Úrrá lett rajtunk a számmisztika. Szent számunk a kétharmad (ld. még szent állatunk a turul, szent helyünk Ópusztaszer stb.).
A parlamenti kétharmad után ennek jegyében produkáltunk még egy kétharmadot: Az OLAF a vizsgált uniós pályázatok kétharmadában talált nálunk valami stiklit, disznóságot, szabálytalanságot.
Szép szám, hiába.
Hitványabb nemzetek meg sem közelítenék. A Pesti Srácokban épp most olvastam:
„Magyarország 120 év óta először van ott, ahová a nemzeti karakter szellemi kvalitásai és a néplélek magától értetődő ambíciói pozicionálják.”
Vagyis 120 évet kellett küzdenünk a Nagy Magyar Kétharmadért, de végre megvan. Bár szerintem a néplélek magától értetődő ambíciói (nem beszélve a nemzeti karakter szellemi kvalitásairól) ennél magasabbra törnek.
Szent szám ide vagy oda, cél a kétharmad helyett a száz százalék. Ideje, hogy az uniós pályázatok száz százalékából lehessen lopni.