Connect with us

Kerítésen innen

Hungarikum! Nekünk is van üvegpiramisunk – na jó, kicsi, wc-nek nézik és évek óta zárva, de van!

Megosztás

Akik jártak már Párizsban, biztosan megcsodálták a Louvre üvegpiramissal fedett bejáratát és földalatti termeit. Ne már, hogy „nekik van, nálunk meg ne legyen! – gondolhatták a döntéshozók és az ötletet 200 millióból megvalósították. Igen ám, de ami Franciaországban turista látványosság, annak miniváltozata Debrecenben sokan illemhelyként használták és évek óta lakat került rá.

Hungarikum! Nekünk is van üvegpiramisunk - na jó, kicsi, wc-nek nézik és évek óta zárva, de van!
Megosztás

Akik jártak már Párizsban, biztosan megcsodálták a Louvre üvegpiramissal fedett bejáratát és földalatti termeit. Ne már, hogy „nekik van, nálunk meg ne legyen! – gondolhatták a döntéshozók és az ötletet 200 millióból megvalósították. Igen ám, de ami Franciaországban turista látványosság, annak miniváltozata Debrecenben sokan illemhelyként használták és évek óta lakat került rá.

Kósa Lajos, a büszke patrióta….

2010-ben nagy csinnadratta közepette avatták fel az uniós dolgozó kisemberek pénzéből a Verestorony maradványainál felépített „magyar üvegpiramist”, Kósa Lajos, akkori polgármester és Szijjártó Péter is elkávézgattak a tövében kedvcsinálóként. Egy éve még egy pikírt bejegyzéssel akarta bizonygatni az egykori helyi politikus, hogy mennyivel jobb a magyarított változat az eredetinél, amely azokban a napokban a Fidesz fizetett hirdetéseként is futott a Facebookon:

„Párizsban is van egy üvegpiramis, Debrecenben is, a Nagytemplom mellett. A párizsi nagyobb, viszont a miénk mellett a legnagyobb nyugalomban lehet meginni egy kávét. Most éppen Szijjártó Péterrel.”

Nekünk is van, csak nem látogatható….

Az MTI átadásról szóló 2010-es beszámolója szerint az emlékkerttel, a romkerttel és a Verestoronnyal kapcsolatos munkálatok együttesen 200 millió forintba kerültek.

Rendszeresen belepiszkítottak a debreceni üvegpiramis kiállítóterébe, ezért tartják jó ideje lakatra zárva

– tudta meg elsőnek a Debreciner. Hogy megóvják a rongálástól, most már csak előzetes bejelentkezéssel lehet megnézni.

A rácsos kapun keresztül lehet látni a bemutatótáblákat, bemenni viszont nem lehet, pedig a hazánkba érkező turisták kíváncsiak lennének a minitárlatra.

Mert azért…..

A portál megkereste az önkormányzatot némi információért, de Debrecen vezetése (konkrétabban Puskás István kulturális alpolgármester és Széles Diána turizmusért felelős alpolgármester) 2020 júliusától kezdve semmilyen, a bezárás okait firtató érdeklődésükre nem reagált.

2022 júniusban már olyan abszurd helyzet is előfordult, hogy az önkormányzat egy rendezvény, az Irodalom Éjszakája helyszíneként használta a gúla előtti területet, de még akkor sem nyitották ki azt

-olvasható a cikkben. Közérdekű adatigénylésükre Szekeres Antal jegyző augusztus 12-én küldött válaszában azt írta, az önkormányzat az építmény tulajdonosaként a megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérte annak állapotát és látogatottságát.

„A lakossági észrevételek és panaszok alapján, valamint a rendszeres ellenőrzések alkalmával egyértelművé vált, hogy sajnos nappal is illemhelyként használták az épületet”

– hozzátéve, hogy az önkormányzat a közegészségügyi szempontok, a kulturális vagyon megóvása és a nem rendeltetésszerű használat miatt döntött úgy, hogy csak előzetes bejelentkezés alapján, külön kérésre biztosítja a megtekintés lehetőségét.

„Erre az utóbbi időben intézmények kérésére, illetve bizonyos egyházi események alkalmával többször is sor került”

– írta. Az előzetes bejelentkezés lehetőségéről egyébként az üvegpiramison és annak környékén semmilyen felirat nem hívja fel az érdeklődők figyelmét.

Tudta?

33 éve, 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte, felavatásakor halottasháznak csúfolt piramist mára megszokták, sőt megszerették, Párizs egyik nagy látványosságának számít.

A múzeum kibővítése, modernizálása Francois Mitterrand elnök nagy álma volt, aki nem csak politikai tetteivel akarta beírni nevét a francia történelembe. Az általa elindított, 15 milliárd frank összértékű kulturális nagyberuházások egyike volt a királyi palotának épült Louvre felújítása és bővítése. A pályázatot az 1917-ben született, kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei nyerte meg, akinek addigi legismertebb munkája a washingtoni National Gallery bővítése és a clevelandi Rock and Roll Múzeum volt.

A Louvre előtt nem csak egy piramis áll.

A vízmedencék által keretezett nagy piramis mellett három ugyanolyan szerkezetű, de jóval kisebb található, sőt van egy fordított piramis is, amely a múzeum melletti, földalatti vásárlótérbe csüng be, és másfél méterrel a padló felett ér véget. A szimmetria kedvéért alatta egy kis piramis áll, a két gúla hegye csaknem érinti egymást. A nagy piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának egy oldala 35 méter. Lapjait 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveg háromszög borítja, így tehát alaptalan az a (Dan Brown A Da Vinci-kód regényében is felbukkant) városi legenda, amely szerint a panelek száma 666, azaz a Sátán száma lenne. (forrás)

FRISS!

Szerző