Kiemelt hírek
A nemzeti focializmus kiáll az európai futball-illiberalizmus mellett
Az európai, nemzetek fölötti fociliga már több, mint húsz éve napirenden van, ám az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) eddig rendre le tudta törni ezeket a törekvéseket. Most Orbán is kardot rántott a futball-illiberalizmus védelmébe
Ne tévedjen senki: mindig és minden a pénzről szól. Az európai, nemzetek fölötti fociliga már több, mint húsz éve napirenden van, ám az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) eddig rendre le tudta törni ezeket a törekvéseket. Most Orbán is kardot rántott a futball-illiberalizmus védelmébe.
Sportháború a javából
Naná, az európai kupákat szervező és monopolhelyzetben lévő UEFA óriási pénzeket csinált az 1992 óta létező Bajnokok Ligájából. A Svájcban székelő sportszervezet nem szeretne lemondani az aranytojást tojó tyúkjáról. Egy piacgazdaságban nem ismeretlen az ilyen és hasonló „sportháború”, Észak-Amerikában is több kosárlabda, vagy éppen amerikai fociliga viaskodott egymással. Aztán volt olyan liga, amelyik megbukott vagy a nagyobb hal megette a kicsit. Még Donald Trump volt amerikai elnök is megégette magát, amikor a nyolcvanas évek derekán önálló amerikai futball ligát gründolt (United States Football League), aminek csúnya bukás lett a vége.
A már elfeledett G-14
Az európai labdarúgásban 14 klub 2000 szeptemberében hozta létre a G-14-es csoportot (Real Madrid, FC Barcelona, Manchester United, Liverpool, Internazionale, Juventus, AC Milan, Olympique Marseille, Paris Saint-Germain, Bayern München, Borussia Dortmund, Ajax Amsterdam, PSV Eindhoven, FC Porto) és már akkor önálló európai ligát szerettek volna létrehozni. Két évvel később még négy klub (Arsenal, Bayer Leverkusen, Lyon, Valencia) csatlakozott az alapítókhoz és úgy tűnt valóban létrehozzák a független európai labdarúgó ligát. Az UEFA azonban tárgyalásokkal, engedményekkel sikeresen leszerelte a G14-et, végül a kezdeményezés 2008-ban megszűnt, amikor az Európai Labdarúgó Szövetség bábáskodása mellett, 103 futballklub és 53 európai szövetség részvételével létrehozták az European Football Association szervezetet és ezzel kimúlt a G-14-es kezdeményezés.
Az európai klubfutball elsősorban üzlet, kevésbé érzelmi kérdés
Az elmúlt 12 évben azonban óriási változások mentek végbe az európai labdarúgás színpadán. A legfontosabb, hogy a klubok zöme nagyon gazdag arab és amerikai befektetők, magánszemélyek tulajdonába került. Mivel a labdarúgás több, mint sport – egy komplex szórakoztató ipari ágazat –, ezért természetesen a piaci viszonyok döntenek egy-egy egyesület sorsáról. Az európai klubfutball elsősorban üzlet, kevésbé érzelmi kérdés. Pontosabban éppen a szurkolókra építő olyan üzleti vállalkozás, ahol meghatározó a profit megtermelése, illetve legalább a rentábilis üzemeltetés. Amikor éppen a kétezres évek elején elszálltak a sztárjátékosok átigazolási összegei, senki nem tudta hol lesz ennek a folyamatnak a vége. A klubok egy-egy meghatározó futballista megszerzéséért még kölcsönbe is verték magukat. Persze néha a tulajdonosok egy-egy mellényúlással szintén megégették a kezüket.
Minden szál Nyonban fut össze
A Bajnokok Ligáját és az Európa Ligát szervező UEFA továbbra is igyekezett mindent kontrollálni. Minden szál Nyonban fut össze, a Champions League a fő szponzorok részvételével és a televíziós jogok generális kiárusításával óriási üzletté vált. Nem véletlenül küzdenek a különböző televíziós csatornák országról-országra a közvetítése jogokért. A milliárdos új tulajdonosok mellett az internet térnyerése kavarta meg igazán az állóvizet. Hiszen a geolokációval védett sportközvetítések legnagyobb ellenfele az internetes, illegális közvetítések lettek, miközben a szurkolói igények is alaposan megváltoztak. Természetesen a pénz továbbra is uralta a piacot, így a Bajnokok Ligájában rendszeresen szereplő csapatoknak visszaosztott pénz működtette a rendszert. Nem véletlenül egyre több volt a főtáblára kiemelt csapat, amelyek a nemzeti bajnokságban elért eredményükkel biztosították helyüket a BL-nek hívott „szuperligában”.
A „kiscsapatok” számára már az is óriási eredmény volt, ha a selejtezőben mentek egy, vagy két kört és bezsebelték az azzal járó pénzt.
