Hungarikum! Nekünk is van üvegpiramisunk – na jó, kicsi, wc-nek nézik és évek óta zárva, de van!

Akik jártak már Párizsban, biztosan megcsodálták a Louvre üvegpiramissal fedett bejáratát és földalatti termeit. Ne már, hogy „nekik van, nálunk meg ne legyen! – gondolhatták a döntéshozók és az ötletet 200 millióból megvalósították. Igen ám, de ami Franciaországban turista látványosság, annak miniváltozata Debrecenben sokan illemhelyként használták és évek óta lakat került rá.

Kósa Lajos, a büszke patrióta….

2010-ben nagy csinnadratta közepette avatták fel az uniós dolgozó kisemberek pénzéből a Verestorony maradványainál felépített „magyar üvegpiramist”, Kósa Lajos, akkori polgármester és Szijjártó Péter is elkávézgattak a tövében kedvcsinálóként. Egy éve még egy pikírt bejegyzéssel akarta bizonygatni az egykori helyi politikus, hogy mennyivel jobb a magyarított változat az eredetinél, amely azokban a napokban a Fidesz fizetett hirdetéseként is futott a Facebookon:

„Párizsban is van egy üvegpiramis, Debrecenben is, a Nagytemplom mellett. A párizsi nagyobb, viszont a miénk mellett a legnagyobb nyugalomban lehet meginni egy kávét. Most éppen Szijjártó Péterrel.”

Nekünk is van, csak nem látogatható….

Az MTI átadásról szóló 2010-es beszámolója szerint az emlékkerttel, a romkerttel és a Verestoronnyal kapcsolatos munkálatok együttesen 200 millió forintba kerültek.

Rendszeresen belepiszkítottak a debreceni üvegpiramis kiállítóterébe, ezért tartják jó ideje lakatra zárva

– tudta meg elsőnek a Debreciner. Hogy megóvják a rongálástól, most már csak előzetes bejelentkezéssel lehet megnézni.

A rácsos kapun keresztül lehet látni a bemutatótáblákat, bemenni viszont nem lehet, pedig a hazánkba érkező turisták kíváncsiak lennének a minitárlatra.

Mert azért…..

A portál megkereste az önkormányzatot némi információért, de Debrecen vezetése (konkrétabban Puskás István kulturális alpolgármester és Széles Diána turizmusért felelős alpolgármester) 2020 júliusától kezdve semmilyen, a bezárás okait firtató érdeklődésükre nem reagált.

2022 júniusban már olyan abszurd helyzet is előfordult, hogy az önkormányzat egy rendezvény, az Irodalom Éjszakája helyszíneként használta a gúla előtti területet, de még akkor sem nyitották ki azt

-olvasható a cikkben. Közérdekű adatigénylésükre Szekeres Antal jegyző augusztus 12-én küldött válaszában azt írta, az önkormányzat az építmény tulajdonosaként a megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérte annak állapotát és látogatottságát.

„A lakossági észrevételek és panaszok alapján, valamint a rendszeres ellenőrzések alkalmával egyértelművé vált, hogy sajnos nappal is illemhelyként használták az épületet”

– hozzátéve, hogy az önkormányzat a közegészségügyi szempontok, a kulturális vagyon megóvása és a nem rendeltetésszerű használat miatt döntött úgy, hogy csak előzetes bejelentkezés alapján, külön kérésre biztosítja a megtekintés lehetőségét.

„Erre az utóbbi időben intézmények kérésére, illetve bizonyos egyházi események alkalmával többször is sor került”

– írta. Az előzetes bejelentkezés lehetőségéről egyébként az üvegpiramison és annak környékén semmilyen felirat nem hívja fel az érdeklődők figyelmét.

Tudta?

33 éve, 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte, felavatásakor halottasháznak csúfolt piramist mára megszokták, sőt megszerették, Párizs egyik nagy látványosságának számít.

A múzeum kibővítése, modernizálása Francois Mitterrand elnök nagy álma volt, aki nem csak politikai tetteivel akarta beírni nevét a francia történelembe. Az általa elindított, 15 milliárd frank összértékű kulturális nagyberuházások egyike volt a királyi palotának épült Louvre felújítása és bővítése. A pályázatot az 1917-ben született, kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei nyerte meg, akinek addigi legismertebb munkája a washingtoni National Gallery bővítése és a clevelandi Rock and Roll Múzeum volt.

