A „keményen dolgozó kisemberek” keményen dolgoznak – tudósítás a parlament keddi üléséről

Az önkormányzati választásról, a szociális dolgozók fizetéséről és a Suzukinál dolgozók helyzetéről volt szó napirend előtt kedden az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

Délelőtti penzum….

DK: Kálmán Olgával vége lesz annak, hogy Budapestnek a kormány diktál

Oláh Lajos (DK) azt mondta, ha a budapestiek úgy döntenek, hogy a szerdán kezdődő ellenzéki főpolgármester-jelölti előválasztáson induló DK-s jelöltet, Kálmán Olgát támogatják, akkor ősztől vége lesz annak, hogy Budapestnek a kormány diktál és megkezdődik az élhető főváros megteremtése. Hozzátette: Budapest felébredt és ősszel ki fogja vetni magából Tarlós Istvánt.

Szerinte a kormánypártokat soha, egyetlen pillanatra sem érdekelte a főváros, csak saját érdekeik, és azért ültették Tarlós István a főpolgármesteri székbe, hogy minden pontosan úgy történjen, ahogy akarják. A képviselő kevesellte a zöldfelületek nagyságát, bírálta a parkolási rendszert, szóvá tette, hogy nincs a 3-as metrón légkondicionáló:

„európai országban állatokat sem hagynak utazni negyven fokban utazni, mint önök a magyarokat a 3-as metrón”.

Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy válaszolt:

a baloldal egyik jelöltje hozta össze azt a „bravúrt”, hogy veszteségesen működteti a parkolást. Ez a kormány építette meg a 4-es metrót és megújítja a zöldfelületeket – sorolta.

A baloldalon nincs változás, megint egymást marják a pozíciókért és ahogy egymással bánnak, ugyanúgy bánnának a fővárossal, az önkormányzatokkal, az országgal. Hiába újak a pártlogók, a szereplők ugyanazok: azok jelentkeznek újra pozíciókért, akik 800 milliárd forintot vontak el az önkormányzatoktól

Szóvá tette, hogy a DK-s jelölt volt újságíró az előválasztási vitában azt mondta, nem az a lényeg, mennyit fizetünk a rezsiéért. Ezt kiegészítve a DK adóemelési terveivel egyértelmű, hogy újra összeáll „a megszorításmániás koalíció” – hangoztatta Dömötör Csaba.

LMP: emelni kell a szociális dolgozók fizetését

Ungár Péter (LMP) a szociális szektorban dolgozók megbecsülését, alacsony fizetésük emelését kérte. Ismertetése szerint a 200 ezer forintos nettó fizetést a szektor dolgozóinak kevesebb mint 15 százaléka kapja, de csak akkor, ha 2-3 gyermekük van, vagy 30 éves a munkaviszonyuk.

Egy szociális munkás fizetési papírját felmutatva azt mondta, 187 ezer forintot keres szakirányú végzettséggel, de csak azért, mert munkaidőpótlékot kap. Ha a pótlékokat nem kapná, nettó 158 ezer forint lenne a fizetése

Jelenleg a szociális ágazatban dolgozók átlagbére 170 ezer forint, még az egészségügyi ellátásban 340 ezer forint ez az összeg – közölte. Elmondta, az ágazati pótlékok emelése bérfeszültséget okoz.

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára

elmondta, az elmúlt két évben átlagbér 50 ezer forinttal nőtt a szociális szférában. Furcsa annak a pártnak az aggodalmait hallgatni, amely nem szavazta meg tavaly év végén az ápolási díj emelését, helyette botrányt keltett – tette hozzá. Elmondta, azok követelnek még nagyobb arányú béremelést, akik most szorosabbra akarják fűzni a politikai viszonyukat azokkal a politikai erőkkel, akik bért csökkentettek a szociális szférában.

A szférában az átlagos jövedelememelkedés – a minimálbér emelését is figyelembe véve – 72 százalékos volt.

MSZP: a kormány megágyazott annak, hogy a multik kizsákmányolják a munkavállalókat

Varga László (MSZP) a Suzuki-gyárban dolgozók helyzetét kifogásolta. Felidézte, hogy kirúgták azt az embert, aki szakszervezetet akart szervezni, nem engedték be a gyárba az egyik szakszervezeti szövetség delegációját. Az esztergomi gyárban múlt héten, a hőségriadó idején figyelmen kívül hagyták a munkahelyek hőmérsékletére vonatkozó előírásokat.

Hol a kormány?

– firtatta, hozzátéve:

a kabinet a sztrájkjog szűkítésével, a munka törvénykönyvének a munkavállalók kárára történő megváltoztatásával, a rabszolgatörvénnyel megágyazott annak, hogy a multik kizsákmányolják a munkavállalókat.

Bodó Sándor, a Pénzügyminisztérium foglalkoztatáspolitikai államtitkára szerint

a Suzuki volt az első cég, amely jelezte, nem kíván élni a rendkívüli munkaidő megemelésének lehetőségével. A szakszervezetek alakulása a cég belső ügye, jogszabályok biztosítják azok működését – jegyezte meg.

A kormány egyes cégekkel kötött stratégiai partnersége egy szándéknyilatkozat, az egyik fél részéről sem jelent konkrét kötelezettségvállalást.

Beszámolt arról is, hogy június 14-én a minisztérium bejelentést kapott a Suzuki-gyárból a hőségriadó miatt, a panaszokat továbbították a hatáskörrel rendelkező munkavédelmi hatósághoz, a vizsgálat folyamatban van.

Folyt köv., csak közben kiszaladtak az urak és hölgyek harapni valamit……(szerk.)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük