Gigantikus lakosságszám csökkenés

Pest megyében számos kistelepülés éledt újjá az utóbbi másfél évben, és a pandémia során a Balaton környéki kisfalvakba is egyre többen települtek. Azonban ezzel egy időben folytatódik a települések rohamos lakosságszám csökkenése is a vidéki Magyarországon. 

 Kettős hatás

A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikája szerint 15 magyar településen mindössze 5 év alatt a lakosságszám több mint 20 százalékkal csökkent. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei törpefaluban, Keretétén 2016. január 1-jén még 55 laktak hivatalosan, 2021-re 28-ra csökkent a lakosságszám. Ez 49 százalékos visszaesés. Az ország összes települését tekintve az elnéptelenedéstől leginkább sújtott 20 település csaknem egytől egyig 300 fő állandó lakossal sem rendelkezik, kivéve Kispaládot. Erre is megvan azonban a magyarázat: a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról- olvasható a pénzcentrum cikkében.

Az olyan településk között, ahol 5 éve még legalább 1000 fő élt, számos olyan hely van, ahol a 9 százalékot meghaladja a népességcsökkenés mértéke. Ezek közül is kiugró Tiszaújváros, ahol 9,2 százalékos volt a visszaesés. Nem csoda, hogy a Sajó tiszai torkolatánál fekvő járási központ az 5000 fő feletti települések listáját vezeti. Az a rangsor azért izgalmas, mert főként azok a magyar városok találhatók meg rajta, ahonnan a legtöbben költöztek el öt év alatt: Dunaújváros, Mezőhegyes, Kazinczbarcika, Budapest 7. kerülete, Mezőkovácsháza, Gyöngyös, Nagyszénás, vagy Szekszárd.

Ez 49 százalékos visszaesés. Az ország összes települését tekintve az elnéptelenedéstől leginkább sújtott 20 település csaknem egytől egyig 300 fő állandó lakossal sem rendelkezik, kivéve Kispaládot. Erre is megvan azonban a magyarázat: a település több választás alkalmával is elhíresült a papíron bejelentett, de nem ott élő emberek szavazásáról

Tiszaújváros az “élen”

Az olyan településk között, ahol 5 éve még legalább 1000 fő élt, számos olyan hely van, ahol a 9 százalékot meghaladja a népességcsökkenés mértéke. Ezek közül is kiugró Tiszaújváros, ahol 9,2 százalékos volt a visszaesés. Nem csoda, hogy a Sajó tiszai torkolatánál fekvő járási központ az 5000 fő feletti települések listáját vezeti. Az a rangsor azért izgalmas, mert főként azok a magyar városok találhatók meg rajta, ahonnan a legtöbben költöztek el öt év alatt: Dunaújváros, Mezőhegyes, Kazinczbarcika, Budapest 7. kerülete, Mezőkovácsháza, Gyöngyös, Nagyszénás, vagy Szekszárd.

Külön listába a Pest megyei településekre. A legtöbb kisebb község a megye Börzsönyben található részén helyezkedik el, vagy már kívül esik Budapest agglomerációs mezőjén. Viszont 1-2 település esetén nehéz belátni, hogy miért fogy annyira a lakosság, míg a mellette lévő faluban pedig sorra költöznek be. Ez figyelhető meg például Váckisújfalu (-5,8%) és Vácduka (+17,7%) esetében. Készítettünk egy térképet is az elnéptelenedő falvakról, illetve arról, hol volt Pest megyében nagy népességnövekedés:

Amíg tehát az agglomerációs kisebb települések népszerűbbek lettek az elmúlt 5 évben, addig Százhalombattán vagy Vácon jelentősen kevesebben élnek. A Börzsöny és a Cserhátalja falvai, úgy tűnik, már túl távol vannak ahhoz, hogy az ingázók számára potenciális lakóhelyet jelentsenek, viszont ha a járvány után is kitart a “karanténhatás”, akkor valószínűleg egyre nagyobb lesz az a sáv Budapest körül, ahol ismét a beköltözés és nem az elköltözés lesz a jellemző. Végső soron a Balatonhoz is rengetegen költöztek a járvány óta.

Visszafordíthatatlan elnéptelenedés

Ahhoz, hogy lássuk, csak az elmúlt években kezdett drasztikusan csökkenni a lakosságszám az egyes településeken, vagy régebb óta tartó folyamat, megvizsgáltuk azt is, hogy 10 év alatt mekkora csökkenés mutatkozott az egyes helyeken. Azt láthatjuk, hogy akár a törpefalvak, akár a nagyobb városok között is vannak olyanok, ahol az elnéptelenedés már rég elkezdődött, és olyanok is, ahol ez egy újabb keletű jelenség.

Keresztéte, Lasztonya, Perecse lakossága nem az elmúlt években kezdett csökkenni, hanem folyamatosan fogyott az elmúlt évtizedben, beköltözők pedig feltehetően nem voltak. Garád, Hernyék, Kékkút, Kisjakabfalva, Fiad is hasonló cipőben jár, csak eleve valamivel többen lakják. Vagy Horváthertelenden látszik, hogy 2011-ről 2016-ra alig csökkent le a lakosságszám, 2021-re viszont drasztikus mértékben. A fenti számok különösen drámai olvasatot nyernek, ha a fiatalok  elszármazásának, elvándorlásának alapján vesszük szemügyre -írja a Respublika a pénzcentrum cikkét idézve.

Kapcsolódó

lakosságszám
illusztráció: V.K.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük