Kerítésen innen
Gazdaságpolitika-tanár az MCC-ről: ma egy átlagos ‘szegény’ család jobban él, mint 2010-ben egy átlagos ‘gazdag’ család
Ha az MCC-n tanerő lehet, méghozzá közgazdászként és gazdaságpolitikával kapcsolatban vezetőként, aki nevét és arcát adja ahhoz az állításához, hogy „…nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg….”, akkor nem ez a hely az, ahol olyan tudás és diploma szerezhető, ami euro- és világkonform.
„Kerítésen belülre” egyelőre jó lesz?
„Egyértelműen kijelenthető, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos szegény család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos gazdag család a felsőben”
– írta ki hétfőn a Facebookra Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Képernyőkép: mccfeszt.hu
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
Magvas gondolata alapja….
„Ma a szegények jobban élnek, mint 2010-ben a gazdagok. Mostanában több interjúmban előjött, hogy mi van a magyar középosztállyal, létezik-e még, mennyire csúsztak le. Már első alkalommal is megdöbbentettek ezek a kérdések, és azóta sem értem, hogy ki és milyen adat alapján állítja ezeket az őrültségeket. A számok ugyanis ennek pont az ellenkezőjét mutatják.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 25 darab LED-, LCD-, plazma-, vagy lézer-televízió jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 111 volt. Azaz száz családonként 86 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 192 darab mobiltelefon jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 257 volt. Azaz száz családonként 65 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 140 darab színes televízió jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 167 volt. Azaz száz családonként 27 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 40 darab hordozható számítógép jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 66 volt. Azaz száz családonként 26 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 3 darab kézi számítógép (tablet, PDA) jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 21 volt. Azaz száz családonként 18 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 54 darab hűtő- és fagyasztógép jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 70 volt. Azaz száz családonként 16 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 2 darab szárítógép jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 5 volt. Azaz száz családonként 3 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 3 darab mosógép szárítóval jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 4 volt. Azaz száz családonként 1 darabbal több ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 6 darab motorkerékpár jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 5 volt. Azaz száz családonként mindössze 1 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 20 darab mosogatógép jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 18 volt. Azaz száz családonként alig 2 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 8 darab légkondicionáló jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 6 volt. Azaz száz családonként mindössze 2 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 93 darab mikrohullámú sütő jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 90 volt. Azaz száz családonként alig 3 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 6 darab nagy értékű riasztóberendezés jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 2 volt. Azaz száz családonként 4 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 9 darab digitális kamera jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 2 volt. Azaz száz családonként 7 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben. Bár itt érdemes megjegyezni, hogy ma már minden modern telefon egyben digitális kamera is.
- 2010-ben a magyar társadalom leggazdagabb ötödében 74 darab saját autó jutott száz családra. 2020-ban a magyar társadalom legszegényebb ötödében ugyanezen mutató értéke 65 volt. Azaz száz családonként alig 9 darabbal kevesebb ilyen tartós fogyasztási cikke volt a szegényeknek 2020-ban, mint amennyit a gazdagok birtokoltak 2010-ben.
Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos „szegény” család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos „gazdag” család a felsőben”
-véli Sebestyén.
A hozzászólásokból…
„És MCC is van, komoly, tudós emberekkel, ez a mi igazi gazdagságunk! Logikájuk, magas nívójú következtetéseik, …. értünk vannak ők! „Holy holy””És most kiáltunk uram sákreválá nojti, kriválá nojti, kriválá nojti, kriválá nojti, kriválá nojti”
„Édesistenem, hogy te ehhez vagy mennyire nem értesz vagy mennyire félremagyarázod…”
„Aki 2025-ben az anyagi deprivációs mutatóval (és exkluzíve azzal) szemlélteti a szegénység alakulását, az nem a szegénységet szeretné vizsgálni, hanem a saját nézeteit igazolni. Ennél én is erősebb érveket tudtam volna felhozni a csökkenő szegénység mellett, pedig semmi okom ferdíteni.”
„Remélem ezért már jár a trafik..”
„Hát persze! 2020-ra Magyarország egyfajta high-tech paradicsommá vált, ahol a szegénység úgy szűnt meg, hogy az emberek egyszerűen elárasztották a bolhapiacokat LED-tévékkel és használt mobiltelefonokkal! Ki gondolta volna, hogy a jólét mércéje nem a reálbér, a lakhatás vagy az egészségügyi ellátás, hanem az, hogy hány plazmatévé porosodik a nappaliban? Tényleg, milyen buták is voltunk, hogy azt hittük, az infláció, a lakhatási válság, a középosztály lecsúszása és az oktatás vagy az egészségügy állapota számítanak. Hát nem látjuk, hogy 86-tal több tévé van a legszegényebbeknél? Ez biztosan azt jelenti, hogy már mindenki foie gras-t reggelizik és Teslával jár dolgozni! Ja, hogy közben a valódi életszínvonal csökken, a lakhatás egyre elérhetetlenebb, a közszolgáltatások romlanak, és a társadalmi mobilitás befagyott? Kit érdekel, hiszen van tabletünk!
