Feljelentést tesz ismeretlen tettes ellen Jávor Benedek a Párbeszéd európai parlamenti képviselője az Orbán Viktor miniszterelnök vejéhez kötődő Elios-ügy felderítését elszabotáló hivatalnokokkal szemben. A politikus hétfőn a Parlamentben közölte azt is: hivatali hatáskörrel való visszaélés és bűnpártolás gyanúja miatt tesz feljelentést.

[mnky_ads id=”10551″]

Jávor Benedek a brüsszeli titokszobában járt

Bár a kormány nem hozta nyilvánosságra az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) vizsgálati jelentését az Elios korrupciógyanús közvilágítási közbeszerzéseiről, Jávor Benedek pénteken Brüsszelben az Európai Bizottságnál egy titokszobában belenézhetett az iratokba. Úgy fogalmazott:

„A betekintés alapján egyértelmű: ami korábban a sajtóban megjelent, az maradéktalanul igaz volt. A 13 milliárd forintot érintő Elios-ügy a magyar demokrácia elmúlt 21 évének legnagyobb korrupciós ügye.”

[mnky_ads id=”10552″]

Orbánnak tudnia kellett az Elios-ügy „furcsaságairól”

Mint azt a 24.hu információi nyomán a Népszava is megírta, tavaly őszre az OLAF befejezte az Elios-tenderek 2012 óta tartó átvilágítását és 37 darab, a miniszterelnöki vő, Tiborcz István érdekeltségébe tartozó Elios közvilágítási tenderénél talált súlyos, visszaélésre utaló szabálytalanságot. Az OLAF végül a teljes, 13 milliárd forintnyi uniós támogatási összeg visszakérésére tett javaslatot az Európai Bizottságnál. Orbán Viktor miniszterelnöknek tudomása kellett, hogy legyen az Elios körüli „furcsaságokról”.

„Olyan a rendszerváltás óta még nem volt, hogy a regnáló miniszterelnök családja korrupciós ügyekbe keveredett volna”

– mondta erről Jávor Benedek.

Szervezett bűnelkövetés gyanúja

Az OLAF-jelentés Jávor Benedek szerint kimondja: nemcsak szabálytalanságok sokasága tapasztalható az Elios közvilágítás projektjeinél, hiszen a szabálytalanságokat rendszerben követték el, ami felveti a szervezett bűnelkövetés gyanúját. Szerinte a dokumentumokból az is kirajzolódik, hogy a csalássorozathoz köztisztviselők sokasága asszisztált. Jávor Benedek úgy látja: míg a sokkal korlátozottabb nyomozati jogkörű OLAF súlyos megállapításokat tudott tenni, addig a magyar ügyészség, bár vizsgálta az ügyet, azt eredmény nélkül lezárta.

„Lehetetlenség, hogy ne szúrt volna szemet az ügyészségnek korábban mindaz, amit az OLAF korábban megállapított”

– jelentette ki Jávor.

Hivatali hatalommal való visszaélés és bűnpártolás

Szerinte mindebből csak egy dolog következhet: látták, mi történik, ám szántszándékkal eltussolták az ügyet, hogy ne kelljen vádat emelni. Azok a nyomozó hatóságok, amelyek korábban bűncselekmény hiányában zárták le az Elios-nyomozást, hivatali hatalommal való visszaélést és bűnpártolást követtek el – tette hozzá. Jávor Benedek szerint a rendőrség feladata most kideríteni azt:

miként volt lehetséges, hogy a nyomozók egy nyilvánvalóan mindenkinek szemet szúró bűnügyben nem voltak képesek a közérdek hatalmát érvényesíteni?

A lap kérdésékre Jávor Benedek elmondta: ha a rendőrség elutasítja a nyomozást, úgy Magyarországon több büntetőjogi lehetőség már nincs az ügyben. Pontosan ez a tétje az uniós ügyészséghez való csatlakozásnak – emlékeztetett Jávor. Ha az uniós ügyészséghez csatlakozik az ország, akkor – amennyiben a magyar ügyészség nem hajlandó eljárni  – az EU-s intézmény is felléphetne vádhatóságként.

(Forrás: Népszava)

[mnky_ads id=”10553″]

LEAVE A REPLY

Please enter your comment!
Please enter your name here