Connect with us

Kerítésen innen

Lépéskényszer: nem utópia a 70 éves nyugdíjkorhatár

Megosztás

Akit érint, az biztosan sokat ült a kockás papír felett és számolgatta, hogy mennyit kell még le- és kihúznia a nyugdíjig. Most úgy tűnik, hogy sutba dobhatóak az eddigi várakozások, mert a népszámlálási adatok alapján nem jött be a kormányterv a gyerekvállalást élénkítő törekvések ellenére, a lakosság iszonyú iramban öregszik.

Megosztás

Akit érint, az biztosan sokat ült a kockás papír felett és számolgatta, hogy mennyit kell még le- és kihúznia a nyugdíjig. Most úgy tűnik, hogy sutba dobhatóak az eddigi várakozások, mert a népszámlálási adatok alapján nem jött be a kormányterv a gyerekvállalást élénkítő törekvések ellenére, a lakosság iszonyú iramban öregszik.

66-67-68-69-70?

Évek óta köztudott, hogy a magyar nyugdíjrendszer súlyos gondban van, de hogy pontosan mekkorában, arról a szakértők is csak találgatnak. Ami biztos: jelenleg több százezer olyan magyar nyugdíjas van, aki szinte nyomorog, mert a folyamatosan növekvő élelmiszerárak (és sokakat erősen érint az energiaárak emelkedése is) súlyos megélhetési gondba taszítottak. A magyar nyugdíjrendszer átalakítása a fenti körülményekre tekintettel elkerülhetetlen. Több lehetséges út van, a kormánynak pedig lépnie kell.

A KSH tavaly rendezett népszámlálásának nemrég kiadott összegzése szerint a vártnál is gyorsabban öregedik el a magyar társadalom, ami egyre nagyobb nyomást helyez mind az egészségügyi intézményekre, mind a nyugdíj-rendeszerre.

Az előzetes adatok szerint 2011 és 2022 között 318 ezer fővel, 19 százalékkal nőtt a 65 éves vagy annál idősebb népesség száma és teljes népességen belüli aránya. Ezzel párhuzamosan a 0–14 éves gyermekek csoportja kismértékben, a 15–64 éves aktív korúaké számottevően csökkent.

Sírig tartó tanulás helyett sírig tartó meló?

A regnáló kormány szerint Magyarország „leg”-hely a világban, ennek ellenére az általuk kritizált és némileg lenézett nyugati országokban a szépkorúak  nem a kiflivásárlás gondjával küzdenek, hanem megérdemelt nyugodt, békés éveiket élik. Utaznak, színházba járnak, étteremben vacsoráznak, ha úgy tartja kedvük és ha szükség van rá, segítik gyerekeik előbbre jutását. Ehhez képest Magyarországon úgy néz ki, hogy a mostani -eleve megemelt- nyugdíjkorhatárt tovább kell nyújtani, -reméljük nem Bicskéig- mert fennáll az a veszély, hogy egyszerűen nem lesz, aki kitermelje a nyugdíjakat.

A lakosság 21 százaléka tartozik a nyugdíjas korosztályba

Arról most ne beszéljünk, hogy milyen az egészségügyi állapota a 60+-osoknak, -és nem csak nekik- és mennyire lesújtóak a kilátásaik, ha megbetegszenek. Mindez nehéz helyzetbe hozza a felosztó-kirovó magyar nyugdíjrendszert, amelyben minden korszak aktív dolgozóinak kötelező jövedelemjáruléka adja az aktuális nyugdíjasok állami nyugdíjának fedezetét. A demográfiai trendek alapján a magyar jövőkép egyre sötétebb. Mint arról a Pénzcentrum ír elemzésében:

egyes számítások szerint 2030-ban már indokolt lehet a 66 éves nyugdíjkorhatár, 2040-re a 67 évet is elérheti, 2050-re pedig a 70 éves korhatár is eljöhet Magyarországon.

További részletes adatokat a Pénzcentrum cikkében talál.

Szerző