Kerítésen túl
Koronavírus-info Dél-Koreából: „itt van már nálunk is az újabb koronavírus hullám, jelesül a harmadik!”
Eugenia S. Lee, Dél-Koreában élő író, újságíró napi rendszerességgel számolt be tavasz óta közösségi oldalán a koronavírus-helyzetről, amit az engedélyével közöltünk. „Itt van már nálunk is az újabb koronavírus hullám, jelesül a harmadik”- tudatta szombaton.
Az első, előző télen érkezett, egyenesen Uhánból (Wuhan), Kínából
Egy itteni keresztény szekta közvetítésével fertőzött és ölt meg sokakat. Degu városban volt a szekta, ott is lett a járvány gócpontja. A második hullám augusztusban, a monszun kellős közepén érkezett, 40 fokban, meggyőzve bennünket arról, hogy gyakorlatilag ennek tökmindegy tél van-e vagy kánikula. A második hullám is egy keresztény szektához köthető, ez azonban Szöulban székel, és politikai vetülete annyiban van, hogy az ellenzékben lévő konzervatív párt (itteni fidesz mondjuk) fű alatt támogatta ezt a szektát, annak a főpapja pedig kicsit megzakkant a nagy sikertől, és rögvest politikai tényező szeretett volna lenni, konzervatív párti nagygyűlést szervezett, ő akkor már beteg volt, de ezt eltitkolta, stb. A hívei között többnyire idős emberek voltak /vannak, meg is halt néhány szektatag, de a pap túlélte. Eljárás folyik ellene, az első szektás már kilencven éves, szerintem kegyelemből házi őrizetbe fogják helyezni, jelenleg börtönben van, a második még bírni fogja a börtön éveket, ha végül esetleg oda kerül.
Ez a harmadik hullám is elsősorban Szöult és környékét érinti és mégsem
Ezzel azt akarom mondani, hogy országszerte szaporodnak a megbetegedések, itt nálunk, két nagy egyetemi kórház is részben szünetelteti a működését, mert az ott dolgozó orvosok, ápolók kint megfertőződtek, és akaratlanul is széthordták a fertőzést a kórházakban.
Egyetemek, középiskolák, délutáni iskolák, és mint mindig, az éttermek, kávézók a közös pontok. Sok, pici, lekövethetetlen gócocska, ami miatt az eddigi módszer nemigen ér sokat, és Szöulban csak abszolút sok a fertőzés, a lakosok számára vetítve nem több, mint máshol az országban.
Így aztán a nemrég öt lépcsősre módosított közösségi távolságtartást alkalmazzák a vírus elleni fegyver gyanánt.
Négy napja, egyes fokozatról másfelesre emelték, pár perce kettesre, mert a napi új megbetegedések száma egyre csak nő, már közel járunk a 400 főhöz
Mivel nincs egy-egy nagy góc, nincs biztonságos hely, idő sem.
A kettes fokozat azt jelenti, hogy megint nem lesz tanítás offline, a kávézók csak elvitelre dolgozhatnak, az éttermek is, és este kilenckor minden bezár. Norebáng (karaoke), bár, kocsma, stb. nem lehet nyitva, a délutáni iskolák is bezárnak, ahogy a sportlétesítmények is. Maszk viselés kötelező mindig, mindenhol. A szakemberek szerint ez nagyon sok kisvállalkozót tragikusan fog érinteni, hiszen ez lesz a harmadik leállás, egy hónaposra tervezik, de
nincs más megoldás, minden modell szerint, ha Szöulban és a közelében napi ezer új megbetegedés lesz, azt a millió sajátos faktor figyelembe vétele mellett, és ellenére sem/nem lehet megállítani.
Ami a vakcinát illeti, majd mindenki itt szeretné gyártatni
- A Pfizer oltóanyagával az a probléma, hogy – 70 fokon kell tárolni, a használat előtt egy, két napot bír ki – 2 fokon. Logisztikai szempontból ez hátrány.
