Lehet-e demokratának látszani az akasztófa árnyékában?

Sokan emlékszünk még arra a sokszor idézett mondásra, amelyet Kósáné Kovács Magda szocialista politikus vitt be a köztudatba: „Nem elég tisztességesnek lenni, annak is kell látszani”. Minap ismét eszembe jutott ez az immár klasszikusnak is tekinthető szállóige. Egy – az érintettek szerint-„történelmi” jelentőségű Jobbik, Momentum, LMP bejelentéshez kapcsolódva ez ugrott be.

Melléfogó összefogósdi?

Május 26-án, egy forró napon Debrecenben a Régi Városháza előtt három párt bejelentette, hogy közösen indulnak az őszi önkormányzati választásokon. Ahogy a sajtóban megjelent: Kőszeghy Csanád Ábel, a Jobbik debreceni önkormányzati képviselője, Szabó Bence, a Momentum debreceni elnökségi tagja és Jármi Péter, az LMP Hajdú-Bihar megyei elnöke történelminek nevezte a megállapodásukat. Közös polgármesterjelölttel, listával, egyéni jelöltekkel és programmal futnak neki az őszi önkormányzati választásnak.

A magukat a 21. század pártjainak nevező alakulat igencsak érdekes triót alkot. Az egyik résztvevő az EP választásokon olyannyira eredményes volt, hogy még a Kétfarkú Kutyapárt is megelőzte a városban. A Momentum lelkes, ifjú csapat, tele ambícióval, elszántsággal. A sorban ott van az a Jobbik, amely a MIÉP egyik oldalágából, illetve Orbán polgári köréből nőtte ki magát. Szélsőjobboldali pozíciót foglaltak el több éven keresztül, hozták is azt a százalékot, amelyet egy zsidózó, cigányozó, a másságot és az uniót tagadó párt hazánkban elérhet.

Vona vonakodott, majd elment

Az akkor még Vona vezette szervezet rájöhetett, ez igencsak kevés ahhoz, hogy egyszer esélyük legyen hatalomra kerülni. Emlékszünk a cukiságkampányra, majd Simicska Lajos és médiája támogatására. A párt elnöke igyekezett pártja és maga korábbi énjétől elhatárolódni, ez arra volt elég, hogy Orbán nem kicsivel, de nagyon megnyerte újabb kétharmaddal a parlamenti választásokat.

A párt további belső ügyeivel nem kívánok egy mondatnál többet foglalkozni. Úgy látom, hogy igaz lehet rájuk a mondás – kicsit átfogalmazva- holnap még tovább hasadhatnak.

„Szó, szó, szó”

A „történelmi” tett után kíváncsian olvastam a debreciner városi portálon, a Jobbik városi elnöke által megjelentettet igazán megható, szívszorító írást, talán még meg is könnyeztem volna, ha nem emlékszem az előzményekre, azokra a cselekedetekre, mondatokra, amelyek létrejötte óta a Jobbik országos és helyi politikai nevéhez köthetőek.

Az elnök úr úgy fogalmazott többek között:

” a múltbéli árnyakkal ideje végre leszámolni. Az egymással szóba állás, a nézetek ütköztetése, az értelmes párbeszédek kora jött el, ahol a végén csupa olyan megoldás születik, ami jó az embereknek, akikért a párbeszéd egyáltalán elkezdődött. Mert csakis így lehet.”

No, itt már „befogtam” az orromat

Annyit mondtam dühösen a feleségemnek, ha ezek a 21.századinak lódított pártok üzenetei, akkor én inkább maradok a 20.században.

Mikor kicsit lehiggadtam, gondoltam megnézem az interneten, -amely ugye nem felejt- hogy milyen dicső elődök nyomába lépett az elnök úr, illetve az egykori szélsőjobbos csapat tagjai milyen tisztes-polgári foglalkozást választottak maguknak. Mert tudjuk, új műsorhoz, új férfi kell.

Mit mondjak, igencsak sok érdekességre, írásokra, fotókra bukkantam. Nincs annyi hely, hogy mindet felsoroljam, mindenki életútjára kitérjek, igyekeztem célirányos lenni, és az előttem -nem született debreceni előtt- is ismert nevekre kerestem rá.