Schmidt Mária megbukott

Csupán bocsánatkérést várt volna Pruck Pál lánya Schmidt Máriától, mert az édesapjáról 1956-ban készült fotó alá Dózsa László színművész nevét írták. Per lett belőle, s első fokon a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány elbukta az ügyet. Ha a verdikt jogerőssé válik, az asszony sérelemdíjat fog követelni.

[mnky_ads id=”10551″]

Megállapítja a bíróság,

hogy az alperes – a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány „megsértette néhai Pruck Pál emlékét azzal a magatartásával, hogy az őt ábrázoló, Michael Rougier által készített, az amerikai Life magazin 1956. november 12-i számának 36. oldalán megjelent fényképfelvétel többszörözése és nagy nyilvánosság előtt történő felhasználása során Pruck Pál képmásához Dózsa László nevét és születési adatait csatolta” – mondta ki első fokon a Fővárosi Törvényszék. A pert kegyeleti jog megsértése miatt az azóta elhunyt fiatalember lánya kezdeményezte, miután az 1956-os emlékév kapcsán 2016-ban számos helyen megjelent egy Pruck Pált ábrázoló fotó, amelyen Dózsa László színművész neve szerepelt.

[mnky_ads id=”10552″]

Az ítélet egyelőre nem jogerős.

Miután a képen szereplő fiú 2000-ben elhunyt, így a lánya tette szóvá, hogy plakátok és kiadványok sora tartalmazta a róla készített felvételt, de mindenütt Dózsa László színművész nevét tüntették fel. Csőkéné Pruck Erika ezért a közalapítványhoz fordult, kérve, helyesbítsék a tévedésüket, de nem járt sikerrel. Pedig nem akart ő semmi mást, mint halott édesapjának annyi elégtételt, hogy a fotón az ő neve szerepeljen.

Sokra azonban nem ment vele,

mi több, az 1956-os emlékév kormánybiztosa, Schmidt Mária 2016 novemberében nyilatkozatot tett közzé, amely szerint „Dózsa László minden kétséget kizáróan ’56-os hős”, miközben „Pruck Pál többszörösen büntetett köztörvényes bűnöző volt, akit a Kádár-rendszer legelvetemültebb propagandistái (köztük Szabó László, a Népszabadság újságírója és a Kékfény műsorvezetője) visszatérően szerepeltettek a forradalom lejáratásának igazolására”.

„Sok mindent gondoltam erről az országról, a politikusokról, de ezt nem. Mondják, hogy a legjobb védekezés a támadás, de nem gondoltam volna, hogy ezt Önök is így gondolják” – reagált akkor Pruck Erika. Szerinte „mocskolódás helyett elég lett volna annyit mondani, bocsánat, tévedtünk, kijavítjuk. De nem, ez nem megy maguknak, inkább lebűnözőzik, bemocskolják az embert”.

Nyilván ezzel telt be a pohár, s az asszony úgy döntött, jogi útra tereli az ügyet.

Itt lépett be a történetbe a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda, amely pro bono vállalta az asszony perbeli képviseletét. Május 31-én pedig megszületett az elsőfokú ítélet, amelyben elismerték Pruck Pál kegyeleti jogának megsértését. Erről az iroda munkatársa, Komáromi Viktória ügyvéd az ATV Egyenes beszéd című műsorában számolt be pénteken.

A Terror Háza Múzeumot is üzemeltető közalapítvány

feladata volt az 1956-os forradalom és szabadságharc hatvanadig évfordulójára szervezett emlékév eseményeinek megvalósítása. Ennek keretében a kifogásolt fényképet is felhasználták például közterületi plakátokon, de még hűtőmágnesen is. Komáromi Viktória hangsúlyozta: Pruck Erika csupán azt szerette volna elérni, hogy a jogsértő állapotot szüntessék meg, s a kiadványokon az édesapja neve szerepeljen. Tehát az asszony semmiféle anyagi elégtételt nem követelt, csupán egy bocsánatkérést várt volna el.

Ám nem járt sikerrel, ezért került az ügy a bíróság elé.

Az ügyvéd a felperes képviseletében bizonyítékként több felvételt – így családi fotókat, de a férfi katonai igazolványában, illetve vezetői engedélyében szereplő későbbi képeket – is becsatolt, amelyeken Pruck Pál szerepel. Ez utóbbi kettő a bíróság szerint is kétséget kizáróan hitelesen tanúsítja, hogy kiről van szó. Mindezek alapján az antropológus szakértő nagy valószínűséggel megállapította, hogy az 1956-os felvétel nem Dózsa Lászlóról, hanem Pruck Pálról készült.

Dózsa
Az internet népe is szinte azonnal reagált a döntésre.

Az alperes szerint a

„valószínűség ezen szintje nem éri el kétséget kizáró bizonyosságot”,

de a bíróság a bizonyítékok mérlegelése alapján mégis arra a meggyőződésre jutott, hogy az 1956-ban készült fotón Pruck Pál látható. Az ítélet indokolásában hivatkoztak egyebek mellett arra, hogy a férfi vajon miért vállalta volna 26 évvel később – 1982-ben – nyilvánosan az 1956-os szerepét, ami akkor csak hátrányos lehetett a számára. Mellesleg a törvényszék szerint felvetődhet az is, hogy az egykori forradalmárok vagy tudósítók bizonyára észlelik, ha „két egyforma kinézetű, Pruck Pálként bemutatkozó fiú van jelen a Corvin közben”. Ezt mellesleg maga Dózsa László is észrevételezhette volna akár később is.

Azt egyelőre nem tudni,

hogy az alperes közalapítvány elfogadja-e az ítéletet. Magyar György ügyvéd szerint ez lenne a legszerencsésebb megoldás, mert szerinte teljesen felesleges az újabb közpénzeket felemésztő további pereskedés. Maga egyébként üdvözli a döntést, amely azt bizonyítja, hogy a bíróságok politikailag érzékeny ügyekben is a jog talaján állnak.

Komáromi Viktória ugyanakkor utalt arra is, hogy az alperes a bírósági eljárás során bármikor visszakozhatott volna, s akkor készek peren kívüli egyezséget kötni. Miután erre nem került sor, s a fotó felhasználásával okozott kegyeletsértés már érdemben nem orvosolható – a plakátokat eltávolították –, így Magyarék álláspontja szerint a felperesnek sérelemdíj jár. Amennyiben jogerősen is hasonló ítélet születik, ennek összegét a bíróságnak kell majd meghatároznia. S nem mellesleg:

a közalapítvány vezetőjének magánlevélben kell majd bocsánatot kérnie az ügy miatt.

[mnky_ads id=”10553″]

Dr. Magyar György

Schmidt Máriáék első fokon elbukták a Pruck-pert

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük