Banánköztársaság
„Látom a címeket a propagandasajtóban, hogy „Hadházy törvénysértésre biztat”, és ezúttal igazuk is lesz a bértollnokoknak!”
Nehogy azt higgye a kedves olvasó, hogy Hadházy Ákos képviselő csak úgy, brahiból választotta a figyelemfelhívás törvényesnek nem mondható módját arra, hogy felrázzon minket. Felháborodott, elkeseredett posztját közösségi oldalán tette közzé.
Nehogy azt higgye a kedves olvasó, hogy Hadházy Ákos képviselő csak úgy, brahiból választotta a figyelemfelhívás törvényesnek nem mondható módját arra, hogy felrázzon minket. Felháborodott, elkeseredett posztját közösségi oldalán tette közzé.
„Eljött az idő, amikor meg kell szegni a törvényeket – most az önkormányzatokon a sor!
A nemzeti vagyon egy újabb szeletét nézte ki magának a NER-elit: az önkormányzati lakásokra, köztük a műemlékekre vetettek szemet, de mintegy mellékesen óriási társadalmi károkat is okoznak
– ezekről lentebb írok részletesen, de lássuk, mit lehet tenni?
A törvény elfogadását megakadályozni nem tudjuk, a kormánypárti képviselők és az őket kisegítő kollaboránsok megszavaznak akármit, amit eléjük tesznek. Fölösleges lenne Áder Jánoshoz vagy az „Alkotmánybírósághoz” fordulni, a törvény hatályba fog lépni. Akkor mit lehet tenni?
Egyszerű: MEG KELL TAGADNI A VÉGREHAJTÁSÁT!
Már látom is a címeket a propagandasajtóban,
hogy „Hadházy törvénysértésre biztat”, és ezúttal igazuk is lesz a bértollnokoknak.
Nem példa nélküli az ilyen ellenállás a magyar történelemben, és én is azért dolgozom büntetésként minden hétfőn egy kertészetben, hogy felhívjam a figyelmet arra: eljön az idő, amikor már nem lehet mást tenni, mint megszegni a törvényeket, amelyeket aljas indokból hoztak, kifejezetten a jogaink korlátozására vagy – mint jelen eseteben is – a nemzeti vagyon elrablására hoztak.
Arra bátorítom az önkormányzatokat, hogy ha elfogadják ezt a mocskos törvényt, ne adják ki az ebben előírt nyilatkozatokat, vagyis – az egyedi méltányosságot érdemlő esetek kivételével ne adják el a lakásokat, tehát tagadják meg a jogszabály végrehajtását!
A kormányhivatal majd hepciáskodik, egyes vevők mennek a bíróságra, de ezeket az ügyeket gond nélkül el lehet húzni 2022-ig, amikor az új parlament reményeink szerint visszavonja azt!
Hogy miért végtelenül káros a lakásprivatizációs törvény?
Pikó András józsefvárosi polgármester egészen pontosan leírta, mi lesz a következménye a törvénynek:
„elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada”.
Így történt annak idején a Rogán Antal által vezetett V. kerületben, és így történik majd a Várban is. Aztán viszont
„az önkormányzati lakáspolitika lakások híján megszűnik” és „egy lakhatási katasztrófa-helyzet” is bekövetkezik.
Nem nehéz elképzelni, hogy „befektetők” kopogtatnak majd az önkormányzati lakások bérlőinél,
biztatva őket, hogy jelentkezzenek be vevőként, vegyék meg a bérlakásokat akár 15 százalékos áron. A pénzt ők meg is hitelezik, sőt, meg is veszik tőlük – mondjuk – dupla áron.
Tehát egy 20 milliót érő, kissé lepusztult pesti lakást megvehet a bérlő 3 millió forintért, a „befektető” pedig, ha igazán nagyvonalú, ad neki még 3 milliót a lakásért.