- A Bio&Tech vakcinája közös fejlesztés a Samsung Bioscience vállalattal, annak nem kell ilyen extrém feltételeket biztosítani a tároláshoz. Ezen kívül még két, három oltóanyag van a finishben, többek között a teljesen koreai is.
- Az orosz és a kínai oltóanyag biztonságossága és hatékonysága nem dokumentált kellőképpen, ezért azt itt nem fogják alkalmazni, hacsak ez a helyzet nem változik. Ettől függetlenül, mindegyik vakcina túl gyorsan készült, amíg a járványhelyzet kezelhető,
Korea kivár, lássuk mit tudnak az életben a különböző készítmények, a papír ugye sokat elbír.
Hatékonyság szempontjából mind nagyszerű, mellékhatásuk nincs, úgy legyen! Itt a vakcina mellett igen nagy erőkkel fejlesztik a gyógyszert, ami hatásos lehet a vírus ellen, annak a tesztelése is hamarosan véget ér.
Koreában a harmadik hullám, a most Európában fertőző mutáció. Az eddigiek fertőző képessége 0.6 volt, a mostanié 2.
Ez azt jelenti, hogy az előző vírust egy ember átlagosan 0.6 másiknak adta át, míg ezt a mostanit kettőnek. Ez hatalmas különbség. Az Amerikai Egyesült Államokban naponta csúcsot dönt az új esetek, és sajnos a halálesetek száma is. Gondolom Európát nem kell bemutatnom, tudjátok, hogy ott mekkora a baj, most hallottam, hogy Svédország is taktikai váltásra készül. Japánban hétköznap 1000~2000 új beteg, hétvégén 600, mert akkor kevés tesztet végeznek.
Nyilvánvaló, hogy a mesterségesen, azaz hazugsággal alacsonyan tartott görbe imidzse nem jött be
Japán mellett több más országnak sem, már egy kisiskolás is tudja, hogy a járványok igen hasonló módon viselkednek, amennyiben a kórokozó megfelel adott kritériumoknak. Például a SARS-féle koronavírus azért nem tudott világjárványt okozni, mert túl gyilkos volt, ezzel önmaga terjedését korlátozta.
Ez a vírus, az ő szemszögéből nézve, szinte tökéletes.
Időjárástól függetlenül fertőz, a terjedését garantálja a sok tünetmentes beteg, ellenálló, gyorsan mutálódik, stb. Ezért van némi fenntartása minden szakembernek a hirtelen lett védőoltásokkal szemben, mert ez a vírus párszor már kibabrált velünk.
Amikor itt „nagyon sok” beteg volt Deguban,
először otthoni karanténban ápolták a nem súlyos eseteket. Igen ám, de pár nap alatt több, negyven körüli férfi meghalt egy pillanat alatt, általában szívrohamban.
Akkor még keveset tudtunk a vírusról, de ezt mégsem lehetett hagyni, úgyhogy seperc alatt kicsit átrendezték az állami továbbképző intézeteket, oda vitték a könnyebb eseteket, volt orvosi és szakápolói ellátás, a rohammentő meg ott várt az ajtóban, hogy ha valaki rosszul lesz, azonnal tudják vinni az egyébként dugig lévő kórházak valamelyikébe.
Ulszán és Puszán is vett át betegeket, így vált a dolog kezelhetővé, majd végül sikersztorivá, bár mi ezt akkor még sokkal inkább kudarcként éltük meg
Most azonban nincs aki átvegye a beteget, minden városban és faluban óráról órára szaporodik a számuk, a Dzsiri hegység eldugott falvai pedig itt sem bővelkednek a nyomáskülönbséges elkülönítő kórtermekben ugye.
Korea amúgy is komoly közösségi aktivitást mutató ország, nagyon vidéken pedig nem is ismerik azt a fogalmat, hogy egyedül.
Ez tehát ismét egy vadonatúj helyzet és kihívás, reméljük, hogy ezt is ügyesen megszervezi az egészségügyi kormányzat, mi pedig kooperatívak vagyunk, mi egyebet tehetnénk?
Szerző
