki tájékozódhat online), így nemcsak magunkat védhetjük, hanem másokat is segíthetünk, ha bajban vannak. Ha pedig a környezetünkben olyan esetet látunk, hogy egy gyermeket igazságtalanul akarnak elszakítani a családjától, ne legyintsünk, és ne nézzünk félre! Legyünk azok, akik szólnak, akik segítenek, akár jogvédő szervezet bevonásával, akár a nyilvánosság erejével. A TASZ több mint tíz éve küzd a jogellenes gyermekkiemelések ellen. Ingyenes jogi segítséget, tanácsadást és bíróság előtti képviseletet nyújtunk az érintett szülőknek azért, hogy minden gyermek szeretetben nevelkedhessen a saját családjában. Orbán Viktor és Donald Trump közös támadása azonban most a TASZ működését fenyegeti. Ha nincs TASZ, nincs, aki segítsen, hogy a családjuktól indokolatlanul és jogellenesen elválasztott, kórházba zárt kisbabák hazatérhessenek – olvasható a 444.hu cikkében.

Szerző