Kerítésen innen
Karácsony: a fővárosról csúsztatások, és konkrét hazugságok helyett tényszerűen
„Miután ma a miniszterelnök és a pénzügyi államtitkár is Budapest költségvetési helyzetéről értekezett, kénytelen vagyok némi pontosítással élni, hogy a fővárosról csúsztatások, és konkrét hazugságok helyett tényszerűen beszéljünk” – kezdte facebook bejegyzését Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere.
„Lehet, kicsit hosszabb lesz a szokottnál
Az persze hosszú évtizedek óta igaz, hogy a kormányok előszeretettel tekintek úgy Budapestre, mint afféle fejőstehénre. Sikerült is ezt a „fejőstehenet” az elmúlt években csontsoványra éheztetni. De vágóhídra most először akarják küldeni.”
Orbán Viktor Budapestről a pénteki, Kossuth rádiónak adott interjújában:
„tele vannak pénzzel, csak értelmesen kellene felhasználni.”
„Az ugyanis 30 év óta először fordul elő, hogy a főváros nettó befizetőjévé válik az államkasszának,
vagyis nem az állam finanszírozza Budapestet, hanem Budapest az államot. Amit kap a város mindenféle támogatás formájában, annál most többet von el tőle az Orbán-kormány. Miután a múlt héten egyik nap arra ébredtünk, hogy a fideszes képviselők egy tollvonással elvesznek Budapesttől 12 milliárd forintot mindenféle előzetes egyeztetés, értesítés nélkül, ez a helyzet, vagyis hogy Budapest finanszírozza az államot, már az idei évre is igaz. De még súlyosabb a jövő évben, amikor a kormány annyi pénzt von el a Fővárosi Önkormányzattól, amiből minden évben fel lehetne teljesen újítani a Lánchidat, például. Ezt, hogy a város finanszírozza az államot, nyugodtan nevezhetjük Budapest-adónak. Minden egyes budapestinek körülbelül 20 ezer forintjába kerül évente.
A kérdés jogos: miért vet ki az állam Budapest-adót?
Az egyik válaszuk, hogy az önkormányzatoknak is ki kell venniük a részüket a járvány elleni védekezésből. Igaz. Csakhogy már rohadtul kivették a részüket. Mi Budapesten mintegy 2,5 milliárdot költöttünk olyan beszerzésekre, amelyeket a jogszabályok kifejezetten a kormánynak szabnak feladatuk, csakhogy ők nem csinálták. Ezt a pénzt tehát kifejezetten a kormány helyett költöttük. Erre jön az a több tízmilliárdos veszteség, amit a város cégei a járvány miatt elszenvedtek. Mindenekelőtt a közösségi közlekedés, amelynek a járvány idején a vesztesége heti(!) egymilliárd forint volt, ez most sem csökkent érdemben. Az önkormányzatok tehát, különösen Budapest, ebből a védekezésből nagyon is kivette a részét, jelentős veszteségeket elszenvedve.
Tudni érdemes, hogy Budapest egyetlen saját érdemi bevétele a helyi iparűzési adóból származik,
ez a bevétel igen válságérzékeny, ha jól megy a gazdaság, több folyik be, ha rosszul, kevesebb. Ez a válság tehát súlyosan csökkenti ezt a bevételt is, akár százmilliárdos kieséssel is számolhatunk. És ide tartozik az is: a várost mintegy 114 milliárdos adósságállománnyal vettük át.
A válság a járvány után szerte a világban a nagyvárosokban jelentkezik pusztító erővel, és ezt a világ sok kormánya tudomásul is veszi. Ezért szerte a világban, Ausztriától Ausztráliáig, a kormányok az önkormányzatokat támogatják a válságkezelésben. A magyar kormány tényleg az egyetlen, amely az önkormányzatokat sújtja ostoba és káros megszorításokkal.
