Kerítésen túl
Kövérnek nem szóltak, hogy a főnöke „kapitulált”? – a házelnök vadul brüsszelezik tovább….
Kövér László, az Országgyűlés elnöke szerdán Varsóban, a közép- és kelet-európai országok parlamenti elnökeinek találkozóján találta azt mondani, hogy erkölcsi kétségeket ébreszt, hogy „a kommunizmus Marx által elszabadított szelleme” a mai európai politikai vezető réteg jelentős része számára „nem egy pusztító rémet jelent, csupán egy izgalmas ifjúkori szellemi kalandot, amelyre ma is nosztalgiával emlékeznek”. Ez a nosztalgia „nem csupán ízléstelen, de konkrét fenyegetést is jelent”
Eközben a Fidesz-frakció és Orbán Brüsszelben…..
Az összes kerítésen belüli szájtépés ellenére, miszerint az összes fideszes politikus is kijelentette, ahogy mikrofonhoz jutott, hogy nem támogatják Webert, szerdán a várakozásoknak megfelelően újra a német Keresztényszociális Unió politikusát, Manfred Webert választották meg az Európai Néppárt frakcióvezetőjének szerdán Brüsszelben.
Trócsányi Lászlót, a Fidesz igazságügyminiszterét és EP listavezetőjét arról kérdezte az euronews, hogy a Fidesz Néppárti helyzetének megerősítése volt-e a cél a törvény felfüggesztésével.
Olyan kérdésről van szó amelyikről azt gondolom, hogy csak akkor lehet bevezetni, hogyha nyugodt körülmények vannak. Ha meg nincsenek nyugodt körülmények, hanem gyanúsítgatások, illetőleg félreértések, akkor nagyon nehéz egy ilyen érzékeny ügyben döntést hozni, és emiatt történt a felfüggesztés.
A Néppárti képviselők többsége pozitívan értékelte a közigazgatási törvény visszavonását, ugyanakkor azt mondták, hogy a Fidesz státuszáról a bölcsek tanácsa dönt az ősszel, addig a párt felfüggesztése hatályban marad.
Ezalatt Kövér, az elszabadult hajóágyú…..
A 15 térségbeli ország parlamenti csúcstalálkozóját negyedik alkalommal hívták össze a lengyel fővárosban. Idén az 1989. június 4-i első, részben szabad lengyelországi parlamenti választások és a demokratikus rendszerváltás kezdetének 30. évfordulója adott alkalmat a találkozó megrendezéséhez.
Magyarországot Pákh Tibor, Szalai Attila, Wittner Mária, valamint Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke képviseli. Kövér László felszólalásában leszögezte: Magyarországon
„politikai értelemben a kommunizmus korszakát 1990-ben, míg a posztkommunizmus korszakát 2010-ben, békés és demokratikus módon”
zárták le, a 2011-es alaptörvény pedig szilárd közjogi alapot teremtett arra, hogy a kommunista rendszer többé soha ne térhessen vissza.
Ugyanakkor védekezni kell azzal szemben, hogy Európában egyes politikai erők és a mögöttük álló erőcsoportok ma
„ugyanolyan erőszakos népboldogító politikát kívánnak folytatni, immáron a totalitárius vonásokat mutató liberalizmus nevében”, mint országainkban annak idején tették a szocializmus építésének jegyében …
A kommunizmus iránt nosztalgiát mutató liberális elit
ma, a tömegmanipuláció eszközeivel élve,
„a politikai korrektség jegyében elnyomja a gondolat- és véleményszabadságot”.
Erkölcsi kétségeket ébreszt, hogy
„a kommunizmus Marx által elszabadított szelleme”
a mai európai politikai vezető réteg jelentős része számára
„nem egy pusztító rémet jelent, csupán egy izgalmas ifjúkori szellemi kalandot, amelyre ma is nosztalgiával emlékeznek”. Ez a nosztalgia „nem csupán ízléstelen, de konkrét fenyegetést is jelent”
– olvasta fel Kövér.
A liberális elit új osztályharcot folytat
„újabb és újabb, elnyomottnak definiált kisebbségi csoportok és szubkultúrák virtuális felszabadítására”,
felhasználva
„a nyílt erőszak eszközeinél ezerszerte hatékonyabb tömegmanipulációs módszereket”,
bomlasztva ezzel
„a bennünket megtartó közösségeinket, a családot, az egyházat, a nemzetet”
Valaha Moszkvából, most egyesek Brüsszelből akarják megmondani nekünk, hogy mi a helyes, haladó viselkedés – jelentette ki Kövér
Úgy látta: ma a 21. század kommunikációs rendszerein keresztül
„demokratikus felhatalmazás nélküli magánhatalmak oly mértékben gyakorolnak befolyást az életünkre (…), amilyenre a legrettegettebb kommunista titkosszolgálatok a legsötétebb diktatúrák idején”
sem voltak képesek. E jelenségekre figyelmeztetni kell, és védekezni kell ellenük, különben
hiába volt mindaz a szenvedés, amely
„szüleink és nagyszüleink életét a kommunizmus idején meghatározta”.