A kiemelési rendszer a 2020-21-es kiírásra már annyira eltorzította a Bajnokok Ligáját, hogy a főtáblára automatikusan felkerült 26 klub. Nyáron a fennmaradó 6 helyért 53 egyesület szállt versenybe, ahol szintén mindent eltorzított a kiemelési szisztéma, hiszen három klub csak a selejtező harmadik körében, míg további négy egyesület csak a play-offban kapcsolódott be a küzdelmekbe. Így aztán valóban kisebb csoda volt, hogy a magyar bajnok Ferencváros a Q1-ből eljutott a főtáblára. Ez nagyjából olyan, mintha a Forma-1-ben a Q3-ban utolsó Juki Cunoda a futamon elcsípné a dobogót.
A koronavírus-járvány léket ütött az európai klubfutball hajóján
Az UEFA háza táján úgy tűnt minden rendben, ám a koronavírus-járvány lényegében felborított mindent. Az európai top bajnokságokban már több, mint egy éve zárt kapuk mögött kénytelenek lejátszani a mérkőzéseket, ráadásul ez igaz a Bajnokok Ligájára is. Plusz az UEFA-nak egy évvel el kellett halasztania az Európa-bajnokságot is, ami idén nyáron csak „light”-osan lesz megrendezve. Az egyesületek rengeteg jegybevételtől estek el, ráadásul a járulékos veszteségek is tetemesek, hiszen így nem fogynak a merchandise termékek sem. A szurkolók kénytelenek otthon a négy fal között nézni a mérkőzéseket, így alaposan megcsappant a sör, kóla, szotyi, chips fogyasztás is, ami éppen a main szponzorokat érinti érzékenyen.
Nincs foci, van sírás
Természetesen a klubok keresik a kiutat és úgy tűnik vasárnap este meg is találták. Az nem lehet kétséges, hogy az Európai Szuperligát megalakító 12 egyesület, pontosabban a labdarúgó Rt-k hónapok óta konspirációs tárgyalásokat folytattak. A 12 klubot vezető menedzserek és a tulajdonosok nagyon jól tudták, hogy mibe vágták a fejszéjüket. Valószínűleg az előrejelzésükbe belekalkulálták a nemzeti szövetségek és az európai szövetség reakcióját is.
Nem kétséges a 12 klub kontra UEFA háborúban látszólag a nagyobb muníció az európai szövetség kezében van, ám a tulajdonosi háttér mégis legyőzheti az UEFA-t. Arról van szó, hogy egy eddig az UEFA által uralt és kézben tartott monopóliumot a klubok szeretnék a magukénak tudni. Zárójelben jegyzem meg, hogy teljesen természetesen így van ez a tengerentúlon is. Hiszen akár az NBA-ban vagy az NFL-ben is, mindkét ligát az egyesületek tulajdonosai hozták létre és alkották meg a franchise szabályokat. Nekik nem ül a nyakukban egy nemzeti fantomszervezet. Más kávéház, de ötven évvel ezelőtt a teniszezők is hasonló módon vették kezükbe a versenyek szervezését, amikor megalapították az ATP-t és a WTA-t. Nem véletlenül néhány éve Hosszú Katinka és az orosz-ukrán milliárdos Konsztantin Grigorisin hasonló elgondolásból hozta létre az International Swimming League-et (ISL). Bár kétséges, ez a vállalkozás életképes lesz-e?
Florentino Pérez, a Real Madrid elnöke
Európai Szuperliga
A Real Madrid elnökének, Florentino Péreznek a vezetésével 12 európai nagy csapat
AC Milan, Arsenal, Atlético Madrid, Chelsea, FC Barcelona, Internazionale, Juventus, Liverpool, Manchester City, Manchester United, Real Madrid, Tottenham Hotspur
csatlakozik a Szuperligához.
A hat angol, három olasz és három spanyol csapat kilép az Európai Klubok Szövetségéből (ECA), és irányításukkal a hétköznapokon rendeznék a Szuperligát, melynek lebonyolítását húsz együttessel tervezik.
Az éjjel kiadott közleményben az áll, hogy a bajnokságot a lehető leghamarabb elindítják, és az alapító klubok 3,5 milliárd eurót kapnak infrastrukturális beruházási terveik támogatására és a koronavírus-járvány hatásainak ellensúlyozására. Pérez, a Real első embere vezeti majd az új szövetséget – amely női ligában is gondolkodik –, idézett indoklása alapján ezzel a változással segítik kielégíteni a globálissá vált sportág rajongóinak igényeit, egyúttal a labdarúgás érdekeit is szolgálják.
Az UEFA kemény szankciókkal fenyegette meg a Szuperligát tervező klubokat
Minden más sorozatból történő kizárással fenyegette meg az Európai Labdarúgó Szövetség azokat az elitklubokat, amelyek a Szuperliga nevű zárt bajnokság létrehozását tervezik.
„Az UEFA, az Angol Labdarúgó Szövetség és a Premier League, a Spanyol Királyi Labdarúgó Szövetség és a La Liga, valamint az Olasz Labdarúgó Szövetség és a Serie A arról értesült, hogy néhány angol, spanyol és olasz klub egy zárt, úgynevezett Szuperliga létrehozását tervezi bejelenteni – áll a közleményben. – Ha ez megtörténne, akkor ismételten szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy az UEFA, az FA, az RFEF, az FIGC, a Premier League, a La Liga, a Serie A, akárcsak a FIFA és valamennyi tagszövetségünk továbbra is egységesen arra fog törekedni, hogy megállítsuk ezt a cinikus tervet, amely néhány klub önös érdekén alapul egy olyan időszakban, amikor a társadalomnak nagyobb szüksége van a szolidaritásra, mint valaha.”