A másik érv, hogy Budapestnek szolidárisnak kell lennie
Ezt magam is így gondolom, sokszor beszéltem is arról, hogy Budapest, mint a nemzet fővárosa, nem lehet önző. És Budapest nagyon szolidáris város. Ezért lehet az, hogy minden itt megtermelt 100 forintból 97-et elvon az állam más célokra. 100-ból 97-et. Az itt megtermelt értékeknek mindössze 2,7 százalékáról dönthetünk mi budapestiek. Ez az arány Berlinben több mint 22 százalék, Bécsben több mint 15, Varsóban, Prágában is 7 százaléknál több. A régióban is Budapest a sereghajtó: vagyis itt von el a kormány a legtöbbet abból, amit a fővárosban élők megtermelnek. Budapest tehát igenis szolidáris város, csakhogy most, a járvány és a nyomában érkező gazdasági-szociális válság miatt itt az ideje, hogy ne csak Budapest legyen szolidáris, de Budapesttel és a budapestiekkel is szolidárisak legyünk. Mert Budapesten van a legtöbb álláskereső, itt van bajban a legtöbb vállalkozás, itt foglalkoztatják a legtöbb embert azok az iparágak, amelyek most földbe álltak. Most tehát Budapesttel is szolidárisnak kell lenni, mert Budapest az ország motorja, ha lelassul, netán leáll, annak az egész ország látja kárát.
A kormány és főváros pénzügyi viszonyáról álljon itt egy beszédes példa,
ami szóljon az autósokról, ha már a Fidesz-propaganda őket próbálja a városvezetés ellen hergelni. Minden budapesti autós, amikor tankol, minden egyes liter benzin után megfizeti például a jövedéki adót, aminek deklarált célja, hogy ebből a bevételből költsenek az autósok által is használt utak felújítására. Nos, az utak felújításának feladata és költsége az önkormányzatokat terheli, de az erre szánt bevételből az állam egyetlen megveszekedett fillért sem ad vissza erre a célra nekik, hanem eltüntetni a nagy zsebében. Eddig a gépjárműadót, amit szintén az autósok fizetnek, a kerületi önkormányzatok kapták, nagyjából hasonló célra, az utak, a parkolóhelyek fenntartására, kezelésére. Most ezt, a teljes gépjárműadót is elveszi az állam, az utak, parkolók fenntartásának feladatát és költségét azonban az önkormányzatoknál hagyja.
Mi a tétje a kormányzati megszorítások és a Budapest-adó elleni tiltakozásnak?
Egyértelműen és világosan a gazdasági válság kezelésének sikere, erről szól ez a vita. Arról, hogy az önkormányzatok, elsősorban Budapest és a kerületek, amelyek a legközelebb vannak az emberekhez, amelyek ismerik a most bajba jutott vállalkozásokat, a munkájukat, egzisztenciájukat féltő embereket, hogyan tudnak segíteni rajtuk. És igen, ebben van a kormány és a fővárosi városvezetés között egy érdemi különbség. Ezt úgy írnám le, hogy a kormány a válságkezelést a vállaltok, a multik és nem ritkán az oligarchák felől közelíti, mi pedig az egyes embereken, illetve a kis- és közepes vállalkozásokon szeretnénk segíteni. Ezért fizetünk már Budapest-pótlékot a dolgozóinknak, ezért szeretnénk többlettámogatást adni a budapesti álláskeresőknek, ezért akarunk válságkezelős programokat indítani a kisvállalkozások számára.
Tisztában vagyok vele, hogy a magyar költségvetés, a magyar gazdaság is nagyon nehéz helyzetben van,
amit hurráoptimista nyilatkozatokkal csak ideig-óráig lehet elfedni. De az önkormányzatoknak, ha a kormány partnerként kezelné őket, sok olyan lehetőséget, mozgásteret lehetne adni, amellyel élve úgy tudnának hozzájárulni a válságkezeléshez, a helyben élő polgáraik megsegítéséhez, hogy az a költségvetést sem terhelné érdemben.
Nem nagyon látok más okot az önkormányzatok sarcolása, a Budapest-adó bevezetése mögött, mint a pőre hatalmi szándékot
Az ellenzéki önkormányzatok büntetését, a választói akarat felülírásának kísèrletét, általában az önkormányzatok kiszolgáltatottságának növelését. Azt, hogy a „kézből etetés” szándékának megfelelően ne a polgárok igényei, szükségletei, hanem a polgármesterek pártállása legyen a támogatás elsődleges szempontja.
A Budapest-adó elleni tiltakozás arról szól, hogy tudjuk segíteni a válság miatt bajba jutott embereket és vállalkozásokat. Az önkormányzatokat sújtó megszorítások elleni tiltakozás magáról az önkormányzatiságról szól. Elvi kérdés.”
Szerző
