Kerítésen innen
Fidesz-mentőöv a Marsi-Gönczi párosnak?
„A Fidesz gyáva módon siet Marsi Anikó, Gönczi Gábor és a többi propagandista megsegítésére: az érdekükben most éppen a Büntető Törvénykönyvet akarják módosítani. A Fidesz két politikusa tegnap egy olyan Btk. módosítás tervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, amit ha megszavaznak, akkor a lakájmédia szereplőit sokkal nehezebb lesz felelősségre vonni. A módosítás lényege, hogy nem lesz büntethető rágalmazás miatt, aki a cselekményt közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el” – kezdte bejegyzését Dr. Czeglédy Csaba közösségi oldalán.
„A Fidesz gyáva módon siet Marsi Anikó, Gönczi Gábor és a többi propagandista megsegítésére: az érdekükben most éppen a Büntető Törvénykönyvet akarják módosítani. A Fidesz két politikusa tegnap egy olyan Btk. módosítás tervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, amit ha megszavaznak, akkor a lakájmédia szereplőit sokkal nehezebb lesz felelősségre vonni. A módosítás lényege, hogy nem lesz büntethető rágalmazás miatt, aki a cselekményt közügyek szabad megvitatása körében sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján követi el” – kezdte bejegyzését Dr. Czeglédy Csaba közösségi oldalán.
„A szokásos fideszes trükközés lényege,
hogy a módosított szabályozást a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell, ugyanis a Btk. kimondja (2. §) , hogy ha a cselekmény elbírálásakor hatályban lévő új büntető törvény szerint a cselekmény már nem bűncselekmény, akkor az új büntető törvényt kell alkalmazni.
Azaz hiába van folyamatban több büntetőeljárás többek között a TV2 „vérprofi televíziós újságíróival” vagy éppen az Origo főszerkesztőjével szemben például dr. László Imre, újbudai polgármester vagy az én megrágalmazásom miatt, követelni fogják az új szabályozásra hivatkozással, hogy mentse fel őket a bíróság.
Ócska hazugság, amivel a Fidesz politikusai érvelnek, hogy
„a sértett sajtó-helyreigazítási eljárás, illetve személyiségi jogi per útján is jóvátételt nyerhet mind erkölcsi, mind anyagi értelemben.”
Egy sajtóperes eljárás másfél – két évig, egy személyiségi jog per kettő – két és fél évig tart jobb esetben. Senki nem emlékszik már arra és sok esetben érdektelen is, milyen hazugságot írt meg évekkel korábban az Origo, a Pestisrácok vagy mondott be a TV2. Ráadásul az anyagi jóvátétel vonatkozásában azon megy a jogi vita, hogy mondjuk a személyiségi jogaimat tizedjére megsértő Origo háromszázezer vagy négyszázezer forint sérelemdíjat fizessen-e.
A jelenlegi szabályozás semmilyen módon nem tartja vissza a fideszes propagandasajtót a hazudozástól.
Érdemi következmények nélkül maradnak tetteik
Ráadásul már ott tartanak, hogy bírósági végrehajtási eljárásokat kell indítani velük szemben annak érdekében, hogy a jogerős bírósági ítéletek szerinti helyreigazítási szövegeket közzétegyék. A TV2 pedig inkább fizeti a büntetéseket, csak hogy ne kelljen élő adásban bocsánatot kérniük Juhász Pétertől. A büntetőeljárásokat többen végső eszközként vettük igénybe abban bízva, hogy ez majd talán visszatartja az elkövetőket. Nem így történt.
A cikkek már nem tartalmazzák, ki írja őket, a rendőrség a bíróság utasításai ellenére nem folytat érdemi nyomozást annak feltárására, ki írta az adott cikket, ki adott neki erre utasítást, ki döntött a közléséről, továbbá a propagandatermékek kiadói rendszerint azt nyilatkozzák igazmondás terhe mellett, hogy fogalmuk sincsen arról, hogyan keletkezett az adott cikk.