Aki életében nem látott még ennyi pénzt, bele fog menni az üzletbe, de aztán mihez kezd? Lakást nem kap ennyiért, az önkormányzathoz pedig hiába fordul, már nem lesz mit kiutalni neki.
Nem nehéz elképzelni, hogy több ezer ember veszíti el így a lakhatását, később pedig sok bajba jutott embernek nem tudnak majd segíteni az önkormányzatok.
A 2022-es kormányváltás után természetesen vissza kell vonni ezt az aljas törvényt, de ez nem lesz elég!
Az érintettek – tulajdonosok, bérlők, önkormányzatok és jogvédők – bevonásával alkotni kell egy vadonatúj, a kor viszonyaihoz alkalmazkodó lakástörvényt. (A jelenlegi, számtalanszor módosított jogszabály 1993-as, meglehetősen elavult.). Meg kell indítani egy jelentős önkormányzati bérlakás-építési és -felújítási programot! A nagyvárosokban az elmúlt években olyan drágák lettek az ingatlanok, hogy sokan kiszorulnak a városból vagy nagyon rossz minőségű lakásokba kényszerülnek. Lakások ezrei állnak ugyanakkor üresen, mert csak befektetési céllal vásárolták meg azokat, ennek következtében egész városrészek ürülnek ki. Ezeket a problémákat azonosítani kell és kezeli, szabályozni – ez az állam feladata! Nem pedig az, hogy egy rablóprivatizációs törvénnyel bedobja a gyeplőt!”
Fidesz-magyarázkodás
Böröcz László kormánypárti országgyűlési képviselő közleményében hamisnak nevezte az állítást, hogy ezzel megszűnik az önkormányzati lakáspolitika. A módosító javaslat gazdája hozzátette:
„a százezres önkormányzati lakásállományból ma is lakatlan mintegy 20 ezer lakás, ezekkel pedig tovább gazdálkodhatnak az önkormányzatok, illetve új ingatlanokat is bevonhatnak”
Több polgármester is keményen bírálta a javaslatot, miszerint az önkormányzatoknak kötelező lenne kedvezményes áron eladni bérlakásaikat, ha azokat a bérlők megvennék. Böröcz azonban úgy véli, így a települések tetemes bevételhez juthatnának,
„Hamis az önkormányzatok kivéreztetésének vádja”
Böröcz László azt is kifejtette, hogy
a javaslatot az az igazságtalan állapot szülte, hogy miközben 1994-1995-ben az önkormányzati bérlakások többségét megvásárolhatták az addigi bérlők, a várnegyedi műemléklakások bérlőinek nem volt lehetőségük erre.
Böröcz szerint
„a baloldal eddig még soha nem sietett azok segítségére, akik önkormányzati bérlakásban élnek, és most is pitiáner politikai célokat követve hamis hírekkel riogatnak.”
Önök is azt szűrték le a fenti érvelésből, hogy a képviselő feketén-fehéren és pironkodás nélkül bevállalta, hogy pártíz Várbéli lakás megszerzése érdekében történtóik a teljes országra kiterjesztett törvénykezés?
Előzmény
A kormány a kedden benyújtott módosítással csaknem a teljes megmaradt önkormányzati lakásvagyont privatizálná.
A kivéreztetett önkormányzatoknak átmenetileg ugyan jól jöhet a nem várt bevétel, ám hosszútávon nem csupán a vagyonvesztés miatt fájhat a fejük. Az egyre terebélyesedő lakhatási válságra ugyanis az Orbán-kormánynak nincs válasza, ráadásul a járvány miatt elrendelt, ám hamarosan megszűnő hitelmoratórium után a teljes lakossági hitelállomány 15-20 százaléka problémássá válhat
– prognosztizálja felmérése alapján a GKI. A lakásukat elvesztők, munkanélküliek, nehéz szociális helyzetben lévők segítésére eddig sem költött sokat a kormány, így előbb-utóbb az önkormányzat ajtaján kopogtatnak majd segélyt, lakhatást kérve.