Az európai szövetség jelezte, hogy az érintett csapatok arra számíthatnak, hogy semmilyen nemzetközi, és nemzeti sorozatban sem vehetnek majd részt, azaz hazájuk bajnokságában sem, ezen felül pedig a klubok játékosait eltilthatják a válogatott szerepléstől.
A jelenleg zajló Bajnokok Ligájában már csak négy csapa van versenyben, ha közülük három Szuperliga-alapítót (Chelsea, Manchester City, Real Madrid) kizár az UEFA, akkor a tavalyi döntős Paris Saint-Germain először „nyerheti” meg a trófeát.
Végszóra érkezett Orbán Viktor, magyar miniszterelnök véleménye, akit természetesen senki nem kérdezett
A magyar labdarúgást lényegében államosító „felcsúti maradona” rögtön az UEFA mellé állt.
A magyar miniszterelnök üdvözli az UEFA, a labdarúgás európai szervezetének azon álláspontját, amely határozottan kiáll az európai Szuperliga létrehozására irányuló törekvések ellen, és hitet tesz a sportág európai szintű egysége és a szolidaritás elve mellett
Magyarország meggyőződése, hogy a világ legnagyszerűbb játékának szépségét és emelkedettségét éppen az adja, hogy ez a sportág mindenkié, és nem sajátíthatják ki maguk számára a leggazdagabbak – húzta alá Orbán Viktor.
Felettébb érdekes vélemény
Ahogy már említettük a „mennyei” NB I-es ligában szereplő 12 klub szinte mindegyike egy-egy fideszes potentáthoz, illetve NER közeli oligarchához kötődik.
Lényegében Orbán megismételte a Rákosi-korszak államosítását, amikor a Ferencvárosi TC-ből Bp. Kinizsi, az MTK-ból Vörös Lobogó lett. A Dózsa elnevezés a Belügyminisztérium csapatait volt hivatott jelezni, míg a Bástya az Államvédelmi Hatóság egyesületeinek nevébe került bele.
De vissza a jelenbe, így történhetett meg, hogy jelenleg elsőosztályú labdarúgócsapat a Budafoki MTE, a Kisvárda, a Mezőkövesd és a felcsúti Puskás Akadémia FC is. A miniszterelnök kedvenc klubja ráadásul a 2020-21-es szezonban már megszerezte az NB I ezüstérmét. A 12 csapatból egyedül az Újpest FC tartja még magát, ahol a belga tulajdonos ragaszkodik az egyesülethez.
Szóval nálunk dúl az államfocializmus, semmi nem az, aminek látszik. Ha levennénk az állami lélegeztetőgépről a csapatokat, akkor 11 elsőosztályú klub fél éven belül csődbe menne. Ennek fényében érdemes szemlélni az FTC teljesítményét, hiszen a zöld-fehérek több milliárdos állami támogatás után jutottak fel a Bajnokok Ligájába.
A dolog pikantériája
Orbán Viktor tehát nem késlekedett és azonnal az UEFA mellé állt a szakadár klubokkal szemben. Azonban van itt egy apróság: a magyar miniszterelnök alig öt nappal ezelőtt még meleg hangon gratulált a Real Madrid újraválasztott elnökének, Florentino Péreznek, aki, az Európai Szuperligát is összehozta
Idézzük fel mit írt Orbán Viktor április 13-án!
Orbán Viktor miniszterelnök, a Puskás Akadémia alapítója gratulált Florentino Péreznek, a Real Madrid elnökének újjáválasztásához.
„Meggyőződésem, hogy az Ön sok évtizedes tapasztalata garanciát jelent arra, hogy a Real Madrid továbbra is megőrzi méltó helyét Spanyolország, Európa és a világ legsikeresebb klubjai között” – olvashatóak Orbán Viktor szavai a Puskás Akadémia honlapján megjelent levélben.
Orbán Viktor hozzátette: nagy öröm, hogy Pérez vezetése alatt sikerült hozzájárulniuk közös hősük, Puskás Ferenc emlékének megőrzéséhez, valamint a magyar és a spanyol futballkapcsolatok megerősítéséhez.
„Büszkeséggel tölt el, hogy Európában elsőként Magyarországon, a Puskás Akadémián jött létre a RealTanoda program, amely immár tíz éve nyújt fejlődési lehetőséget a magyar fiataloknak, akik a Puskás-Suzuki-kupa küzdelmei során szemtől szemben is összemérhetik erejüket a Real Madrid legkiválóbb korosztályos együtteseivel. Bízom benne, hogy sikeres együttműködésünket az előttünk álló időszakban sikerül új magasságokba emelni” – írta Orbán Viktor.
„Felelősségteljes munkájához jó egészséget és további sok sikert kívánok!” – zárja levelét a miniszterelnök.
Öt nappal később pedig a fagyi visszanyalt
(Valamennyi képünk illusztráció)