Azonban – és szerintem ez lehet a mostani törvénymódosítás oka – dr. Litresits András barátommal idén áttörést értünk el a Pesti Központi Kerületi Bíróságon, ugyanis
- egyrészt köteleztettük az Origot, hogy ne törölhesse az engem rágalmazó cikket sem a honlapjáról, sem a közösségi oldaláról,
- másrészt az eljáró bíró helyt adott az indítványunknak: igazságügyi szakértőt rendelt ki annak megállapítására, ki írta a rágalmazó cikket, milyen belső levelezés volt róla, ki tette ki az Origo honlapjára és közösségi oldalára.
Pár héttel ezelőtt az igazságügyi szakértő megjelent az Origo szerkesztőségében
Nagy volt a pánik. Kénytelenek voltak neki mindenhez belépési jogosultságot adni. Több dologra nem derült fény, mert az Origo törölt minden egy évnél korábbi belső levelezést és még az úgynevezett log fájlokat is, azonban a szerkesztőségi rendszert átvizsgálva legalább az kiderült, ki az a személy, aki a cikket nyilvánosságra hozta. Az sem mellékes továbbá, hogy bár a TV2 vezérigazgatója tanúként azt nyilatkozta, nem tudja, hogyan készülnek a Tények adásai, kik szerkesztik és kinek mi a pontos feladata, nem véletlenül folyik büntetőeljárás Marsi Anikóékkal szemben: ők egyedüliként nem tudják letagadni, hogy közük van a rágalmazó közlésekhez. Az arcukat adják hozzá. Ráadásul pár hete be is vallották, hogy a munkájuk nem csak annyi, hogy felmondanak néhány előre megírt mondatot, hanem újságíróként részt vesznek a szerkesztői munkában. Bárhogyan is lesz, nem adom fel, küzdök tovább ellenük”
-zárta bejegyzését Czeglédy Csaba.
Háttér
A Kocsis Máté (Fidesz) frakcióvezető és Halász János (Fidesz) frakcióvezető-helyettes által jegyzett, kedden benyújtott módosítás alapján a jövőben nem lenne büntethető rágalmazás és becsületsértés miatt, aki a közügyek szabad megvitatásakor, sajtótermékben vagy médiaszolgáltatás útján követi el, feltéve, hogy cselekménye nem irányul a sértett emberi méltóságának nyilvánvaló és súlyosan becsmérlő tagadására. A javaslat indoklásában a két politikus kiemelte, hogy a módosítás a közügyek szabad megvitatásánál, a sajtótermék vagy médiaszolgáltatás útján történő elkövetésnél dekriminalizációt hajt végre.
Ez nem azt jelenti, hogy az efféle jogsértések szankcionálása elmarad, hanem azt, hogy a jogalkotó a közügyek szabad megvitatását olyan fontos értéknek tartja, amely esetén elegendő a polgári jogi – és egyéb közigazgatási – szankcionálás fenntartása – hangsúlyozták. Általános jogelv, hogy a büntetőjog nem tartalmazhat olyan tilalmakat, amelyek hatása nagyobb hátrányt okoz, mint amelytől vissza kíván tartani, és nem használható fel olyan célok elérésére, amelyek más alkalmas eszközzel is elérhetőek, kiválthatóak.
Kitértek arra is, hogy bár az európai országok nem egységesek a rágalmazás és a becsületsértés szabályozása tekintetében, a büntethetőséget kizáró okok meghatározása során a fenti elv érvényesül, illetve egyes országokban nem bűncselekmény a rágalmazás, becsületsértés, és kizárólag polgári jogi kereset nyújtható be ilyen jellegű sérelmek orvoslása érdekében. A Btk. jelenleg a rágalmazást akár két évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatja, míg ha valaki a becsület csorbítására alkalmas hamis hang- vagy képfelvételt készít akkor egy évig, ha nyilvánosságra hozza akár három évig terjedő szabadságvesztésre ítélhető. A becsületsértés esetén egy évig tartó szabadságvesztés szabható ki. (forrás)
