Kormányhekk? – 2022-ben újjáéled az 1947-es kékcédulás választás, amikor 22%-al tarolt a „nyertes”?

1947. augusztus 31-én tartották Magyarországon a hírhedt „kékcédulás választásokat”, ahol a Magyar Kommunista Párt – Rajk László belügyminiszter hathatós segítségével – számos csalást követett el, a győzelem megszerzése érdekében. Minden erőfeszítés dacára a kommunisták csak a szavazatok 22%-át kapták, ám ebben a politikai légkörben már nem a választók akarata döntött az ország sorsáról.

A Fidesz előkészítette az új kékcédulás választást

Azzal, hogy ezentúl úgy is lehet valahol állandó bejelentett lakcíme valakinek, hogy nem lakik ott, nem csak az eddigi csalásokat, az ún. voksturizmust legalizálta, hanem egészen új lehetőségeket is teremtett a tömeges és egyszerűen kivitelezhető visszaélésre. Ezentúl bárki bejelentkezhet ugyanis bárhova, akár a határon túlról is, akár ezren is egy lakásba, majd abban a körzetben szavazhat az egyéni jelöltre is – írta le a kialakult helyzetet Hadházy Ákos közösségi oldalán.

Hasonló csalás eddig is létezett (elég az ukrán határ mentén csodálatos módon gyarapodó falvakra gondolni), de eddig a határon túli állampolgároknak át kellett buszozniuk Magyarországra, hogy az adott településen/választókerületben szavazhassanak.

Mostantól viszont – bejelentett magyarországi lakcímmel – szavazhatnak a külképviseleteken, egyéni képviselőkre is így

a buszoztatás nem korlátozódik majd a határok mentére.

Gyakorlatilag bármely billegő körzethez elég lesz pár száz szavazót beszervezni, bejelenteni egy fiktív lakcímet, majd valamelyik erdélyi, kárpátaljai vagy vajdasági konzulátuson az adott körzeti képviselőre leszavaztatni

Eddig a levélben szavazó határon túli honfitársaink csak listára szavazhattak (általában levélszavazat formájában), így csak egy-két képviselői hely sorsáról dönthettek. A voksturisták pedig „csak” néhány, határmenti körzetben játszhattak döntő szerepet. Mostantól azonban elvben bármelyik egyéni választókerületre (akár Zuglóra is, bár valószínűbbek az ún. billegő körzetek) rászervezhetnek.

Ezt egészen kényelmesen tehetik, a lakcímkártyát bárhonnan igényelhetik postán, a szavazatukat pedig leadhatják helyben, a közeli konzulátuson (Ukrajnában: Beregszász és Ungvár; Romániában: Kolozsvár és Csíkszereda; Szerbiában: Szabadka és Újvidék).

Ismétlem: billegő körzetekben elég akár pár tucat ember is az eredmény megfordításához

FIGYELEM: ezek a tények elkeserítőek és demoralizálóak, de nem jelenti azt, hogy vége mindennek. Az biztos, hogy nem elegendőek a szokásos, kötelező gyakorlatok: Áder Jánoshoz vagy akár az Alkotmánybírósághoz fordulni, felháborodott sajtóközleményeket kiadni. Csak egy EGYSÉGES és nagyon határozott ellenzéki fellépés segíthet, amit eddig – sajnos – megspóroltak az ellenzéki pártok.

És amire még szükség van:

meg kell szervezni a billegőnek számító körzetek folyamatos monitorozását, hogy tudjuk, mikor, hány ember szerepel a névjegyzékben, hol vannak azok a címek, amelyekre tömegesen jelentenek be fiktív lakókat. És persze, kőkemény munkával fel kell szántani a választókerületeket, hogy a billegő körzetek ne legyenek billegőek, n lehessen néhány tucat vagy néhány száz szavazóval átbillenteni!

Kékcédulás választás  mégegyszer:

a kommunisták egyik fő csalási módszere volt 1947-ben az ún. B-lista mellett. A B-listával a kommunisták 600 ezer jobboldalit zártak ki a szavazásról arra hivatkozva, hogy szélsőjobboldali szervezetet támogattak a háború előtt. A B-listát már régen megcsinálta a Fidesz azzal, hogy sok százezer külföldön dolgozó magyarnak nem adta meg a levélszavazás lehetőségét és így kizárta őket a választásból. A kékcédulások pedig olyan kommunisták voltak, akik teherautókon járták a falvakat és akár tucatnyi helyen is leszavaztak.

Kapcsolódó

Fidesz-firnyák: salátatörvénybe rejtve legalizálták a voksturizmust - Aki eddig azt hitte, "tiszta lehet a választás", benézte!

Az Alkotmánybírósághoz és a Nemzeti Választási Irodához fordul az ellenzék a voksturizmus legalizálása miatt

A törvényt csütörtökön fogadta el a fideszes többségű parlament, és eszerint már semmi akadálya sem lesz annak, hogy valaki akár egy lakatlan romba is annyi embert jelentsen be, amennyit csak akar. Amint arról a héten a Klubrádióban Döbrentey Dániel jogvédő is beszélt, ez a kormánypártoknak kedvező döntés, ami a fiktív lakcímek létesítését törvényessé tette, elősegítheti a választási csalásokat, azaz olyan emberek részvételét a választáson, akiknek a lakcímen kívül semmilyen kötődésük nincs az adott választókörzethez.

Az ellenzék hat pártja, és Márki-Zay Péter azt kérik az Ab-től, hogy semmisítse meg a törvényt,

a választási bizottságtól pedig azt követelik, hogy naponta adjanak tájékoztatást, hogy egy-egy településen és egy-egy országgyűlési egyéni választókerületben hány választásra jogosult polgárnak van lakcíme. Mindez a pártok szerint azért fontos, hogy bárki számára folyamatosan nyomon követhető legyen: a természetes demográfiai és népességmozgási folyamatokból adódó mértéket meghaladóan, választási csalásra utalóan változik-e a választások előtt egy-egy település vagy választókerület választásra jogosult polgárainak a száma. Az ellenzéki pártok közös közleménye szerint most az a veszély,

„hogy a 2022. évi országgyűlési választáson tömegessé válik az a 2018-ban már megtapasztalt jelenség, miszerint egy-egy romos ingatlanba tucatszám jelentenek be ténylegesen nem Magyarországon élő magyar állampolgárokat”.

Másrészt annak is megnyitja az utat, hogy a jövő évi választást megelőzően országon belül a „billegő”, kétesélyes egyéni választókerületekbe jelentkezzenek át Magyarországon élő választópolgárok. A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint

„a törvénymódosításnak a választójoghoz semmi köze, a választási jogszabályok nem módosultak. Magyarországon ma közel kétmillió ember nem az állandó lakcíme szerinti lakhelyen él, mert például lakást bérel vagy a szüleihez van bejelentve. Őket mentesíti a törvény a büntetés alól”. (Via Telex)