Connect with us

Budapesti hétköznapok

Karácsony Gergely újra jogosan ülhet a főpolgármesteri székbe – Ezúttal 293 szavazattal nyert

Karácsony Gergely újra jogosan ülhet a főpolgármesteri székbe
Megosztás

Karácsony Gergely maradt az élen a főpolgármester-választáson leadott érvényes szavazatok újraszámolása után – jelentette be Vitézy Dávid a Facebookján. „Az újraszámlálás a végeredményt nem módosította, a főpolgármester-választást Karácsony Gergely nyerte, ő Budapest következő főpolgármestere, gratulálok neki” – írta Karácsony kihívója.

Pillanatnyi, vagy végleges?

Az NVB a Nemzeti Választási Iroda (NVI) Alkotmány utcai székházában a délelőtt nyolc órakor kezdődő zárt ülésén vitatta meg a július 9. és július 11. között zajló újraszámlálás során talált problémás szavazatokat, majd 11 órakor, nem sokkal Vitézy posztja után újból eredményt hirdetett.. Az újraszámlálás után

  • Karácsony 371 538-,
  • Vitézy 371 235-,
  • a mi hazánkos Grundtner András 38 984 szavazatot kapott

E szerint Karácsony Gergely 293 szavazattal végzett az élen Vitézy előtt, és ezzel megnyerte a főpolgármester-választást.

Vitézy Dávid a posztjában nem tett utalást arra, hogy fellebbezne a mostani eredmény ellen

A Kúria vasárnap rendelte el a főpolgármester-választáson leadott összes érvényes szavazat újraszámlálását, melynek mikéntjeiről hétfőn döntött az NVB. A döntést megelőzően a hivatalban levő főpolgármester mindössze 41 szavazattal vezetett az LMP és a kampányhajrában már a Fidesz által is támogatott Vitézy előtt. Az 0,005 százalékos különbség azután alakult ki, hogy az érvénytelennek minősített szavazatokat a főváros egész területén újraszámolták. Ez csaknem 25 ezer szavazatot jelentett, ám most ennek a harminckétszeresét, közel 782 ezer érvényes szavazólapot számoltak újra – ezúttal nem a választási iroda székházában, hanem kerületenként.

Hogy jutottunk idáig?

A június 9-i főpolgármester-választás éjszakáján kihirdetett eredmény alapján mindössze Vitézy 324 szavazattal kapott kevesebbet a baloldali pártok által támogatott Karácsonynál. Vitézyék már másnap fellebbeztek a főpolgármester-választás eredményét megállapító határozat ellen, de miután a Fővárosi Választási Bizottság ezt elutasította, mentek tovább a Nemzeti Választási Bizottsághoz. Összesen 202 szavazókörből mutattak be bizonyítékokat arról, hogy érvényes szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak. Ezekben – részben a Fidesz által delegált – szavazatszámlálók arról nyilatkoztak, hogy a szavazókörükben tévesen érvénytelennek számoltak olyan szavazólapokat, amelyeken többnyire az utolsó pillanatban visszalépő fideszes Szentkirályi Alexandra és Vitézy neve mellé is ikszeltek. Mint utóbb kiderült, a leadott nyilatkozatok több mint fele valótlan volt. Az érvénytelennek minősített szavazatokat az NVB június 14-én újraszámolta: a különbség 41-re csökkent, de a végeredmény nem változott.

Ezután Karácsony és Vitézy is megtámadta a választás végeredményét a Kúrián

Vitézy két kerületben akart új választást elérni, mondván, hogy a DK vezette Újpesten és Erzsébetvárosban csak egy tollal húzott vonallal törölték a szavazólapokról a javára visszalépő fideszes jelölt nevét, míg a hivatalban levő főpolgármester egész Budapesten a választás megismétlését kérte. Karácsony azzal érvelt, hogy az újraszámlálás több szempontból sem felelt meg a jogállamisági feltételeknek. A Kúria Vitézy és Karácsony kérelmét is elutasította, és helybenhagyta az NVB döntését, amely szerint Karácsony maradt a székében, így ő június 27-én át is vette főpolgármesteri megbízólevelét.

Vitézy azonban alkotmányjogi panasszal élt

Azt sérelmezte, hogy sérült a passzív választójoga, mivel sem egységes törvényi értelmezés, sem egységes gyakorlat nem volt a kieső jelölt, tehát Szentkirályi nevének törlésére, és ez szerinte kihatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta azt is, hogy a Kúria nem indokolta meg, miért nem foglalkozott érdemben azzal a kérelmével, amely az összes szavazatot újraszámoltatná. Július 5-én az Alkotmánybíróság Vitézynek adott igazat, és megsemmisítette a Kúria a főpolgármester-választás eredményét jóváhagyó végzését. Az AB kimondta, hogy a Kúria nem indokolta meg kellően, miért találta alaptalannak Vitézy kérelmét. A Kúriának új eljárást kellett lefolytatnia, ami után a legfőbb bírói fórum azt a döntést hozta, hogy újra kell számolni az összes leadott szavazatot. A feladatot a Kúria a Nemzeti Választási Bizottságnak szervezte ki.

VIA 24.hu

Szerző