1. Tartós fogyasztási cikk ≠ jólét
Attól, hogy valakinek több tévéje vagy mobiltelefonja van, még nem él jobban. A szegénység nem azt jelenti, hogy nincs tévéd, hanem hogy nem tudod kifizetni a számláidat, az egészségügyi ellátást, vagy normális lakhatáshoz jutni.
2. A reálbérek és a vásárlóerő fontosabb mérőszámok
A valódi jólétet olyan mutatók mérik, mint a reálbér, az infláció hatása, a lakhatási költségek és a megtakarítási lehetőségek – nem pedig a háztartásokban található elektronikai eszközök száma.
3. Technológiai fejlődés ≠ gazdasági fejlődés
Egyes fogyasztási cikkek idővel olcsóbbá válnak. Egy LED-tévé 2020-ban jóval olcsóbb volt, mint egy plazmatévé 2010-ben. Ez nem azt jelenti, hogy a szegényebbek jobban élnek, hanem hogy a technológia fejlődött és elérhetőbbé vált.
4. A középosztály problémáit nem cáfolja
Az, hogy az alsó ötödben több mobiltelefon van, nem cáfolja, hogy a középosztály lecsúszott. A középosztályt az különbözteti meg a szegényektől, hogy stabil jövőképe és anyagi biztonsága van. Egy statisztika sem mutatta be, hogy ez javult volna.
5. A relatív szegénység és társadalmi mobilitás figyelmen kívül hagyása
Egy ország lehet úgy is szegény, hogy közben minden háztartásban van okostelefon – ha a bérek alacsonyak, az árak magasak, és az embereknek nincs lehetőségük előrébb jutni.
A szerző egyszerűen kiválasztotta azokat az adatokat, amelyek egy előre eldöntött narratívát támasztanak alá. Ha valóban jól akarnánk mérni az életszínvonal változását, az inflációhoz igazított jövedelmet, a lakhatási költségeket és a társadalmi mobilitást kellene néznünk – nem azt, hogy hány tévé jut egy háztartásra.”
Margit, nooormális?
A statisztika mindenesetre jól mutatja, hogy a legszegényebb magyar háztartások a háztartási gépek terén 10 év alatt megközelítették vagy lehagyták azt a szintet, ahol a magas jövedelmű háztartások 2010-ben voltak. Kérdés, hogy ez mennyiben jelent valódi életszínvonal-növekedést, mikor ezeknek a műszaki cikkeknek a jelentősége és a felhasználása is teljesen megváltozott 10 év alatt – tette hozzá a Telex. A KSH szerint 2022-ben:
- a magyarok 19,6 százaléka kitett volt a szegénység és társadalmi kirekesztődés kockázatának;
- 13 százaléka pedig a relatív jövedelmi szegénységnek.
Alternatív felmérések néha még ennél is többre teszik a szegények arányát, az Egyensúly Intézet egy tavalyi kutatása szerint
- A magyar lakosság felének csökkent a vásárlóereje az elmúlt három évben, amit a kutatásban résztvevők elsősorban az áremelkedésekkel és új kiadások megjelenésével indokolnak.
- 2023 áprilisa óta 21 és 24 százalék között ingadozik azok aránya, akik közepes vagy nagy nehézségek árán tudják csak fedezni háztartási kiadásokat.
- A válaszadók 31 százaléka érez bizonytalanságot, amikor az anyagi és pénzügyi helyzetére gondol – majdnem minden harmadik lakos költségvetését felborítaná egy váratlan kiadás.
- Jelenleg a magyar háztartások közel kétharmada (64 százalék) csak kisebb-nagyobb erőfeszítések árán képes finanszírozni a mindennapi kiadásait.
- A magyar társadalom 39 százalékának problémát jelentene egy 100 ezer forintos, hirtelen keletkező kiadás fedezése, de még meg tudná oldani saját erőből. A megkérdezettek 32 százaléka arról számolt be, hogy nem tudna megbirkózni egy ekkora anyagi kihívással.
- A szegénységkutatás szerint minden harmadik magyar kért már anyagi segítséget családtagjaitól vagy a barátaitól, ha anyagilag kiszolgáltatott helyzetbe került. Továbbá a magyar szülők harmada nem evett eleget az elmúlt két évben, hogy etetni tudja a gyermekét.
