A Városi Kurír több cikkben foglalkozott már a magyar kormány „hőstetteivel”, amivel Trianon 100. évfordulójára készül. Juszt László nagyon felkészülten, ám a tőle megszokott karcos stílusban szól hozzá a várható eseményekhez..
Látom, kezdődik a “nemzet felkészítése” Trianon 100 éves évfordulójára
Tisztában vagyok azzal, hogy miként az elmúlt ezer évben ismét csak nem a józanság, hanem az érzelmek húrjain játszik majd a hatalom, én azért megpróbálok valamit a valóságból idézni.
Az osztrák-magyar monarchia 51 millió lakosából 46 százalék volt szláv (szlovák, rutén cseh, morva, horvát, lengyel). Volt 6 százalék román. Német 23 és magyar 20 százalék. ISMÉTLEM: HÚSZ SZÁZALÉK! Természetesen ugyanez volt az arány a hadsereg tisztikarában és legénységében is. Nos ezeknek a szláv ezredeknek kellett volna az orosz cár csapatait legyőzni?…
Mi ez, ha nem a tökéletes vakság az ország vezetőinek részéről? A főnemesség nem akart Bécsnek ellentmondani. Hiszen előtte meg kellett volna békülni a nemzetiségekkel. Meg kellett volna adni a románoknak, horvátoknak, szlovákoknak, szerbeknek a szabad nyelvhasználatot, a szavazati jogot, SŐT még az autonómiát is. Akkor inkább vesszen minden!
És így is lett. Szóval, mielőtt megint Károlyira, a kommünre, az Antantra és a jó istenre kennék Trianont szükség lenne egy kis önvizsgálatra.
Forrás: Juszt László közösségi oldala
Ágoston László: Értem én, hogy vesszen Trianon, de vajon akarna-e újra Magyarország része lenni Burgenland, a Vajdaság, a Felvidék?