Franciaországban is megsarcolják a legszegényebbeket – helyszíni tudósítás 7.

Megszavazta a párizsi parlament az Állami Vasutak reformját. A francia kormány több eddigi támogatója is aggodalommal figyeli hová vezethet a kormány tárgyalásokat mellőző taktikája. A legszegényebbek megsarcolása a költségvetés-deficit csökkentésének egyik lehetősége. A köztársasági elnök új stratégiát választ az EU választási kampány sikerének reményében: megválik a tavalyi választási programjától, a baloldal és jobboldal szintézisének zászlajától. 14 olajfinomítót vettek blokád alá a mezőgazdák, tiltakozásul a kormány nem fenntartható energia politikája miatt.

A parlament megszavazta az Állami Vasutak (SNCF) reformját. A három hónapig tartó sztrájk hatására a kormány több pontban engedett a szakszervezetek követeléseinek, ennek ellenére a reform fő pontját keresztülvitte, ezzel eleget téve az EU előírásnak: megkezdődhet az Állami Vasutak privatizálása. A kormány elégedett, pedig több oldalról, jobbról és balról, szakszervezeti vezetőktől kapja a jeleket, hogy módszerei, a tárgyalások szabotálása, a dolgozók nyílt megvetése komoly következményekkel járhat. Két nappal a parlamenti szavazás előtt két, eddig inkább kormány-szimpatizáns szakszervezeti vezető elemezte az országban uralkodó általános feszültségekkel, frusztrációkkal teli hangulatot.

Pascal Pavajeau, az FO főtitkára néhány napja a France Inter rádion arra figyelmeztette a kormányt, hogy a társadalmi mozgalom szisztematikus semmibe vevésével, a tárgyalások elutasításával, az erőszak stratégiájával a dolgozókat a radikalizálódás felé sodorja. Példának Olaszországot említi a hatvanas évek végén és a hetvenes években, ahol a rendőri erőszak nyílt lázadásba sodorta a fiatalokat és terrorakciók színterévé tette az országot. A kormányhoz legközelebb álló CFDT főtitkára, Laurent Berger is intő szavakkal üzent az elnöknek, mondván, sürgős, hogy a hatalom feladja gőgös magatartását, átváltson az egyszerű emberek tiszteletteljesebb kezelésére. Az emberek a társadalmi igazságosságot, az egyenlőtlenségek csökkentését várják a kormánytól. Ha ezt az elvárást figyelmen kívül hagyja, akkor ezzel a társadalom jelentős rétegeit az extrém (jobboldal) karjaiba sodorja.

Kérdés, hajlandó-e, képes-e ez a kormány, ez az államfő odafigyelni ezekre az aggodalmakra

A múlt heti Canard enchainé című hetilapban kiszivárogtattatott hír az ellenkezőjét bizonyítja. Arról adott hírt az újság, hogy a kormány 2019-től a minimál-segélyek körmére akar nézni, konkrétan 7 milliárd eurót szándékozik megtakarítani a legszegényebb rétegeknek kiutalt minimál-segélyek csökkentésével illetve megvonásával. Kikről van szó? A munkapiacról kiszorított hosszú évek óta munkanélküliekről, a szellemileg, fizikailag sérültekről, és a nyugdíjban nem részesülő idősekről.

A cikket dühösen megcáfolta a miniszterelnök – elfelejtette, hogy nemrégen, átlag civil olvasóként még tudta, hogy a lap minden ilyen reakcióval szemben felvértezett. Eheti számában a terv több részletét dokumentumokkal alátámasztotta, többek között részleteket közölt abból a kormánydokumentumból, amely megindokolja a terv titokban tartását. A manipuláció technikái iránt érdeklődők számára íme néhány mondat: “Azért, hogy elkerüljük az ellenzék összefogását a költségvetés-megtakarítás ellen, semmilyen számadatnak nem szabad megjelenni mielőtt (nekünk) kedvező közvélemény-kutatások és az intézkedést igazoló kormány-kommunikáció segítségével a közvélemény nincs erre kellőképpen felkészítve. A szükséges reform hatékonysága érdekében.” (Canard enchainé 2018 június 13)

A közvélemény-kutatások még nem, de a kormány kommunikációs munkája már beindult: a gazdasági miniszter és a költségvetés minisztere külön-külön nyilatkozott, mindketten megkérdőjelezték a jelenlegi minimál-segélyek hatékonyságát(!?), és kívánatosnak tartották azok 2019-től történő “meg” – nem, bocsánat – “összevonását”.

