Banánköztársaság
Kétharmad faggató – Itt tartunk…
Olvastam egy remek és tanulságos cikket Czene Gábor tollából, a Népszavában. Ez indította el bennem a gondolatokat a miértek felkutatására, de ezek csak az én miértjeim lesznek és kevesek a változáshoz. A cikk egy, még a választás előtt készült reprezentatív felmérés eredményeiről számol be. Azt vizsgálták – a pártszimpátiákra is tekintettel -, hogy a baloldalhoz köthető értékek és javaslatok milyen népszerűségnek örvendenek a magyar társadalomban.
Két fontos olyan tényezőt idézek először a cikkből, a kutatás eredményei közül, amikben százalékosan kimutatva szerepel, hogy a fidesz szavazók is támogatják.
„A magyar választók körében egyértelmű többségben vannak azok, akik szerint az állam feladata a társadalmon belüli egyenlőtlenségek csökkentése. Az állítással a megkérdezettek több mint 80 százaléka, még a fideszesek háromnegyede is egyetért – derül ki a Policy Solutions és a német Friedrich Ebert Stiftung (Alapítvány) közös kiadványából.”
„A felmérés adatai alapján jelentős az elutasítottsága annak, hogy az Orbán-kormány bevezette az egykulcsos személyi jövedelemadót. A választók háromnegyede, a fideszesek 70 százaléka is a progresszív adórendszert támogatja, és csupán minden ötödik magyar gondolja helyesnek, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon – függetlenül attól, hogy mennyit keres.”
A többség egyetért számos szociális kérdésben
Ezen kívül a megkérdezettek többsége (pártszimpátia meghatározása nélkül) egyetért több szociális kérdésben: Az óriásvagyonok megadóztatásával a kérdezettek 90%-a, a hazai kis és középvállalkozások támogatásával a multikkal szemben 75%, a nők és a férfiak közötti béregyenlőséggel 86%, a sztrájkjogot megerősítené 61%, a szegényebb réteg támogatását a lakásvásárlásban 64 % támogatná, a kilakoltatást 75% ellenzi, a fizetős egészségügyet 93% utasítja el, a munkanélküli segély létminimumra emelését 73% támogatná…
Egy kérdésben döntően nem ért egyet a magyar társadalom jó része, ez pedig a romák felzárkóztatása. (mindössze 39% tartaná érdemesnek)
A felsorolt rendezésre váró problémák mind szociális indíttatású problémák és baloldali, azaz szociáldemokrata értékek mentén lehetne ezeket rendezni. (ezeket az értékeket képviselte választási programjában a Párbeszéd és Karácsony Gergely, valamint a velük szövetségre lépett szocialisták)
A cikk a következőkben összegzi a tanulságot:
„Ezzel együtt is kijelenthető, hogy alapvetően nem a szociáldemokrata irányultságú programelemek hazai támogatottságával van probléma, hanem az elviekben ezeket képviselő, a magyar pártrendszer baloldalán helyet foglaló pártok hitelességével – hangsúlyozza elemzésében Bíró-Nagy András (Policy Solutions, MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézet) és Laki Gergely (Policy Solutions).
Miközben ugyanis a szociáldemokrata álláspontok – a roma integráció kivételével – rendre a társadalom többségét tudhatják maguk mögött, addig egyetlen téma sem akadt, amelyben a baloldali (és liberális) pártokat összesen 37 százaléknál többen tartották volna a leghitelesebb politikai erőknek.”
„Annak ellenére, hogy a Fidesz-KDNP számos kérdésben teljesen egyértelműen a szociáldemokrata értékrenddel szembeni politikát folytat, támogatói még ezekben az ügyekben is a kormánypártokat tartják a leghitelesebb politikai szereplőknek.”
*
Eddig tartottak a hivatalos megállapítások és a kutatás alapján elemzett felmérések tanulságai.
Miért is győzött újra a Fidesz, ráadásul kétharmados többséggel?
A válasz a hétköznapokban, a választók között, a választók gondolkodásában keresendő. Az, hogy az elméleti szakemberek megállapítják, hogy „ez van, és mégis”, az kevés. Az emberek lelkének és befolyásolhatóságának a legmélyére kell lenézni.
A gyűlöletkampány, a gyűlöletzuhatag mindenütt elért bennünket. Az utcán, a plakátokon, buszon, villamoson, metrón, az otthonunkban a tévén, a rádión, szórakozás közben a lapokban, akár rejtvényújságban is, mindenütt ott virított a gyűlölet. Ha kíváncsiak voltunk rá, ha nem, ott volt, hogy mikor, kit kell gyűlölni és hogyan. Az emberek agyába beépült a negatív hozzáállás.
Bármilyen kommunikációs ingerre, automatikusan a rossz, a negatív válaszrerakció jön elő. Így van ez élőbeszédben, kommentben, chaten. Alapvetően zseniális eszköz ez a szinte már észrevétlen, érzékeinkbe befurakodó sugalmazás.
Miért szavaztak azok is a Fideszre, akik a témákról külön külön megkérdezve, kicsit gondolkozva a jó választ, a toleráns megoldást választották?
Azért, mert megtanították őket ezzel a borzalmas gyűlölethadjárattal felületesen a rosszat választani. Az emberek jó része nem ismeri fel és nem ismeri el a szegénységet, azt hogy létezik és mennyire. Részvétlenül fogadja a szomorú híreket, mert arra tréningezték, hogy azonnal előbújjon az átmosott agyából, a „de biztos azért járt így, mert…” részvétlen reakció. Mindenki akkor hiszi el, hogy nyomor, szegénység, éhezés, fázás, pénztelenség, kilátástalan helyzet bármikor bárkivel előfordulhat, amikor neki kezdenek nehézségei támadni vagy a családja, a szomszédja – amit képes látni és felfogni – nehéz helyzetbe kerül. Ezen kívül az emberek becsukják a szemüket, fülüket, süketek és vakok. „Nem halok éhen, nem fázom, van tüzelőm és ruhám, a gyerekemnek van munkája, hát akkor nincs itt baj, jól csinálja a dolgokat ez a Fidesz, rá fogok szavazni.”
Elhiszi, hogy a Soros György maga a patás ördög, hogy a civil szervezetek csak bajt okoznak és a „migránsok” megerőszakolják az anyjukat, a feleségüket, a lányaikat. Ezt pedig csak maga Orbán Viktor tudja megoldani. Ez így működik. Ha jön a közvélemény-kutató, az átlagember kicsit gondolkozik, talán körül is néz és képes toleráns választ ad, de nem a szavazó fülkében. Hát így történt, hogy győzött a Fidesz és nincs igazi ismertségük a szociális értékeknek és azok hiányának..
Hány évtizedbe kerülhet vajon, hogy ne csak a politikusok és az elemzők agyában ülepedjen le az elvárható valóság, az emberség, a szociális értékek érvényre juttatása, hanem eljusson az emberekig, egészen annyira mélyre, hogy ne féljenek, ne legyenek zsarolhatók és megtéveszthetők? Ez egy nagyon nagy munka lesz, de ehhez kevés kutatásokat elemezgetni, ennél több kell, sokkal több.
Hollósy Gerti
Szerző
