Iványi Gábor: nincs végzetes betegségem – válasz a birodalmi egyház papjának is

Sokan aggódtunk Iványi Gábor lelkész friss fotóit és tévés nyilatkozatait látva, hogy a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) életben maradásáért vívott harc terhei alatt súlyosan megroppant az egészsége. Iványi interjút adott a hétvégi Népszavának, amelyben erről is beszélt.

Bevallanám, ha lenne

Czene Gábor:  — Nagyon lefogyott, időnként fátyolossá válik a hangja. Bocsásson meg a kérdésért: beteg?

Iványi Gábor:  — Jövőre leszek hetven, kezdek a koromnak megfelelő állapotban lenni. Ebbe beletartozik, hogy egy-egy alkatrész elromlik – cserélhetetlenné is válik akár –, de nincs semmiféle végzetes egészségügyi problémám. Bevallanám, ha lenne.

A hosszú interjú minden szavát érdemes elolvasni, szemlémben még egy részletet emelek ki:

Válasz a birodalmi egyház papjának

C.G.:  — Balog Zoltán református lelkész, volt fideszes miniszter mondta a Heti Válasznak adott 2012-es interjúban: „ízléstelennek tartom, ha valaki végigturnézza a médiát azzal, hogy ő keresztelte a kormányfő gyerekeit. Milyen lelki vezető az, aki a rábízott hívők lelki életéről nyilatkozik?” Könnyen lehet, hogy emiatt vált „nemkívánatos személlyé”.

I.G.:  — Akkor nyílt levélben reagáltam, leírtam, hogy a keresztelés a protestáns felfogás szerint alapvetően közösségi és hitvalló esemény. Nem „turnéztam” ezzel, hanem újságírók kérdéseire válaszoltam. Balognak akkor lenne igaza, ha valakinek a küszködő életéről nyilatkoztam volna a sajtónak. De én a vallási, emberi jogi és erkölcsi kérdésekben markáns irányváltást végrehajtó miniszterelnökről beszéltem. Teljesen szemben áll a Bibliával, amit művel. Az Újszövetséggel sem csereszabatos, ahogyan a szegényekről vélekedik. Nem hallja, hogy Jézus azt mondja: ne akarjunk meggazdagodni! Számára a mezítlábas Jézus nem példakép. Nekem viszont a krisztusi mintát kell követnem. Nem államilag kinevezett püspöke vagyok a birodalmi egyháznak, hanem a Jó Isten hívott el erre a szolgálatra.

Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban

C.G.:  — Ebben az interjúban is kemény kijelentéseket tett. Nem gondolt rá, hogy jobban tudná képviselni a rászorulókat, ha diplomatikusabban fogalmazna?

I.V.:  — Elég öreg és tapasztalt vagyok ahhoz, hogy biztosra vegyem: nem. Ugyanis nem tudnék annyira diplomatikus lenni, hogy azzal megelégedjen a hatalom. Vannak, akik elhitetik magukkal, hogy ők csak a szakma szabályait szeretnék érvényesíteni. Nem veszik észre a csapdát. A hatalmat ugyanis nem az érdekli, hogy szakmailag mi jó és mi nem. Hanem egyedül az, hogy mi szolgálja az érdekeit és mi nem. Ha a szakmailag jó dolog nem szolgálja a hatalom érdekeit, akkor nem szabad csinálni, ha szolgálja, akkor szabad. Olykor pedig szakmailag nem védhető dolgokat is kell csinálni. Hiába próbálja valaki meghúzni magát a sarokban, és bizonygatni, hogy nem akar politizálni. Nem lehet megúszni. Eljön a pillanat, amikor a hatalom parancsba adja, hogy tessék kitenni ennek a „nevető zsidónak” a plakátját a házfalra.Ordítóan gusztustalan módon az egész országot telerottyantották vele, és álszent módon azt állították, hogy a zsigeri indulatokra ható propagandájuknak nincs köze Soros György származásához. Volt már ehhez hasonló: a harmincas évek Németországában. Aztán a berlini olimpia előtt ugyanúgy leszedték a plakátokat, ahogyan a budapesti vizes világbajnokság előtt is.

Ha kemény szavai teherré válnak, távozik

C.G.:  —  Hát, most se nagyon fogta vissza magát.

I.G.:  — Többször felkínáltam már az egyházamnak: ha terhet jelentek, akkor elmegyek, és nem viszek magammal senkit. Egyébként abban tényleg van némi igazság, hogy nem vagyok született diplomata, de annyira azért rossz se vagyok, hogy ne lennék képes jó kompromisszumokat kötni.

A teljes interjú a szombati Népszavában jelent meg.

Iványi Gábor és oltalmazottai nem elég keresztények? Miért hallgat az üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkár?