Tátva marad a szája, ha megtudja, mennyit költünk a szegényekre!

Egyetlen fejlett ország sem költ annyit állami beruházásokra, mint a magyarok. Nálunk dolgozik a legtöbb nő a közszférában, viszont a legkevesebb a politikában. Eléggé bízunk a rendőrségben – és nagyon kevéssé a kormányban.

Csökken a bizalom

A fejlett tagállamokat tömörítő OECD rendszeresen kiad egy nagyon részletes, a tagállamok teljesítményét összehasonlító elemzést Government at a Glance (A kormányzás rövid áttekintése) címmel. Az idei elemzés alapvetően pozitív hangvételű, ugyanis a válságot követően a gazdasági növekedés újraindult a fejlett országokban. A tanulmány szerzői ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a globalizáció negatív hatásai is egyre erősebben érződnek szerte a világban, a kormányok pedig  az elmúlt években nem feltétlenül állították a középpontba a globális problémák – például az adóelkerülés, a klímaváltozás, a technológiai fejlődés vagy a demográfiai változások – negatív hatásainak csökkenését, holott ezt kellene tenniük. A nemzeti kormányok dolgát erősen nehezíti, hogy a felmerülő problémák csökkentik az általános bizalmat a közintézményekben, az állampolgárok támogatása nélkül pedig igen nehéz valódi reformokat véghezvinni.

Magyarország kapcsán az OECD elemzése meglehetősen vegyes képet mutat.

Míg más országokban például egyre többet költenek a válság óta a szociális ellátórendszerre, a szegények megsegítésére, Magyarországon komoly visszaesést figyeltek meg az elemzők: ma már a nemzeti össztermék (GDP) csupán 15 százalékát fordítjuk a bajba jutottak megsegítésére. Nyolc éve ez az arány 17,3 százalék volt.

Szinte pontosan ennyivel, GDP-arányos ráfordításban 2,1 százalékkal nőtt viszont a gazdaságba pumpált állami pénzek aránya, tehát ennyivel többet költ az állam az adónkból például közlekedésre, kommunikációra és hasonló feladatokra. Állami beruházások terén pedig egyenesen világelsők vagyunk: egyetlen más ország sincs a fejlett országok között, amely bevételeinek 6,7 százalékát költené állami befektetésekre. Itt érdemes megjegyezni, az állami beruházások korrupciós kockázatai lényegében minden, több országra kiterjedő kutatás szerint igen magasak Magyarországon.

Magyarország nemcsak az állami pénzek befektetésében világelső

Ekkor váltotta Seszták Miklós Németh Lászlónét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium élén. Magyarországon egyébként alapvetően elég sok az állami alkalmazott, bár az adat nem kirívó: nálunk az összes foglalkoztatott valamivel több mint ötöde dolgozik az államnak (21,9 százalék), míg az OECD-átlag 18,1 százalék. Viszont úgy tűnik, hogy az állam elsősorban a fiatalabbakat alkalmazza szívesen, ugyanis az 55 év feletti közszféra-dolgozók aránya csupán 12,6 százalék, szemben az OECD-átlag 24,9 százalékkal.

A magyarok nem igazán elégedettek a különböző közintézményekkel. A legjobban a rendőrségben bízunk, tízből hét magyar (73 százalék) fejezett ki elégedettséget a rend őreivel kapcsolatban, ami csak nagyon kicsit marad el az OECD-átlagtól (77 százalék). Kevésbé bízunk viszont az igazságügyi rendszerben (46 százalék, az OECD-átlag 55 százalék), a legkevésbé pedig a nemzeti kormányban (30 százalék, az OECD-átlag 42 százalék). Az egészségügyi és oktatási rendszerbe vetett bizalom erősen megosztja a magyarokat: nagyjából minden második magyar válaszolta azt, hogy bízik az egészségügyi és oktatási rendszerben (50, illetve 48 százalék). Itt van igazi elmaradásunk a többi OECD-tagállamtól: a fejlett országokban ugyanis az iskolarendszerrel 67 százalék, az egészségüggyel pedig 70 százalék elégedett.

(Forrás: tenygyar.hu)