Fidesz-firnyák: salátatörvénybe rejtve legalizálták a voksturizmust – Aki eddig azt hitte, “tiszta lehet a választás”, benézte!

Nagy csendben elfogadták a parlamentben azt a törvényjavaslatot, ami lényegében legalizálja a voksturizmust, és ezzel veszélyeztetheti a jövő évi választások tisztaságát – mutatott rá a TASZ a tényre, ami a lehetőségét is elveszi az “egy komfort nélküli egyszobás házban 200-an laknak”-sumákság kivizsgálására.

Jegyezzük meg ezt a napot!

Az Országgyűlés megszavazta azt a javaslatot, ami a TASZ és a Political Capital (PC) szerint az eddigieknél is szélesebb kapukat nyithat a voksturizmus előtt.

A módosítás ezt azzal éri el, hogy megváltoztatja a lakóhely fogalmát:

a jövőben nem kell ténylegesen ezen a címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít. A lakóhely egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, az ottélés mellett csak egy vélelem szól majd. Márpedig azzal, hogy az állampolgártól nem is várja el az állam, hogy a bejelentett lakcímén éljen, a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik.

A módosító saláta ennél is tovább megy:

a fiktív lakóhely létesítése (vagy az abban való közreműködés) egyszerűen nem lesz többé büntethető. A Btk. közokirat-hamisításról szóló része úgy módosul ugyanis, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni.

Miért fontos és veszélyes ez?

Azért, mert az elmúlt évek választásain több alkalommal is szavaztak olyanok, akik csak azért létesítettek – tényleges ottélés nélkül – lakcímet, hogy választójoguk legyen az adott választáson.

Így történt ez több esetben is a 2019-es önkormányzati választásokon is, ahol a rendőrség feltárta és büntetőbíróság is szankcionálta a visszaélést. A 2018-as országgyűlési választásokhoz kapcsolódóan, amikor a voksturizmus nagyüzemben zajlott az északkeleti határmenti régiókban, kevés elmarasztaló döntés született.

Ekkor olyanok létesítettek nyilvánvalóan fiktív lakcímet, akiknek egyetlen célja az volt, hogy a párt- vagy nemzetiségi listák mellett egyéni képviselőjelöltre is szavazhassanak.

A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatóak azok (és azok segítői), akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ottélés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet.

A lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) által 2016-ban hozott döntés érvelését is.

Az AB e döntése szerint azért elfogadható az, hogy másképpen szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcíme, illetve azok, akiknek ilyen nincs, mert

“a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes és ezért elvárható, hogy akár többletterhet is vállaljanak.”

Ha azonban az állam már meg sem kívánja azt, hogy a polgár a bejelentett lakcímén éljen, akkor kérdéses, hogy egy ilyen lakcím puszta regisztrációja miképpen alapozza meg az állammal közvetlenebb és erősebb kapcsolatot azokhoz képest, akik nem regisztrálnak ilyen címet.

Emellett az Alaptörvény XXVIII. cikkének (4) bekezdése szerint sarkalatos törvény a választójogot vagy annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti – az új szabály pedig így az Alaptörvény lakóhelyre utaló fordulatát lényegében utólag tölti meg olyan tartalommal, ami eltér az alkotmányozó eredeti szándékától. A lakóhely fogalmának megváltoztatása és kiüresítése értelmezési nehézségeket okoz a teljes jogrendszerben, ahol is számos jogosultság a lakóhelyhez, mint a helyben lakás ténybeli alapjához kötődik.

Egy ilyen jelentőségű módosítást nem szabadna néhány hónappal az országgyűlési választásokat megelőzően végrehajtani.

A TASZ és a PC 2018-ban közérdekű adatigényléssel fordult a Belügyminisztériumhoz

az idősoros lakcímnyilvántartási adatokért, amelyeket az azóta sem adott ki.

Kétfokon nyertes pert követően a Kúria elutasította a keresetet, így az adatokat a mai napig nem ismerheti meg a közvélemény, pedig azok elősegíthették volna, hogy tisztábban lássunk a fiktív lakcímekkel kapcsolatos visszaélések ügyében. Eddig legalább a hasonló visszaéléseken volt mit kivizsgálni, hiszen azok a hatályos jogszabályokba ütköztek, a mostani törvénymódosítás viszont lényegében legalizálja a voksturizmust, amivel nyíltan veszélybe sodorja a választások integritását.

VIA TASZ

Egyes becslések szerint akár tíz-húszezer kettős állampolgár jelentkezett be szabolcsi ingatlanokba, és ők szavazhatnak az önkormányzati választáson. A kisebb településeken ezek a zömében ukránok akár el is dönthetik, ki legyen a polgármester. De mi közük hozzá, ez a voksturizmus.

Üres telkekre, ócska sufnikba,

néhány négyzetméteres viskókba vagy egészen kis lakásokba vannak bejelentve akár tízen-tizenöten is Szabolcs-Szatmár-Bereg megye településein, az ukrán határ közelében. E hivatalos lakcímek alapján a kettős állampolgársággal rendelkező, zömében ukrán emberek a 444.hu információi szerint szerepelnek a választói névjegyzékben, tehát voksolhatnak a mostani önkormányzati választáson. Egyes becslések szerint akár tíz-húszezer főről is szó lehet.

Ez nem új jelenség,

hiszen a Hír TV Célpont című műsora a 2018-as parlamenti választás után tette közzé azt a riportját, amely szerint

„összehangolt és szervezett hálózat szállította a fiktív magyar lakcímmel rendelkező ukrán-magyar kettős állampolgárokat Ukrajnából azokra a szabolcsi kistelepülésekre, ahol szavazhattak”.

A Célpont stábja kapcsolatba került Kilb Józseffel, az ukrajnai Tiszaújlak korábbi polgármesterével, aki a saját embereivel mintegy ezer embert szállított a Fidesznek. Kilb bevallotta, hogy megmondta mindenkinek, kire kell szavazni: Tilki Attilára és a Fidesz listájára. A Hír TV szerint ő csak egy volt a sok intéző közül. (forrás)

 

salátatörvény voksturizmus fidesz

A Banánköztársaság rovatban megjelenő írások nem minden esetben képviselik portálunk véleményét.

Egy hozzászólás itt: “Fidesz-firnyák: salátatörvénybe rejtve legalizálták a voksturizmust – Aki eddig azt hitte, “tiszta lehet a választás”, benézte!

  • 2021.11.17 - 07:59
    Közvetlen hivatkozás

    Nem vagyok jogász, így csak halkan kérdezem: ez esetben, ha valamelyik ellenzéki szimpatizánshoz bejelentkezik 100ezer külföldön élő magyar, akkor ők ugyanúgy szavazhatnak, mint a fideszes voksturisták?
    Tehát elég lenne megadni a billegő körzetekben néhány ellenzéki címet, és a több százezer külföldre menekült simán eldönthetné a választást? Ahogy korábban a külhoni magyarok /és ukránok!!! stb./ tették? Mert ha a F. intézményesíti a csalást, és büntethetetlenné teszi, akkor azzal az ellenzéknek is élnie kellene, nem? Irány a kétharmad!

    Válasz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük