Kerítésen innen
Kövér a busójárás kapcsán is migránsozott egyet
Elég egyszerű feltérképezni Kövér László gondolkodását: bármiről esik szó, nála megnyomja a „migráns” gombot és már nyomja is a pártpropagandát. Így tett a busójárás kapcsán is.
Bármi = migrásozási lehetőség
Az Országgyűlés elnöke Mohácson mondott beszédet vasárnap, és természetesen a helyi népszokásról is a kormány által sulykolt, kizárólag Fidesz-kommunikátorok fejében megvalósuló bel- és külpolitikai valóságra asszociált. A mohácsiak több mint 250 éves hagyományáról szólva felelevenítette: a busójárás immár kilencedik éve az emberiség szellemi világörökségének hivatalosan is számon tartott része.
„Az ezen a földön élő elődeink nem akartak az otthonukat fenyegető idegenség, sötétség és gonoszság rabjai lenni, ezért riasztó jelmezekbe, busóknak öltözve elűzték mindazt, ami fenyegette őket”.
Kövér László a jelennel párhuzamot vonva napjaink busóit arra kérte, hogy űzzenek el minden rosszat, ami Magyarország, Európa és a nagyvilág jóakaratú embereit fenyegeti. Ezen rosszak között említette az embereket egymással szembefordító sötétséget, amely a férfiakat és nőket, az időseket és fiatalokat nem egymás társaivá, hanem egymás ellenségeivé akarja tenni és
„amely világot az egyéni önzésre, gyűlöletre és az embertelenségre akarja építeni”.
Itt jegyeznénk meg, hogy nem ő az első jeles mai gondolkodó, aki a busójárást és a migrációt hozta össze, hiszen tavaly már a Magyar Idők publicistája, Pilhál György is teljesen komolyan felvetette a gondolatébresztőnek szánt cikkében, hogy
„mi lenne, ha az iszlám migránsoktól hemzsegő, közeli határvidék őrzésébe mostantól mohácsi busók is bekapcsolódnának?”
Az MTI tudósításából csupán az derül ki, hogy a mohácsi fesztivál népszerűsége töretlen, a szervezők becslései szerint a busójárás kiemelt rendezvényei 80-100 ezer látogatót vonzanak. Az érdeklődők szórakoztatásáról idén rekordszámú, 1350 maskarás gondoskodik, a busójárás hat napja alatt 35 helyszínen 80 program várja az érdeklődőket. A busók vasárnap kora délután csónakjaikkal a Mohács-szigetről átkeltek a Dunán, a délutáni felvonulást követően a kompról a folyó vizére bocsájtják a kimúlt telet jelképező fakoporsót, sötétedéskor pedig meggyújtják a főtéren álló, rőzséből összehordott hatalmas máglyát.
A mohácsi jelmezesek hétfőn már házról házra járva mutatják be télűző tudományukat, a húshagyókeddi zárónapon pedig újabb máglyán elégetik a zord évszakot szimbolizáló koporsót. Mohács messze földön híres farsangi fesztiválját egy 1783-as feljegyzés említi először. A legenda szerint a helyi sokácok furfangos ősei a török megszállás elől a Duna túlsó partján lévő Mohács-szigetre menekültek. Álruhákat öltve tértek vissza a folyón átkelve és rajtaütöttek a babonás törökökön, akik az ijesztő maskarásoktól megrémülve fejvesztve menekültek a városból.
(forrás: MTI/24.hu)
Kövér agya ledobta a bicikliláncot, kitiltotta egykori nagykövetüket a parlamentből
Szerző
