Kerítésen innen
Kinek tejelnek a nemzeti művese-állomások, amikor még Albániában is többet fizet a minisztérium egy kezelésért
Gyorsan bedobta a törülközőt az évek óta leggyorsabban terjeszkedő egészségügyi magánszolgáltató TritonLife, amely máris kiszáll a tavaly megszerzett művesekezelési üzletből. A közelmúltban nem nyilvános kormányhatározat döntött arról, hogy az állam – a szakmai hírek szerint 5,4 milliárd forintért – megvásárolja a TritonLife Dialízis Center Kft.-t.
Még arra sem kapta fel a fejét egyetlen érdekelt sem, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium a honlapján március 30-áig társadalmi egyeztetésre bocsátott egy, a titkosított előzmények okán nehezen értelmezhető rendelettervezetet, amely szerint az Országos Kórházi Főigazgatóságot (Okfő) nevezik ki a kft. tulajdonosijog-gyakorlójának. Mivel a „terepen” dolgozók sem az állami bevásárlásról, sem az új főnökségről egészen a múlt hét végéig nem tudtak, a HVG érdeklődése boríthatta a menetrendet. Hogy mégse illetéktelentől hallják az érintettek a tulajdonos- és főnökségváltás hírét, hirtelen összerántott gyűlésen közölték az azonnali hatállyal beállt változást – írta áprilisban a HVG.
Egy újabb titok, persze szigorúan az Ön érdekében….
Titkolja a kormány azt a szerződést, amivel nagy hirtelen megvette az egyik nagy művese szolgáltató céget, így egyelőre azt sem tudjuk, mennyit fizettek művese állomásokért
– tudatta Hadházy Ákos közösségi oldalán. „Azért kértem ki a dokumentumot, mert valami nagyon bűzlik az egészben: a TritonLife Dialízis Kft alig egy éve vette meg a németektől a 23 dialízis központot üzemeltető hálózatot, most meg már el is adta az államnak. Amit még tudni kell: a Fidesz kormány hosszú évek óta alulfinanszírozza a művese kezeléseket, még Albániában is többet fizetenek érte, mint nálunk. Ezek alapján három magyarázat lehetséges a gyors tulajdonváltásokra
1) (szerintem ez a legvalószínűbb) valamelyik fideszes strómannak akarják átjátszani az egészet. A tipikus maffia módszerekkel először ellehetetlenítik, tönkreteszik a céget (az alulfinanszírozással), majd tesznek egy ajánlatot az államosításra és végül potom pénzért eladják Lőrincnek vagy a vőnek. De mivel a németek az államnak nem akarták eladni az üzletet, egy magyar közvetítőt kértek meg Orbánék. Aztán nemsokára potom pénzért eladják valamelyik strómannak. Azután pedig majd hirtelen elkezdik rendesen finanszírozni a szolgáltatást.
2) A Tritonlife magánszolgáltató keres rengeteget az ügyön azzal, hogy sokkal drágábban veszi meg tőlük az állam, mint amennyiért ők vették a németektől.
3) A Tritonlife elszámolta magát, rájött, hogy ő sem tudja nyereségesen üzemeltetni az állomásokat, ha ilyen keveset fizet az állam, és inkább gyorsan túlad az egészen (ettől még az első két verzió egyike is igaz lehet)”
Van máááásik…
Lehetne még egy negyedik magyarázat is, ami a tegnapi posztomban leírtakkal függ össze. Tegnap beszámoltam arról, hogy a Szent Margit Kórház eddig is állami kezelésű dialízis központjában létszámhiány miatt nem tudják vállalni az addig náluk kezelt betegek egy jelentős részét. Viszont onnan pont a Péterfy Kórház területén levő, eddig teljesen magán cégként működő intézménybe mehetnek a betegek….A legjobb magyarázat az lenne az államosításra, hogy az állam így akarja biztosítani ideig-óráig a megfelelő feltételeket. De akkor miért nem fizet rendesen a kezelésekért? Úgyhogy ezt a magyarázatot ejthetjük.
A konkrét ügytől elvonatkoztatva
érdemes ismét megfigyelni, mennyire semmibe veszi az országgyűlési képviselők jogait a Fidesz-kormány. Természetesen egy demokráciában egy képviselőnek minden joga lenne megnézni, hogy az állam mit és mennyiért és milyen feltételekkel vett meg. De mivel ezt a jogunkat évek óta lábban tiporják és semmilyen jogorvoslatra nincs lehetőség, inkább az Infotörvény rendelkezései szerinti közadatkéréssel próbálkoztam. Az MNV Zrt „üzleti titokra” vonatkozóan tagadta meg a szerződés kiadást. Ez természetesen nem állja meg a helyét: ha valaki az állammal akar bizniszelni, akkor fogadja el a teljes átláthatóságot. Természetesen perelni fogok a dokumentumokért – zárta bejegyzését a képviselő.
Szerző