A Louvre előtt nem csak egy piramis áll.

A vízmedencék által keretezett nagy piramis mellett három ugyanolyan szerkezetű, de jóval kisebb található, sőt van egy fordított piramis is, amely a múzeum melletti, földalatti vásárlótérbe csüng be, és másfél méterrel a padló felett ér véget. A szimmetria kedvéért alatta egy kis piramis áll, a két gúla hegye csaknem érinti egymást. A nagy piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának egy oldala 35 méter. Lapjait 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveg háromszög borítja, így tehát alaptalan az a (Dan Brown A Da Vinci-kód regényében is felbukkant) városi legenda, amely szerint a panelek száma 666, azaz a Sátán száma lenne. (forrás)

FRISS!

• Szűcs R. Gábor: egyszer végük lesz, de csakis törvényes úton. Különben nem tudunk meg semmit és akkor mit írunk a jövő tankönyveibe?
  Megosztás Szűcs R. Gábor közgazdász, nyugalmazott diplomata, egyetemi docens figyelmét nem kerüli el semmi fontos történés a haza politikai élet térfelén és ezekről napi rendszerességgel elmondja a csak rá jellemző fanyar humorral fűszerezett markáns véleményét. Legutóbbi bejegyzésében az ellenzék kilátásait és lehetőségeit veszi számba, amit ezúttal is érdemes megszívlelni. „Azt már nem! Egyre többen mondják,… További információ: Szűcs R. Gábor: egyszer végük lesz, de csakis törvényes úton. Különben nem tudunk meg semmit és akkor mit írunk a jövő tankönyveibe?
• Szanyi Tibor: hogyan ne legyen lakásunk?
  Megosztás Az eddigi magyar kormányok, de legfőképp az Orbán-kormányok igen sok mindent megtettek már a címben feltett kérdés megválaszolására, de úgy látszik, még nem fogytak ki az ötletekből. Most legutóbb megint hitelekkel akarják megbombázni a fiatalokat, ezúttal az első lakásra felvehető 50 milliós keretösszegű konstrukcióval. A 3 százalékos, hosszú távú kamat valóban vonzó lehet, azonban… További információ: Szanyi Tibor: hogyan ne legyen lakásunk?
• ‘Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra’
  Megosztás Mulatós nép vagyunk, annyi szent, ünnepeinkről nem hiányozhat a csárdás, csürdüngolő, és a népies műzene. Lám, 2021 Szilveszter napján jelent meg a világhírű Orbán-videó, amely választók sokaságának tetszését nyerte el, s amely egyik tényezője volt a Fidesz akkori választási győzelmének. Kinek röhejesen, kinek tetszetősen, így szólt a nóta: „Piros volt a paradicsom, nem sárga,… További információ: ‘Piros volt a paradicsom, nem sárga, Magyarország előre megy, nem hátra’
• Havas Henrik nem cicózott: „ha Varga Judit nem szolga volna, hanem gondolkodó lény, tudná, hogy milyen sorba állt be…”
  Megosztás Két év után Völner Pál védőjének sikerült elérnie, hogy bíróság előtt tanúskodjon a Schadl-Völner ügy kapcsán két egykori igazságügyi miniszter is. Trócsányi Lászlót, aki 2014 és 2019 között vezette a tárcát, már kihallgatták a hét elején. Csütörtökön utódja, Varga Judit következett. A tárgyalóteremből kijövet újságírók várták, hátha mond valamit erról, amit eddig titkolt. Ha… További információ: Havas Henrik nem cicózott: „ha Varga Judit nem szolga volna, hanem gondolkodó lény, tudná, hogy milyen sorba állt be…”
• Az önkényuralom “ellenállási mozgalma”
  Megosztás S ha már “ellenállási mozgalom”, akkor természetesen “nemzeti” – mint minden, amit a NER-es maffia csinál. Természetes tehát az is, hogy mindenki, aki a hatalommal szemben áll, nemzetellenes. A Fidesz ügyesnek mondható – abban az értelemben, ahogy ügyes volt a Rákosi-rendszer, vagy a Kádár-éra nagy része: ügyesen megtöbbszörözi magát. Másképp fogalmazva: birtokolja az állam… További információ: Az önkényuralom “ellenállási mozgalma”