Az Országgyűlésnek kedd éjjel benyújtott törvényjavaslat értelmében az önkormányzatok kötelesek potom pénzért kiárusítani a bérlakásaikat. Ez alól csak a bérlőkijelölési joggal érintett (például a helyi rendőrségnek átengedett) bérlemények, a bontásra ítélt épületben, nyugdíjasházban, illetve garzonházban lévők, a vállalati, műterem- és szükséglakások, valamint a terhelési és elidegenítési tilalommal terhelt ingatlanok jelentenek kivételt – írta a Népszava.
A vételár a törvényjavaslat szerint az önkormányzatok által megállapított forgalmi érték maximum 30 százaléka,
de ez minden bérleti viszonyban töltött év után csökken egy százalékkal, de nem lehet kevesebb, mint a forgalmi érték 15 százaléka. További kedvezmény jár egyösszegű fizetés esetén, ebben az esetben ugyanis a vételárnak csak a 70 százalékát kell leperkálni. Mindent összevetve egy régi bérlő, akár a lakás 10,5 százalékáért is megszerezheti az ingatlant.
Egy 50 milliós ingatlan, már 5,2 millióért vihető, majd másnap a többszöröséért eladható. A korábbi közlésekkel szemben ugyanis a törvényjavaslatból kimaradt, hogy a rendkívül kedvezményesen megvett lakások 5-10 évig nem adhatóak el. Így a lakások akár már másnap értékesíthetőek.
A jogszabályalkotó nem fukarkodott a kedvezményekkel
- A bérleti idő például összeadódik, ha valaki korábban egy másik önkormányzati lakást bérelt.
- Ha pedig több bérlő van, akkor a legrégebben ott lakó bérlő évei számítanak. De elég az is, ha valaki tavaly decemberben vált csak bérlővé.
- A lakásokat a bérlők, illetve egyenesági rokonaik is megvásárolhatják.
- Az önkormányzatoknak nem lesz mérlegelési jogkörük, sőt a forgalmi értéket a vételi kérelem benyújtásától számított hat hónapon belül közölniük kell a bérlővel. Ha ezt elmulasztják, akkor az állam teszi meg helyettük, de azután elkéri az árát.
Ez különösen azokat az önkormányzatokat hozhatja nehéz helyzetbe, ahol sok bérlakás maradt még, illetve azokat zömében meg is kívánják vásárolni a benne élők, mint például a Budai Várban.
A törvényt benyújtó Böröcz László fideszes képviselő korábbi belvárosi önkormányzati képviselőként gyűjtött tapasztalataiból meríthetett, hiszen az V. kerület Rogán Antal polgármestersége óta ehhez hasonlatos nagyvonalúsággal értékesíti bérlakásait.
1 Comments
Leave a Reply
Leave a Reply
Friss
- Vasárnapi (cseppet sem) ünnepélyes gondolatok egy pici országból
- Vidéki prókátor: Lázár, a Fidesz Gyurcsánya?
- Szanyi Tibor: kracsun = karácsony? – Úgy látszik, a jó hírek csak nem akarnak Orbánhoz kötődni
- Készülj a karácsonyra – 5 jótanács: így díszítsd az otthonod
- Orbán Viktor szerint “Brüsszel” Magdeburgot akar csinálni Magyarországból
- Időjárás, ma havazik, de mi lesz karácsonykor?
- Vasárnapi horoszkóp két nappal karácsony előtt
- Jobb félni? – Nemcsak rendőrök, de civilruhások is figyelnek
- Szoboszlai megy a Real Madridba?
- 10 000 ember az ünnepi asztalnál – idén is lesz krisnás Karácsonyi Szeretetlakoma a Népligetben
gina
2021.05.13 19:07 at 19:07
Fidesz nyomorult banda, biróság elé ezt a mocskos népséget élen ezzel a rohadék zsiros muzsikussal…elég a népnek a piócákból