Handó nemcsak jogsértő, de bűncselekményt is elkövetett?

Hivatali visszaélést követett el az Országos Bírósági Hivatal elnöke a bírói álláspályázatokkal összefüggésben – állítja Sándor Zsuzsa, kényszernyugdíjazott büntetőbíró.

Pikáns per

Figyelemre méltó eredményre jutott a Fővárosi Bíróság korábbi szóvivője, aki a bíróságok történetének eddigi legpikánsabb perét elemezte blogján:

„Handó Tünde hivatalos személy. Ehhez nem is férhet kétség. Handó visszaélt a jogával azért, hogy Vasvári ne kaphassa meg az ítélőtáblai állást. Ezzel Vasvári bírónak jogtalan hátrányt okozott. A törvény indokolása szerint „a hátrány lehet akár anyagi, akár erkölcsi, személyi jellegű is”. Ez esetben mindkettő megvalósult.

Egy ítélőtáblán dolgozó bírónak magasabb a fizetése, vagyis akit ettől jogtalanul elzárnak, az anyagi hátrányt szenved. Az erkölcsi hátrányt talán nem is kell magyarázni. Aki képességei, kvalitásai és kollégáinak szakmai véleménye alapján, kétszer is pályázatot nyer, de a döntést hozó személy önkénye alapján, mégsem kaphatja meg az állást, nyilvánvalóan erkölcsi, személyi hátrányt is szenved” – írja Sándor.

Handó Tünde hivatali visszaélést követett el?

Hozzátéve, a konklúzió: az OBH elnökének eljárása alkalmas a Btk. 305. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntettének megállapítására.

Sándor kíváncsian várja, hogy mikor mond le Handó vagy mikor emelnek vádat ellene.

Mint ismert, a közelmúltban mondta ki a Budapest Környéki Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság, hogy jogellenes határozatokat hozott Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke. A pert az elismert büntetőbíró, Vasvári Csaba – akit a közelmúltban az Országos Bírói Tanács tagjává is megválasztottak – indította Handó ellen, mondván, önkényesen válogat a bírók között. Ebben egyetértett vele a munkaügyi bíróság is, amely szerint a joggal való visszaélés egyértelműen alátámasztható azoknál az álláspályázatoknál, amelyeket bár papíron „megnyert” Vasvári, mégsem nevezték ki táblabíróvá.

Sok vagy kevés a „mindössze”?

Az Országos Bírósági Hivatalnak mindehhez – azon túl, hogy fellebbeznek az ügyben – csupán annyi hozzáfűznivalója volt, hogy 2017-ben „a pályázati eljárások 95%-a eredményesen végződött. Ezek 96%-ában az ítélőtábla, illetve törvényszék bírói tanácsa rangsorának megfelelő elbírálás történt. Mindössze 4%-ban volt eltérés a bírói tanács rangsorától”.

(Forrás: HVG)

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük