Lendvai Ildikó: Már megint Brüsszelezik….

Istenem, istenem. Azt még értem, hogy a néppárti megaláztatás után szükségük van egy kis muszklimutogatásra. De könyörgöm, miért muszáj ehhez sorozatban füllenteni is, komolyan veszélyeztetve ezzel a közrádió plafonjának statikai állapotát?

A miniszterelnök a Vasárnapi újság c.rádióműsorban Junckerék nevét ugyan már nem meri említeni,

de úgy általában „Brüsszelnek”, ahogy múltkor a „Birodalomnak”, nagy bátran nekiront. Kiderül, hogy „Brüsszel” mindig is rosszat akart a magyaroknak:

1, Megszorításokat akart 2010-ben ránk erőltetni, de a jóságos kormány juszt sem!

Na most ehhez képest 2011-12-ben az Orbán-kormány saját akaratából 1700-1800 milliárd forintnyi megszorítás-csomagot vezetett be. Pénzt vontak el az egészségügyból, a felsőoktatásból, belenyúltak a gyógyszerkasszába, eltüntették a magánnyugdíjpénztári befizetéseket, befagyasztották ill. csökkentették a szociális segélyeket és a közmunkásbért, felemelték az ÁFÁ-.t, megszüntették a minimálbér adómentességét.. Igaz, ebből 500 milliárdot annak a lyuknak a betömésére fordítottak, amit az egykulcsos SZJA-ból és egyéb, nem a szegénynek szóló kedvezményekből maguk produkáltak.

2.Brüsszel magas rezsit akart, de a jó kormány bezzeg rezsit csökkentett

Ajaj. 2013-ban speciel nem az európai, hanem a magyar bíróság döntött úgy, hogy bizonyos költségek (pl. a rájuk rótt különadó) elszámolását nem lehet a cégektől megtagadni. A rezsi-politika később tényleg Európai Bíróság elé is került, de az nem a rezsicsökkentést akarta eltörölni, hanem pl. azt a mechanizmust, amelynek jóvoltából a MET nevű kormányközeli gázkereskedő cég 10 milliárd ft közpénzt síbolhatott el.

3. Brüsszel a bankok oldalára állt, míg a nagylelkű kormány megmentette a devizahiteleseket

Na persze. Annyira, hogy máig tüntetnek. A 2014-es törvény az MNB által megállapított árfolyamon (amitől az dögire kereste magát) forintosította a devizahiteleket, de az árfolyamkockázatot továbbra is az adósok terhére számolta el. Éppen az Európai Bíróság nyújtott most mentőövet a hiteleseknek úgy, hogy ha a kockázatról a bankok nem tájékoztattak tisztességesen, akkor a szerződést meg lehet semmisíttetni.

4. Na és az elmaradhatatlan kvótavád

Amelynek során 1300, törvényesen menedékért folyamodót kellett volna – nem befogadni, hanem ügyüket a magyar szerveknek elbírálni. Ehelyett a Rogán-közeli cégek meggazdagodtak azon, hogy nem 1300, hanem 20.000, hazájában nem üldözött, viszont módos külföldi vásárolhatta be magát..