Így emlékeztünk mi… – Rendezvények az Országházban, a Karmelitában és szanaszét…..

A magyar kultúra napját 1989 óta ünnepeljük január 22-én annak emlékére, hogy Kölcsey Ferenc 1823-ban, 200 évvel ezelőtt ezen a napon véglegesítette a Himnusz kéziratát. Az Országházban Vidnyánszky-rendezte műsorral és Novák Katalin szavalattal emlékeztek, a Karmelitában festményt adtak át a jeles nap tiszteletére, Gulyás Gergelynek a felvidéki Dunaszerdahelyen, Csák Jánosnak Veszprémben volt jelenése.

Orbán Viktor Szatmárcsekén

A miniszterelnök Kölcsey szülőhelyén mondott egy „különös” beszédet, amellyel még sokat foglalkozunk majd, ezért nem térünk most ki rá külön is.

Karmelita

A Liszt Ferenc Kamarazenekar (LFKZ) és Pusker Júlia adott koncertet a magyar kultúra napján a Karmelita Beethoven-termében, ahol egy új műalkotást, a termet díszítő festményt, Kisléghi Nagy Ádám Szent párbeszéd című képét is átadták – foglalta össze az MTI. A koncerten köszöntötték Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, Nagy János Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkárt és Fodor Gergely kormánybiztost, a Várkapitányság vezetőjét.

MTI/Bruzák Noémi

A koncert előtt a termet díszítő új festményt Kocsis Fülöp, a Hajdúdorogi főegyházmegye érsek-metropolitája méltatta. Mint mondta, a most átadott kép közénk hozza a szenteket, de nem pusztán ábrázolásával. Kisléghi Nagy Ádám képének címe: Sacra conversazione, szent beszélgetés.

„A szentek ugyanis beszélgetnek” – mondta, kiemelve: ahhoz, hogy meghalljuk a szentek szavát, nekünk is „szentekké kell válnunk”.

Kisléghi Nagy Ádám, Kossuth-díjas festőművész az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: az egykori karmelita templom nyugati falára készült a műalkotás. Mint fogalmazott,

a terem képért kiáltott.

MTI/Bruzák Noémi

Elmondta: egy látomást festett meg, amikor először lépett be a terembe, már látta maga előtt a kész képet. A festmény 17 négyzetméteres, 5,6 méter magas, 37 figura, angyalok és szentek láthatók az alkotáson, a jelenet egy kupola térben, egy templombelsőben zajlik.

„Azt festettem meg, amin szeretnék én is részt venni, ha meghalok. Ez hajtott”

– mondta, hozzáfűzve, hogy ezért választott olyan szenteket, akik számára különösen kedvesek. Az LFKZ a Karmelita-koncertsorozaton Weiner-, Erkel-, Mendelssohn- és Hubay-műveket adott elő Pusker Júlia hegedűszólójával. A koncertmester Tfirst Péter, a zenekar művészeti vezetője Várdai István.

Országház

A magyar kultúra napja mostantól az Országgyűlés határozatának megfelelően, nemzeti emléknapjaink sorát gazdagítja

– hangzott el az eseményen, ahol köszöntötték Novák Katalin köztársasági elnököt és a Kárpát-medence minden tájáról érkezett gyerekeket, akiknek a jelenléte a nemzeti összetartozást szimbolizálta. A 200. évfordulón 200 gyermek – 100 anyaországi és 100 határon túli – szavalta Novák Katalinnal együtt a nemzeti imádságot az ünnepségen – számolt be az MTI.

MTI/Bruzák Noémi

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek kiemelte: a Himnusz Kölcsey Ferenc haza iránti szeretetének foglalata, de a költő kérlelhetetlen kritikusa volt a magyar bűnöknek. Aszketikus életet élt, nagyon sok megpróbáltatásban volt része, sok lelki és szellemi válságot élt meg, amelyekhez nagyban hozzájárult, hogy gyerekkori betegsége miatt a jobb szemére megvakult.

„A borongó bánat hozzátartozott természetéhez, érzékeny lelkében a nemzethalál víziója lebegett, elég csak a Zrínyi második éneke című versére gondolnunk”

A 200. évforduló hálára is kötelez, mert voltak időszakok, amikor el akarták törölni a Himnusz éneklését.

„Most ugyancsak fontos, hogy a Himnuszt imádságként énekeljük, mert olyan időket élünk, amikor a nemzetet, a hazát a felejtés kultúrájával ki akarják törölni emlékezetünkből. Nekünk a költő és zeneszerző szándékát tovább kell vinnünk”

Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke azt mondta: 200 évvel ezelőtt született egy olyan imádságunk, amelynek küldetése, funkciója felemelni, összekötni, megvilágítani a mi közös magyar életünket.

„Nemzeti és imádság – egyik sem könnyű műfaj”

A művet idézve a zsinati elnök azt hangoztatta: egymással szemben elkövetett bűneink sértik az isteni törvényt, és romlásba taszítják a közösséget. Bűnbocsánat, áldás csak irgalomból lehet és lesz – hangsúlyozta, hozzátéve: ezért kezdődik úgy az utolsó versszak: „Szánd meg Isten a magyart”. „Ezt kérjük, ezért imádkozunk mindig, amikor a Himnuszt énekeljük – mondta a református püspök. Kitért arra: nem azért emlegetjük, hogy „Megbünhödte már e nép/ A multat s jövendőt!”, mert mostantól bármit megtehetünk, hanem azért, mert szabadok vagyunk a jóra.

