Banánköztársaság
Európai Bizottság nyelvi játéka: Nevezzük át Orbánt Gerébre – Aki elárulja az uniót
Orbán az uniós szerződéseket megsértve árusítja ki Európát a türk elvbarátainak
Magyarország, vagy ha jobban tetszik az uralkodó kormánypártnak, akkor ’Macaristan’ miniszterelnökének legutóbbi azerbajdzsáni látogatása elsősorban a ’kipcsak vérű magyarokról’ és Nazarbajev kazah ex-elnöknek történő mély behódolásáról vált ismertté, Orbán Viktor ennél jóval súlyosabb kijelentésekre is ragadtatta magát, amelyek mindenképpen fokozott figyelmet érdemelnek.
A Fidesz kormányfője a keleti diktátorok bakui összejövetelén
ugyanis egyenesen azt mondta, hogy Magyarország jelenleg is harcol a bővítési és szomszédságpolitikai portfólióért az Európai Bizottságban és ha sikerül megszerezni ezt az európai tárcát, akkor
„örömmel állunk a rendelkezésére”
Törökországnak és Azerbajdzsánnak.
„Az esélyek nem rosszak, de ez egy éles csata. Ha sikerülne (…) megszerezni, akkor a keleti partnerség ügyében szoros együttműködésünk lesz Azerbajdzsánnal, és a tagsági tárgyalás ügyében pedig Törökországgal (…) örömmel állunk az önök rendelkezésére, hogy segítsük az önök törekvéseit”
– fogalmazott Orbán Viktor, így többes szám első személyben, mintha az Európai Bizottság, de legalábbis a bővítésért felelős magyar uniós biztos nevében tenne ígéretet. Ez súlyosabb állítás annál, mint amilyennek elsőre látszik.
Orbán, fordítva ült fel a kipcsak lóra
Nyilvánvaló, hogy a Fidesz elnöke jól behatárolható – nem kizárt, hogy személyes vagy családi – érdekek miatt barátkozik a keleti diktatúrák vezetőivel és keresi azok kegyeit mindenféle parasztvakító hazugsággal holmi vérbeli-törzsi kötelékekről.
Az azonban, ahogyan kiárusítja – ki tudja mennyiért és kinek a gazdagodására – az uniós tagságunkat a keleti despotáknak, több mint veszélyes.
Orbán Viktor ugyanis fordítva ült fel a kipcsak lóra, amikor a leendő uniós biztos nevében ígérgetett mindenféle jószolgálatiságot a türk üzlettársainak. Az Európai Bizottság tagjai bár a tagállami kormányok által delegált személyek, kinevezésük után megszakad minden formális kapcsolatuk a küldő országgal és kizárólag az uniós szerződések őreként, az egész európai közösség érdekében teljesítik feladatukat. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 245. cikke nagyon pontosan fogalmaz: a biztosok
„feladataik ellátása során teljes mértékben függetlenek, és az Unió általános érdekében járnak el; különösen nem kérhetnek és nem fogadhatnak el utasításokat kormányoktól vagy más külső szervektől.”
Orbán Viktor tehát vagy nemes egyszerűséggel átverte türkmén vértestvéreit
vagy beismerte, hogy az általa uniós biztosnak jelölt személy (jelen pillanatban Várhelyi Olivér) nem az Európai Unió, hanem az ő személyes szolgálatában fog továbbra is állni és kész üzletelni a biztos európai jogosítványaival. Ez súlyosabb botrány, mint gondolnánk és egyszerre kell hogy elgondolkodtassa Ursula von der Leyen bizottsági elnököt, az Európai Néppárt vezetőit és a magyar választókat is.
