Kerítésen innen
Jámbor András: a rendőri túlérő győzött
A családnak nem volt tartozása, az önkormányzat szerint viszont „összeférhetetlenek” voltak a többi lakóval. A többi lakó aláírásgyűjtéssel jelezte, hogy ez nincs így. A kilakoltatás rendőri „segédlettel” mégis megtörtént.
A családnak nem volt tartozása, az önkormányzat szerint viszont „összeférhetetlenek” voltak a többi lakóval. A többi lakó aláírásgyűjtéssel jelezte, hogy ez nincs így. A kilakoltatás rendőri „segédlettel” mégis megtörtént.
Újabb 3 ember mehet a „híd alá…”
„Ma Kispesten utcára raktak egy családot, egyedülálló édesanyát egy 14 és egy 18 éves gyerekkel. Tartozásuk nem volt. Az önkormányzat azért rakta ki őket, mert szerintük összeférhetetlenek voltak a többi lakóval. A lakók viszont papírt is aláírtak arról, hogy ez nincs így”.
Így számolt be Jámbor András ellenzéki képviselő Facebook-oldalán A Város Mindenkié mai akciójáról, amelynek során megpróbálták megakadályozni a szóban forgó kilakoltatást. Azt is közölte, hogy a családot úgy tették utcára, hogy elhelyezésüket nem biztosították.
„…a rendőri túlerő győzőtt” az öt tiltakozó ellen, és hogy „bízom benne, hogy az önkormányzat utólag belátja a tévedését”. A civil szervezet azt is leírta, hogy a „rendőrök sokkolóval fenyegetve, erőszakkal bontották fel az élőláncot”.
Jámbor posztjához képet is mellékelt, amelyen az látható, ahogy a földre esik több rendőr között.
A tiltakozásban részt vett Horváth Aladár polgárjogi politikus, a Roma Parlament elnöke is, aki élő videóban is beszámolt az eseményről, amelyben látható, hogy az aktivisták leülnek a lakás előtt, majd a rendőrök elhurcolják őket, miközben azzal fenyegetnek, hogy
„ha nem engedik el egymást, kényszert fogok alkalmazni”.
Az egyik rendőr ekkor húzta elő sokkolóját. Az aktivisták azt kántálták, hogy
„ne legyetek kegyetlenek”.
Mit jelent a kilakoltatási moratórium?
A végrehajtó november 15. és április 30. napja között magánszemély esetében nem intézkedhet a lakóingatlanból történő kilakoltatás iránt.
Nem vonatkozik ez az önkényes lakásfoglalókra, és azokra, akiket a végrehajtási eljárás során korábban rendbírsággal sújtottak. Ezen személyek esetében a végrehajtónak a fenti időszakban is intézkednie kell a kilakoltatás iránt. Önkényes lakásfoglalónak nemcsak az minősül, aki üresen álló ingatlanba önkényesen beköltözik, tehát nincs és nem is volt jogcíme az ottlakásra, hanem az is, aki határozott idejű bérleti szerződést kötött, annak elteltével azonban az ingatlant önként nem hagyta el. (Vht. 182/A. §) Az önkényes lakásfoglalónak minősülő, határozott idejű bérleti szerződést kötött, de a lakóingatlant önként el nem hagyó magánszemély bérlőkre azonban alkalmazni kell a kilakoltatási moratóriumra vonatkozó rendelkezéseket, így a fenti időszakban a végrehajtó ezen személyek kilakoltatása iránt sem intézkedhet. (Vht. 183/A. § (2) bekezdés és Vht. 183/C. § (2) bekezdés)
