A Soros-ösztöndíjas ismét szót vitt Soros ellen

Magyarország, ahogy az elmúlt években, a jövőben is mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy minden kiskaput bezárjon az illegális migráció, illetve az azt szervező csoportok, szervezetek előtt – jelentette ki Kovács Zoltán kormányszóvivő hétfőn Brüsszelben.

Hoppá! A kormány a jogi környezetet hozzáigazítja törekvéseihez

A kormányszóvivő sajtótájékoztatóján elmondta: Magyarország tapasztalata az, hogy a magukat karitatív, vagy emberi jogi szervezetnek nevező csoportok egészen más szándékot, vagy politikai akaratot hajtanak végre, azaz segédkezet nyújtanak azokhoz a tervekhez, amelyek akár Soros György részéről, vagy legutóbb az ENSZ migrációs csomagja által „az asztalra kerültek”.

Mivel Magyarország továbbra is képesnek tartja magát és az Európai Uniót is arra, hogy megvédje határait, minden szükséges lépést megtesz ennek érdekében. Ha kell kerítést épít, megerősíti a szolgálatot teljesítő rendőri és katonai erőket és a jogi környezetet hozzáigazítja törekvéseihez – húzta alá a kormányszóvivő.

Jön a Stop Soros törvénycsomag

Mint elmondta, a nemzeti konzultáció egyértelműen tanúskodik arról, hogy a magyar embereknek határozott véleményük van és mandátumot adnak a kormánynak a Stop Soros törvénycsomag bevezetéséhez, és arra, hogy ennek minden jogi feltételét hozzáalakítsák a magyar és nemzetközi jogszabályokhoz.

Az ENSZ migrációról szóló, előkészítés alatt álló szerződéstervezetével kapcsolatban kijelentette: a magyar kormánynak a magyar érdekeket kell képviselnie. Az a legfontosabb, hogy a magyar érdekeknek megfelelő dokumentum szülessen, ha nem így lesz, akkor Magyarország megteszi a szükséges lépéseket, amelyek között lehet a tárgyalási folyamatból való kilépés.

Ennek oka, hogy más véleményekkel ellentétben, Magyarország abban hisz, hogy az illegális bevándorlást, amely veszélyeket rejt magában, meg lehet állítani. Úgy véli, hogy ennek hatásos eszköze a kerítések felállítása, ugyanis létezése óta az illegális határátlépések száma gyakorlatilag nullára csökkent. Végezetül az eddigieknél szigorúbb jogi keretek biztosítása szükséges a globálisan jelentkező migrációs válság megoldásához – tette hozzá Kovács Zoltán.

Az Európai Unió bővítésével, azon belül a balkáni országok uniós csatlakozásával kapcsolatban kijelentette, az európai integráció folyamata befejezetlen. Miközben  több országnak van, az EU-nak nincs Balkán-stratégiája, noha a balkáni stabilitás kérdésének az unió első számú feladatai között kellene szerepelnie. Magyarország véleménye szerint Montenegró készen áll az EU-csatlakozásra és Szerbia esetében is előrelépésekre lenne szükség.

A V4-ek és az Európai Unió

A jövő évben esedékes európai uniós választásokkal kapcsolatban, újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a visegrádi országok (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) véleményét sokan az uniós célokkal ellentétes törekvésként próbálják beállítani. Leszögezte: a V4-ek álláspontja szigorúan az európai uniós szerződésen és az ehhez kapcsolódó jogszabályokon nyugszik az úgynevezett páneurópai listákkal kapcsolatban. Mivel az európai dokumentumokban nem szerepel, hogy uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján választanának meg képviselőket, az érintett országok  kétkedve viszonyulnak a kezdeményezéshez. Egy ilyen lista kivitelezhetősége és létjogosultsága alapvetően kérdőjelezhető meg – húzta alá.

Kijelentette, több hasonló javaslatról derült ki később, hogy a nagyobb, vagy kedvezőbb helyzetben lévő uniós tagállamok érdekeit képviselték. Bármiféle újítás kizárólag minden tagország akaratának és szándékának figyelembevétele mellett fogadható el.

(Forrás: MTI)