Hungarikum! Nekünk is van üvegpiramisunk – na jó, kicsi, wc-nek nézik és évek óta zárva, de van!

Akik jártak már Párizsban, biztosan megcsodálták a Louvre üvegpiramissal fedett bejáratát és földalatti termeit. Ne már, hogy “nekik van, nálunk meg ne legyen! – gondolhatták a döntéshozók és az ötletet 200 millióból megvalósították. Igen ám, de ami Franciaországban turista látványosság, annak miniváltozata Debrecenben sokan illemhelyként használták és évek óta lakat került rá.

Kósa Lajos, a büszke patrióta….

2010-ben nagy csinnadratta közepette avatták fel az uniós dolgozó kisemberek pénzéből a Verestorony maradványainál felépített “magyar üvegpiramist”, Kósa Lajos, akkori polgármester és Szijjártó Péter is elkávézgattak a tövében kedvcsinálóként. Egy éve még egy pikírt bejegyzéssel akarta bizonygatni az egykori helyi politikus, hogy mennyivel jobb a magyarított változat az eredetinél, amely azokban a napokban a Fidesz fizetett hirdetéseként is futott a Facebookon:

“Párizsban is van egy üvegpiramis, Debrecenben is, a Nagytemplom mellett. A párizsi nagyobb, viszont a miénk mellett a legnagyobb nyugalomban lehet meginni egy kávét. Most éppen Szijjártó Péterrel.”

Nekünk is van, csak nem látogatható….

Az MTI átadásról szóló 2010-es beszámolója szerint az emlékkerttel, a romkerttel és a Verestoronnyal kapcsolatos munkálatok együttesen 200 millió forintba kerültek.

Rendszeresen belepiszkítottak a debreceni üvegpiramis kiállítóterébe, ezért tartják jó ideje lakatra zárva

– tudta meg elsőnek a Debreciner. Hogy megóvják a rongálástól, most már csak előzetes bejelentkezéssel lehet megnézni.

A rácsos kapun keresztül lehet látni a bemutatótáblákat, bemenni viszont nem lehet, pedig a hazánkba érkező turisták kíváncsiak lennének a minitárlatra.

Mert azért…..

A portál megkereste az önkormányzatot némi információért, de Debrecen vezetése (konkrétabban Puskás István kulturális alpolgármester és Széles Diána turizmusért felelős alpolgármester) 2020 júliusától kezdve semmilyen, a bezárás okait firtató érdeklődésükre nem reagált.

2022 júniusban már olyan abszurd helyzet is előfordult, hogy az önkormányzat egy rendezvény, az Irodalom Éjszakája helyszíneként használta a gúla előtti területet, de még akkor sem nyitották ki azt

-olvasható a cikkben. Közérdekű adatigénylésükre Szekeres Antal jegyző augusztus 12-én küldött válaszában azt írta, az önkormányzat az építmény tulajdonosaként a megnyitása óta folyamatosan figyelemmel kísérte annak állapotát és látogatottságát.

„A lakossági észrevételek és panaszok alapján, valamint a rendszeres ellenőrzések alkalmával egyértelművé vált, hogy sajnos nappal is illemhelyként használták az épületet”

– hozzátéve, hogy az önkormányzat a közegészségügyi szempontok, a kulturális vagyon megóvása és a nem rendeltetésszerű használat miatt döntött úgy, hogy csak előzetes bejelentkezés alapján, külön kérésre biztosítja a megtekintés lehetőségét.

„Erre az utóbbi időben intézmények kérésére, illetve bizonyos egyházi események alkalmával többször is sor került”

– írta. Az előzetes bejelentkezés lehetőségéről egyébként az üvegpiramison és annak környékén semmilyen felirat nem hívja fel az érdeklődők figyelmét.

Tudta?

33 éve, 1989. március 29-én avatták fel Párizsban a Louvre üvegpiramissal fedett új bejáratát és földalatti termeit. A kínai származású amerikai Ieoh Ming Pei tervezte, felavatásakor halottasháznak csúfolt piramist mára megszokták, sőt megszerették, Párizs egyik nagy látványosságának számít.

A múzeum kibővítése, modernizálása Francois Mitterrand elnök nagy álma volt, aki nem csak politikai tetteivel akarta beírni nevét a francia történelembe. Az általa elindított, 15 milliárd frank összértékű kulturális nagyberuházások egyike volt a királyi palotának épült Louvre felújítása és bővítése. A pályázatot az 1917-ben született, kínai származású amerikai építész, Ieoh Ming Pei nyerte meg, akinek addigi legismertebb munkája a washingtoni National Gallery bővítése és a clevelandi Rock and Roll Múzeum volt.

A Louvre előtt nem csak egy piramis áll.

A vízmedencék által keretezett nagy piramis mellett három ugyanolyan szerkezetű, de jóval kisebb található, sőt van egy fordított piramis is, amely a múzeum melletti, földalatti vásárlótérbe csüng be, és másfél méterrel a padló felett ér véget. A szimmetria kedvéért alatta egy kis piramis áll, a két gúla hegye csaknem érinti egymást. A nagy piramis 21,6 méter magas, négyzet alakú alapjának egy oldala 35 méter. Lapjait 603 rombusz alakú és 70 háromszög alakú üveg háromszög borítja, így tehát alaptalan az a (Dan Brown A Da Vinci-kód regényében is felbukkant) városi legenda, amely szerint a panelek száma 666, azaz a Sátán száma lenne. (forrás)

Ha megírná véleményét, vagy megvitatna ezt-azt másokkal, esetleg kérdése lenne a cikkel kapcsolatban, Facebook oldalunkon megteheti!

FRISS!