„Köszönjük, hogy a Himnuszt énekelve azok is imádkoznak, akik nem is tudják, és így mégis együtt lehetünk mi, magyarok az emberi mélységekben és az isteni magasságokban”

Az irodalmi összeállítás a Nemzeti Színház és a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház művészei, a Honvéd Férfikar, valamint a Kaposvári Egyetem tolmácsolásában hangzott el, Solymosi Vince (cimbalom) közreműködésével, Vidnyánszky Attila rendezésében.

Veszprém – Csák János

A kultúra nemcsak művészi alkotások, festmények vagy muzsika összessége, hanem az emberről alkotott kép, hogy mit gondolunk magunkról és a másik emberről

– mondta az innovációs és kulturális miniszter vasárnap Veszprémben. Csák köszöntötte az idén Európa kulturális fővárosa címet viselő várost:

Európa is akkor boldog, és akkor sikeres, amikor hű ahhoz a szellemi jelenséghez, amely kialakította, és ahhoz a lelki örökséghez, amelyet őseinktől örököltünk. az elmúlt 1100 év viszontagságos volt, ehhez képest a mi életünk „könnyű és kényelmes”.

MTI/Vasvári Tamás

Petőfi Sándor szavaival úgy fogalmazott:

„sehonnani bitang emberek” lennénk, ha ezt az örökséget hagynánk elherdálni ahelyett, hogy átadjuk a következő nemzedékeknek.

Zárásként a miniszter rámutatott:

most azt ünnepeljük, hogy kultúránkat, cselekvőképességet megőriztük, és így lesz Magyarország gazdaságilag erős és kulturálisan magabiztos ország, amely jobb állapotban tudja majd átadni a stafétát a következő nemzedékeknek, mint ahogy kapta.

Dunaszerdahely – Gulyás Gergely

A miniszter a Csallóköz központjának számító városban, hagyományosan a Pázmaneum Társulás által szervezett ünnepségen beszét Kölcsey műveéről, ami keletkezése óta végigkísérte a magyarságot, s arról is, hogy a kultúra jellegéből adódóan összeköt.

„Ott volt velünk mindig az elvesztett, de túlélt 20. században. A harcterek és a hadifogság poklában, és akkor is, amikor a trianoni döntés darabokra szaggatta nemcsak az országot, hanem a nemzetet is”

– jelentette ki Gulyás Gergely. Rámutatott: a Himnusz, a magyarok nemzeti imádsága itt van velünk a felfedezendő 21. században is.

„Minden közösségnek megvan a maga kultúrája és minden kultúra addig él, ameddig közössége élteti”

– tette hozzá. A Miniszterelnökséget vezető miniszter rámutatott: az ellenkultúrák korát éljük, közösségromboló, gyökérszaggató időket, amelyhez hasonlóra volt már példa a 20. század totalitárius diktatúráinak idején, bár akkor a félelem és nem a kényelem mozgatta a világot.

„A két veszély természete szerint mégis ugyanarról a tőről fakad, mindkettő tagadja a közösséget és nemzeti kultúrát, tagadja a hitet és a nemzeti összetartozást”

– világított rá Gulyás Gergely.

MTI/Bodnár Boglárka

Látni lehet, hová jutott Nyugat-Európa a globális érdekeket képviselő politikai erők nyomása alatt: az ideológia megpróbálja legyőzni a valóságot, a politikailag korrekt beszéd a szólásszabadságot. A birodalmi Európa koncepciója, az európai egyesült államok célkitűzése a nemzeti identitás felszámolását tartja kívánatosnak. „Arra van szükség, hogy felismerjük, hogy a megbékélés nemcsak egy szép gesztus, hanem megmaradásunk, mindannyiunk megmaradásának egyedüli lehetséges útja is”

– hangsúlyozta Gulyás Gergely.

„A 20. század világháborúi és totalitárius diktatúrái megtanították számunkra a béke és a kultúra értékét. Mi a nemzetek közötti barátság, kiengesztelődés, ha kell történelmi megbékélés szószólói vagyunk, akik tudjuk, hogy a nemzetek felszámolására irányuló kísérletek mindig háborúhoz, ellenségeskedéshez és szakításhoz vezettek e térségben”.

Lattmann Tamás bejegyzése a megemlékezések kapcsán

„Egész nap mindenhonnan az folyt a Facebookon, hogy most van a magyar kultúra napja. Valamiért minden politikus, megmondóember stb. szükségesnek tartotta, hogy posztoljon erről, a közhelyesebbje még Himnuszt is idézett, a legrosszabbja meg írt valami kenetteljes, mézesmázos zöldséget is hozzá.

És egyetlenegy, ismétlem, egyetlenegy volt, aki a magyar helyesírás szabályainak megfelelően tudta leírni, azaz a helyesírási szabályzat 145. pontjának megfelelően (mely szerint kis kezdőbetűvel írjuk az ünnepeket, nevezetes napokat, történelmi eseményeket jelentő szavakat-szókapcsolatokat), hogy „magyar kultúra napja”.

Nem akkora funky, mint amikor a háborús veszélyhelyzetre hivatkozással fejezik le a haderőt, de akkor is árulkodó.

Kultúra, az, meg még magyar is, hogy a fal adja a másikat… Még jó, hogy védeni akarjuk – sokan talán kezdhetnék a megismerésével.”