A devizahitelesek elátkozzák Matolcsy György nevét

Lassan úgy tűnhet, a forint árfolyama soha többet nem mozdul ki abból a sávból, ahová az MNB beerőszakolta.

A forint árfolyamát az eurohoz képest nem annyira a piacok, inkább a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank tartja a kezében: a jegybankelnök 2013. márciusi hivatalba lépése után már látszott, hogy még az akkori (nagyjából) meghatározó, 300 forint körüli szintről is gyengébb szintre lövik be az árfolyamot. A gyengítésről – pontosabban arról, hogy az árfolyam minden pozitív folyamat ellenére azért nem képes erősödni, mert az MNB-nek ez nem áll érdekében – két éve még a Bloomberg is írt egy elemzést. A helyzet pedig azóta sem változott.

A válság éveiben tapasztalt durva kilengések után a stabilitás mindenképpen pozitív, a belőtt árfolyamnak azonban már kevesebben örültek – kezdve mindjárt a devizahitelesekkel, akik még egy jóval erősebb forint idején szálltak be a nem csak kockázatos, de igencsak veszélyes ügyletbe.

Miért jó az MNB-nek, ha gyenge a forint?

A leggyakrabban hallott érv az, hogy ezzel jót tesz a hazai exportőröknek. Az igazi nyerteseknek mégsem a termelő vállalatok, hanem a statisztikai adatokkal kiálló politikusok érezhették magukat az elmúlt időszakban.

Az exportot ugyanis főleg olyan nagy külföldi cégek hajtják, amelyek eleve euróban üzletelnek – például a német autógyártók –, vagyis a kivitel növekedése az ő termelésük növekedéséből fakad és nem a forint gyengüléséből. A magyar tulajdonú cégek esetében az a helyzet, hogy a forint gyengesége miatt drágábban szerzik be külföldről az alapanyagokat, ráadásul le is vesz a nyereségből.

Ha a belföldi piacot nézzük, a gyengítés veszélyes játék volt, hiszen nem csak az exportőrök, de az egyszerű fogyasztók számára is jelentősen megdrágíthatja az importot, ezzel pedig növelheti az inflációt. A jegybanknak szerencsére kapóra jött, hogy épp abban az időszakban előbb a fogyasztás esett vissza a válság miatt, aztán a kormány döntött a rezsicsökkentésről, lenyomva az energiaárakat, majd amikor már ennek a hatása is megszűnt volna, bezuhant a (dollárban forgalmazott) olaj ára.

És ott van az az érv a forintgyengítés mellett, amelyről talán a legtöbbet hallhattunk az elmúlt években – igaz, nem a forint árfolyamával összefüggésben.

A Magyar Nemzeti Bank nyereséget szeretne magának.

Ha pedig akar, akkor meg is teszi: Matolcsy elnöksége óta a jegybank rendre profittal zárta az évet – ennek pedig a legfőbb forrása a devizaárfolyamból származó nyereség volt.

A legnagyobb vesztesek a devizahitelesek

A gyenge forint legnagyobb vesztesei a devizahitelesek lettek, akiknek a hitelük forintosítása 2014-2015 fordulóján már a „fix” alacsony árfolyamon történt. (Az már igazán mellékszál, hogy a forintosításhoz szükséges, 8-9 milliárd eurónyi devizát is az MNB-től kellett beszerezniük a bankoknak.)

A jegybank pedig a nyereség zömét egy hat alapítványból álló rendszerbe tolta ki…

(Forrás: hvg.hu)