Bulvár
Hazaszeretet ide vagy oda, holnap megnézzük az Üvegtigrist, ki tudja hányadszor – írta egy hozzászóló Rákay sikerjelentésére reagálva
Rákay Philip nem száll le a „döglött lováról”, tovább nyomatja a sikerpropagandát. Rendületlenül posztol arról, hogy a rászánt 6.000 közmilliónk a lehető legjobb helyen van ott, amibe fektette, vagyis a „Most, vagy soha” című filmben. Úgy csinál, mintha a világhálón pár kattintással nem lenne elérhető szinte minden információ a „kerítésen belül” világhírű moziról.
Egyszerűen csoda….
A Most vagy soha! kreatív producere a Mandiner fokozott érdeklődésére a következőt mondta legalább akkora jövőbe látó optimizmussal, mint amikor Orbán Viktor megjelölte szinte órára pontosan a covid végét, vagy az infláció „egyszámjegyűségét”:
„A Most vagy soha! – a határon túli jegyeladásokkal együtt – a hétvégére eléri a 150 ezres nézőszámot, a bemutatás után mindössze két héttel. Én minden magyar filmnek hasonló bukást kívánok!”
– fogalmazott Rákay, aki szerint a debütálás óta számtalan elmebeteg mondatot leírtak már az alkotásról.
„Leginkább azok gyalázzák, akik nem is látták, a balos megmondóemberek pedig képtelenek elviselni, hogy a Most vagy soha! a hazaszeretetről szól, mondhatni, régről be vannak oltva az ilyesmi ellen”
–mondta Rákay, majd előrukkolt a farbával:
„a Mariana-árok az volt, amikor az egyik balliberális lapban kiszámolták, hány embernek kellene megnéznie a filmet ahhoz, hogy nyereséges legyen, miközben ezt az izzadságszagú számolgatást egyetlen balos alkotóhoz köthető film esetében sem tették meg az elmúlt harmincnégy évben….”
Nem a matek eredményét magyarázta izzadságszagúan, csak „elmúltharmincnégyévezett”!
Csak úgy….
Egyáltalán nem „nagymerítésű” közvéleménykutatásunkban megnéztük, hogy Budapesten és Debrecenben pénteken délelőtt és délután hányan biztosították be helyüket egy-egy moziba:
„Egy tehetséges rendező tud kevésbé jót is alkotni, egy tehetségtelen soha nem tud jót ( talán néha kevésbé rosszat ?!) csinálni!”
Kovács Gábor producer, akinek nevéhez fűződik például az Üvegtigris című trilógia, közösségi oldalán írta le véleményét a Rákay-jelenségről, a produktumról és úgy általában a filmes szakma helyzetéről 2024 Magyarországán:
„Egy tehetséges rendező tud kevésbé jót is alkotni, egy tehetségtelen soha nem tud jót ( talán néha kevésbé rosszat ?!) csinálni! Viszont van egy rövid idő az ambícióik elején, amikor akár mozoghat együtt is a karrierjük, próbálkoznak, olcsó kisfilmmel, még olcsóbb nagyfilmmel, iphone-nal, kölcsön kamerával, bármivel.. stb.
A Pesti Balhé nem volt olcsó, de arra alkalmas, hogy kiderüljön: elemi fogalma nincs a rendezőnek a filmcsinálásról! Viszont egy vazallus, a nemzet bájgunárja, tweed zakóban, csicsás kandalló mellől ,tv bemondói tapasztalattal, éles szemmel mindezt kiszúrta és rábízott egy több, mint 6 milliárdos filmet, ellőve egy tényleg fontos történelmi témát.
És nincsenek csodák: sem ízlés, sem arányérzék, sem színészvezetés! Némi adásrendezői ‘skill’, talán…
Soha ekkora bűnt nem követtek el a honi kultúránkkal szemben, hogy egy ilyen szánalomra ennyi pénzt vontak el egy lendületben levő filmszakmától !
És még a legszimpibb nemzeti ünnepünket is elcseszte!
“És azok, akiket Petőfi még jobban utált: a gyávák, az üres, hazug honfiaskodók és mindenek fölött a rossz írók, a tehetségtelenek.” Ady Endre 1910″
Kiegészítés
„Előző posztomban azt írtam, hogy a Most vagy soha! c. film 7 mrd-os támogatása (elvonása) bűn a filmszakmánkkal szemben, most ezt kiegészítem, SZÉGYEN is, nevezzük a magyar film Mohácsának (úgy tudom az a következő projektjük ?).
Egy film sorsát a világon mindenhol az ún. szájhagyomány (word of mouth) dönti el. Lehet brutál premier előtti kampányt csinálni, de a második hétvégétől és pláne a második héttől már tudhatjuk a film jövőjét.
Itt nem sokkal kevesebbel támogatták csak a kampányát (itthon és külföldön) mint egy inkubátor film költségvetése… Első hétvégi 71 % és a második heti 65% esés rekordközeli a honi filmforgalmazásban, a költségvetését nézve nemzetközileg is az!
Lehet ,hogy az első körös (sok iskolással tűzdelt), főleg politikailag motivált felnőtt többség túltapsolta vagy túlsírta magát, de nem segített a valós organikus nézettségen… Kálmánunk ostoba, agresszív hisztériája a social médiában még tovább ártott a filmnek („hazafias kötelesség megnézni a filmet” ). Remélem, ennél több hazafink van! Magyarul a nézők már most utálják a filmet, a sanszot sem adják meg neki…”
