Kerítésen innen
Elmés karácsonyi fegyverszüneti javaslat – Orbánnak nagy eséllyel sikerült agyilag zoknit csinálnia magából
Miközben Orbán Viktor és hű csatlósa, Szijjártó Péter, így karácsony előtt is, össze-vissza hakniznak rém komoly ábrázattal a „fogjatok le, mert dolgozom” jegyében az orosz agresszió miatt dúló háború kapcsán kiderült, hogy pár történelemórán hiányoztak, vagy úgy vélik, hogy mi mindannyian igazoltan, vagy igazolatlanul távol voltunk az iskolapadtól.
A hír:
A magyar kormány felvetette egy ukrajnai karácsonyi tűzszünet és fogolycsere lehetőségét, a kijevi vezetés azonban ezt elutasította – adta hírül az MTI. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy
Orbán Viktor miniszterelnök a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel folytatott telefonbeszélgetésekor felvetette egy karácsonyi tűzszünet és egy nagy fogolycsere lehetőségét, ezt követően pedig a kormány kapcsolatba is lépett az ukrán külügyminiszterrel, Andrij Szibihával és az ukrán elnöki hivatal vezetőjével, Andrij Jermakkal.
Önnek nem ütötte meg a fülét?
Rácz András közösségi oldalán világított rá a „huncutságra”:
„Karácsonyi magyar fegyverszüneti javaslat – egyáltalán, mikor van karácsony? Olvasom az MTI-n, hogy Szijjártó szerint Magyarország felvetette, hogy Oroszország és Ukrajna állapodjon meg egy karácsonyi tűzszünetben és fogolycserében, de Ukrajna ezt elutasította.
Nos, ha ez az egész egyáltalán megtörtént, akkor is eléggé szerencsétlen ötlet, több okból is.
1) A poszt-szovjet térségben eleve nem a karácsony az igazán fontos ünnep, hanem az újév. A jó hír, hogy az újév legalább ugyanakkor van ott is, mint Budapesten.
2) Az ortodox karácsony ugyanis január 7-én van, nem pedig decemberben, mint a nyugati keresztény karácsony. Másképp fogalmazva, a harcoló felek jelentős része mást ért karácsony alatt, mint a magyar kormány. (Ennek az az oka, hogy amikor 1918-ban Leninék naptárreformot csináltak és átállították Oroszországot a Gergely-naptár használatára, az ortodox egyház ezt nem követte, hanem maradtak a régi, Julian-naptár használatánál.)
3) Ráadásul Ukrajna 2023-ban úgy döntött, hogy attól az évtől kezdve december 25-én ünneplik a karácsonyt, ezzel a szimbolikus lépéssel is távolodva az „orosz világtól”. Akkoriban volt egy felmérés, ami szerint az ukránok többségének tetszett az ötlet, de ha jól emlékszem, kb. egyharmaduk azt válaszolta, hogy semmi gond, meg fogják ünnepelni mindkét napot.
Viszont ez az állítólagos magyar fegyverszüneti nap szempontjából azt is jelenti, hogy amikor Budapest azt mondja, hogy „karácsony”, az naptárilag mást jelent Kijevben és Moszkvában. Konkrétan két hét a különbség.
Szóval kíváncsi vagyok, mi lehetett az állítólagos magyar javaslatban a megfogalmazás:
- ha „karácsonyt” írtak, az ugye a fentiek miatt kissé szerencsétlen, mert félreérthető, hiszen mást jelent Kijevben és Moszkvában.
- ha december 25-öt írtak, az ugye a harcoló felek közül az egyiknél egyáltalán nem ünnep (az oroszoknál),
- ha pedig január 7-ét javasoltak esetleg, azzal meg Ukrajnát sértették meg.
Őszintén remélem, hogy az állítólagos magyar javaslatban valahogy áthidalták ezt a problémát, és nem csináltak teljesen bolondot saját magukból.”
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A hozzászólásokból…
„Szerintem magyarul írták aztán mindenki értse úgy ahogy akarja”
„Kíváncsi vagyok, hogy a propaganda médiájuk tűzszüntetet fog-e tartani belföldön karácsonykor”
„Lipcsi kekeckedés! Megint! A naptár talán fontosabb, mint a B-É-K-E?!”
„A magyar külügyben mindenki a helyén van. Minden rendben. Mikor küldenek missziót Szíriába egy karácsonyi béke jelleggel?”
„A meseműsor a híveknek szól szoksás szerint, ezek valami mást kavarnak.”
„Már azt is értékelni kell, hogy nem a Közel-Keleten javasoltak karácsonyi fegyverszünetet…”
„Már megint a fránya részletek. A lényeg, hogy úgy tűnjön, mintha tennének valamit, és lehessen mire mutogatni. Sőt – ez amolyan magyaros-mátyáskirályos hoztam is meg nem is, ha pontosan tudták, hogy úgysem fogják elfogadni.”
„Szinhaz az egesz vilag..”
Szerző