Brüsszel, az ECB és az IMF sürgetésére azonban nem 7 milliárd, hanem 30 milliárd euró megtakarításra kötelezte el magát a kormány 2022-ig…

Macron stratégiát vált

Apropo Brüsszel, érdemes Emmanuel Macron most kibontakozó EU választási stratégiájáról szót ejteni. Elöljáróban egy közvélemény-kutatás, amely azt mutatja, hogy az elnök támogatottsága a jobboldal körében jelentősen emelkedett, a baloldal körében hasonló arányban csökkent. Emlékszünk még, egy évvel ezelőtt, az elnökválasztási kampány idején, az ifjú titán jelölt a baloldal és a jobboldal összefogásának, szintézisének bajnokaként tűnt fel. Ebben természetesen sokan már akkor kételkedtek.

Nos, ennek vége, ma nyíltan a jobboldal és a gazdag rétegek bajnoka a köztársaság elnöke. A másik elkötelezettsége az Európai Unió. Most, hogy Olaszország, Spanyolország, Nagy-Britannia válságban van, és Németországban Merkel is nehézségekkel küzd, önmagát az EU megmentőjének tekinti és erről akarja majd meggyőzni a választókat. A Média internet televízió elemzője (Le Media 2018 június 11.) a héten azt hangsúlyozta, hogy Macron-nak az EU-választásoknál is szüksége lesz egy populista EU-szkeptikus ellenfélre, de már nem a párt belső harcaiban meggyengült Marine Le Pen-re, hanem Jean-Luc Mélenchon-ra. A main stream sajtó már tavaly is jelentős energiákat fektetett be abba, hogy bebizonyítsa, Le Pen és Mélenchon ugyanannak az éremnek két oldala. Ez a beállítás ma meggyengült, de az elemző szerint Macron a Mélenchonnal való birkózásban a szolgálatában álló sajtóra támaszkodva ismét fel akarja éleszteni ezt a fake news-t (álhírt).

Marine Le Pen pártjáról egy kishír: a Front National (FN) nemrég nevet változtatott, Rassemblement National (RN) lett az új neve.

Villámsztrájk az import miatt

Végül legyen szó egy villámsztrájkról. A hét elején a mezőgazdák, elsősorban a nagygazdák, mezőgazdasági nagyvállalatok tulajdonosai és óriási befolyással rendelkező szakszervezetük, az FNSEA a TOTAL benzinvállalat Lyontól nem messze lévő biobenzin telepét foglalta el és 13 másik benzintelepet bénított le három napra tiltakozásul az ellen, hogy a kormány az ország agrárbenzin szükségletét olcsó kelet-ázsiai pálmaolaj-importtal akarja kielégíteni, amivel versenyképtelenné teszi a francia mezőgazdasági nagyvállalatok drágább repceolaj kínálatát. Az akció emlékeztetett az FNSEA nyaranta ismétlődő paradicsom akcióira, amikor a paradicsomtermelő nagygazdák az autópályákra zúdítják kamionjaikról az olcsó import-paradicsom miatt eladhatatlan drágább francia paradicsomot, amíg a kormányból ki nem verik a követelt kártérítést.

Ami meglepő volt az eheti akcióban, hogy most bukkant fel először ökológiai érvelés, a közelben termelt áruk felhasználásának fontossága, a CO2-kibocsátás csökkentésének vágya az önérdek érvényesítés terepén. A környezetvédők a világon mindenütt azért harcolnak, hogy a termőföldeket ne biobenzin, hanem élelem termelésére használják, és hogy a tömegközlekedés, a vasutak és folyami utak fejlesztésével a kocsik, teherautók száma, benzinszükséglete csökkenjen. A mezőgazdasági miniszter a blokád elején keményen nyilatkozott: a kormány nem enged a TOTAL agrárbenzin-import kvótájából, de két nappal később már a tárgyalóasztal körül ültek a szembenálló felek. Az FNSEA felfüggesztette akcióját, amíg a kormány javaslatokkal áll elő a nagygazdák követeléseire válaszul.

Körösi Zsuzsa, Párizs

Kapcsolódó:

Franciaországban továbbra is tüntetnek és sztrájkolnak – helyszíni tudósítás 6.

Újabb és újabb politikai konfliktusok Franciaországban – helyszíni tudósítás 5.

A szociális államot védik a francia sztrájkolók – helyszíni tudósítás 4.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük