Kerítésen innen
Drámai adatok — A kormány sikeresen visszarúgta a nyugdíjasok életszínvonalát a 2010-es szintre
Azt, hogy az inflációkövető nyugdíjemelés egy kudarcos zsákutca és éppen ezért csődöt is mondott, naponta érzik a bőrükön a nyugdíjasok. Most viszont laptársunk számokkal is bizonyítja.
Múltba cövekelt nyugdíjak
Összesítésünk szerint míg 2010-ben a nagybevásárlást még 14 914 forintból meg lehetett úszni, addig idén erre az eddig eltelt hónapok átlaga alapján már 21 499 forintot kellett költeni.
A növekedés mértéke 44,1 százalékos, ami egyébként jócskán meghaladja a teljes fogyasztói kosár alapján számolt kumulált inflációt – írta a Privátbankár fogyasztói kosár elemzésére hivatkozva az mfor.
A Privátbankár árkosár értékének és éves árindexének alakulása az elmúlt 10 évben:
Átlagosan a fogyasztói árak 10 év alatt 30,7 százalékkal emelkedtek a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján. (Igaz, ebben az olyan ritkán vásárolt termékek is szerepelnek, mint a személyautó vagy háztartási nagyberendezések.) Vagyis a KSH fogyasztói kosarában legnagyobb súllyal szereplő alapvető élelmiszerek az átlagosnál jobban drágultak az elmúlt 10 évben.
Ennek az emelkedésnek a súlyát akkor lehet igazán felmérni, ha a magyarok fizetőképességét, jövedelmi helyzetét is megvizsgáljuk. Kérdés ugyanis, hogy a fizetések milyen mértékben tudták lekövetni az árkosár-érték változását. Az átlagos nettó bér mellett megnéztük még a minimálbér és az átlagos nyugdíjak 2010 óta bekövetkezett változását is.
2010-ben a kormányváltás botot dobott az addig sem száguldó kerék küllői közé
A társadalom legidősebb rétegét illetően fontos megjegyezni, hogy a kormány 2010-es hatalomra kerülése után megváltoztatta a nyugdíjszámítás metódusát. A béremelkedés ütemét is figyelembe vevő svájci indexálás helyett kizárólag a várt inflációhoz kötötték az évenkénti nyugdíjemelés mértékét. Ha a tényleges adat ezt meghaladja, akkor novemberben kiigazítják a nyugdíjakat, ami reálértékű változatlanságot jelent. Abban az esetben pedig, ha a kormány a költségvetés tervezése során túlbecsüli az inflációt és a tényleges adat annál alacsonyabb lesz, akkor minimális reálszintű értéknövekedést könyvelhetnek el a nyugdíjasok, derül ki a továbbiakban a cikkből.
Egy drámai gondolatkísérlet (csak erős idegzetűeknek)
Gondolatkísérlet gyanánt kicsit csavartunk egyet a történeten és kibővítettük az árkosár-felmérésben szereplő fogyasztói kosarat egy olyan tétellel, ami elsősorban a nyugdíjasok költésében meghatározó. A Központi Statisztikai Hivatal háztartások színvonalát vizsgáló statisztikáiból kigyűjtöttük, hogy az egyes években mennyit költött egy aktív és egy nyugdíjas háztartás egészségügyre, majd az ebből számolt havi összeggel módosítottuk az árkosár-értéket és így is megnéztük az egyes jövedelmi kategóriák vásárlóerejét.
Hogy a nyugdíjasok egészségügyi kiadásai mennyivel nagyobb tételt jelentenek, azt a számok egyértelműen alátámasztják.
Míg egy aktív háztartás havi 2232 forintot költött ilyen célra 2010-ben, most már 4285 forintra rúg ez a tétel. A nyugdíjasok esetében a 10 évvel ezelőtti 6943 forint mostanra 11 522 forintra emelkedett.
Vagyis majdnem háromszor többet kiadást jelent az egészségügy számukra, mint egy aktív személynél.
(A szerk.: A KSH adatbázisában 2018-ra vonatkozik a legutóbbi adat, ám cikkünkben már 2020-as adatokkal számolunk, ezért a tavalyi és az idei év egészségügyi kiadásait a tavalyi 3,4, valamint az idei évre várt 2,8 százalékos infláció figyelembe vételével határoztuk meg.)
Összefoglalva tehát az látszik,
hogy a bérek és a nyugdíjak vásárlóereje közötti olló nemcsak egyre szélesebbre nyílt az elmúlt 10 évben, de a társadalom alacsonyabb jövedelemmel rendelkező rétege gyakorlatilag semmit nem tudott előrébb lépni egy évtized alatt sem, amennyiben a legfontosabb fogyasztási termékeiket tartalmazó kosarat vizsgáljuk – írja szemlézett cikke végén Székely Sarolta.
(Olvassa el a teljes cikket az mfor-on megéri!)
