Foglyul ejtett államnak nevezzük, mikor egy adott országon kívüli, vagy azon belül meghatározható személyek, intézmények, gazdasági társaságok vagy csoportok, akik korrupció és egyéb, államellenes bűntettek útján az ország közpolitikáját, jogszabályi környezetét vagy gazdaságát saját érdekeik elősegítése céljából befolyásolják.


[mnky_ads id=”10551″]

Esetünkben, Magyarországon,

az a társadalmi-politikai jelenség, amelynek során az eseti korrupción túllépve a szervezett alvilág módszeresen próbál befolyást szerezni a közhatalom felső szféráiban annak érdekében, hogy folyamatos hatással lehessen a törvényalkotásra és ennek révén a saját bűnös érdekeinek megfelelő szabályrendszereket hozzon létre.

[mnky_ads id=”10552″]

Szükséges megkülönböztetni az üzleti érdekek törvényes képviseletétől, a lobbizástól, bár a gyakorlatban – éppen a megfelelő bűnüldözés hiányában – a törvényes és a bűnös befolyás-gyakorlás elhatárolása nehéz lehet.

A szervezett bűnözés

amint a nyilvánossá vált esetek bizonyítják, Magyarországon már nemcsak a korrupció általános szintje növekedett, hanem megjelent egy új jelenség, az ún. „state capture”, melyet hazánkban inkább a maffia módszerei által ismernek honfitársaink. – Történelmünkben eddig még nemigen volt rá példa.

Ennek során az eseti korrupción túllépve a szervezett bűnözés módszeresen szerez befolyást a közhatalom felső szféráiban, és foglyul ejti az államot annak érdekében, hogy folyamatosan hatással legyen a törvényalkotásra és ennek révén a saját bűnös érdekeinek megfelelő szabályrendszereket hozzon létre.

Egy ilyen folyamat zajlik jelenleg 2010 óta Magyarországon.

Ha sikeresen beépül, a „nemzeti oligarchia” néven ismert szervezet, az érdekeiket már nem kívülről, hanem közhatalmi funkciókból tudják érvényesíteni, így a magánérdek már nem kivételesen, devianciaszerűen, hanem normaszerűen rendeli maga alá a közérdeket. A jelenség már most észlelhető bizonyos minisztériumok élére jutott oligarchák esetében, akik nem nyilvánosan, hanem diszkrecionálisan rendelkeznek közpénzek felett.

Az ilyen szituációk furcsasága, hogy a „state capture” esetében nehéz megmondani, pontosan hol jelenik meg a korrupció. Ugyanis ebben az esetben az állami döntéshozót vagy alkalmazottat nem kell megkenni ahhoz, hogy félretegye a közjóval kapcsolatos megfontolásait, hiszen eleve azért került a pozíciójába, hogy egy-egy magánérdeket érvényesítsen.

Kollár Erzsébet,
az 1988-ban létrehozott Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete alapító tagja.

[mnky_ads id=”10553″]

Polték miatt titkolják a korrupciót bíráló GRECO-jelentést

A magyarok kétharmada szerint a korrupció gyakori jelenség

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét