Blogbazár
Civiltörvény: a magyar kormány nem akarja érteni, mi a baj!
Nem lehet a civil szervezeteket aszerint listázni, hogy kapnak-e külföldről támogatást – ez teljesen egyértelműen megfogalmazódott az Európai Unió Bíróságának múlt heti döntésében. A Miniszterelnökség államtitkára viszont még hétfőn is próbált más értelmet adni az ítéletnek. Mindez emiatt került az ATV Nap híre című műsorában ismét napirendre.
Úgy tűnik, nem lehet elégszer ismételni:
az Európai Unió Bírósága egyértelműen nemet mondott a civiltörvényként emlegetett magyar jogszabályra, amely formálisan a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szól. Amely szerint az „egyesület vagy alapítvány 15 napon belül köteles bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válását”, ha a támogatás összege egy adóévben meghaladja a kilencmillió forintot. (Ebben az esetben az egyenként ötszázezret el nem érő tételeket összesítve, afelett viszont az egyes tranzakciókat a forrás pontos megjelölésével – természetes személy esetében a név, ország, város, egyéb esetben a név és a székhely – kell megadni.)
Az ítélet szerint ez a megoldás sérti az Európai Unió működéséről szóló szerződésnek a tőke szabad áramlására vonatkozó rendelkezését
A törvény által előírt intézkedések emellett alkalmasak arra – véli a luxembourgi bíróság –, hogy az érintett egyesületekkel és alapítványokkal szemben bizalmatlan légkört teremtsenek. S ha ez nem lenne elég, a verdikt alapján a jogszabály korlátozza az EU alapjogi chartájában lefektetett, az egyesülés szabadságához fűződő jogokat is.
Az egyesületek finanszírozásának átláthatósága a közérdeket szolgálja
– tartalmazza ugyanakkor az ítélet–, hiszen egyes civil szervezetek jelentős befolyást gyakorolhatnak a közéletre és a nyilvános vitára. Ennek alapján akár indokolt lehet, hogy szigorúbb intézkedéseket vezessenek be, különösen ha a támogatás unión kívüli országból származik. A bíróság álláspontja szerint Magyarország azonban nem bizonyította, hogy miért van szükség az egyesületek nyilvántartásával kapcsolatos szabályok módosítására.
Varga Judit igazságügy-miniszter ezzel szemben azt állította:
a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló magyar szabályozás jogszerűségét a bíróság ítélete megerősítette. Már hozzászoktunk, hogy az érdekelt felek általában saját szájuk íze szerint értelmezik és magyarázzák az ítéleteket. A felek sokszor azt üzenik, hogy ők győztek.
A kormány álláspontja egyébként továbbra is az, hogy az előírt nyilvántartásba vételi és közzétételi kötelezettségek nem nehezítették meg a támogatott szervezetek finanszírozását vagy működését. A miniszter szerint a bíróság ítélete ráadásul nem hivatkozik egyetlen konkrét adatra vagy bizonyítékra sem, ami ilyen hatást igazolna. Mintha nem olvasta volna – vagy nem akarja megérteni –, hogy a verdiktben az is szerepel: éppen Magyarország nem bizonyította, hogy miért van szükség a civiltörvényre.
A 444.hu által szervezett közéleti vitán
hétfőn Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára és Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója ütköztette nézeteit. A politikus hangsúlyozta, hogy az átláthatóság legitim cél, de legalább azt nem vitatta, hogy a szabályozáson az uniós verdikt nyomán tényleg változtatni kell.
Amúgy hozzátette: megérti mindenki érzékenységét, de aki közéleti szerepet vállal, s politikai kérdésekben, például a hatalomgyakorlással vagy a szuverenitással összefüggésben tesz közzé állásfoglalást, annak tűrési kötelezettsége van. Szerinte a civil szervezetek egy része átvette az ellenzék szerepét – fogalmazott –, de nincs ezzel baj, csak nevezzék nevén a gyereket. Ha pedig valaki nem viseli el a bírálatot, „tekerje le az ezzel kapcsolatos tevékenységét”.
Vig szerint ők nem pártpolitizálnak,
nem céljuk a politikai hatalom megszerzése, de vannak olyan társadalmi, szakpolitikai kérdések, amelyekben hallatják a hangjukat, legyen bárki kormányon. Orbán válasza az volt: nincs azzal probléma, hogy vannak olyan nagy hatóképességű, komoly finanszírozással rendelkező, közéletet befolyásoló nemzetközi szervezetek, amelyek bizonyos politikai oldalakat támogatnak, csak legyen világos, hogy ezek kivétel nélkül progresszív, baloldali liberális kormányok, és mindent elkövetnek azért, hogy mindenhol a saját értékeik, ideológiáik érvényesüljenek.
Azt meg mi tesszük hozzá, hogy nem értjük, a baloldali és liberális jelző mellé miként került hasonlóan negatív felhanggal a progresszív fordulat, ami az értelmező szótár szerint is fejlődést, haladást jelent. Már ez sem tetszik a Fidesznek?
„A hatalmat ellenőrizni kívánó civilek a mindenkori kormányok számára kellemetlen szereplői a közéletnek”
Az ATV Nap híre című, Simon András vezette keddi adásában – amelynek résztvevői Borgula András rendező, Magyar György ügyvéd és Rangos Katalin újságíró voltak – mindez szóba került, ám ott már nagy vita nem alakult ki. A résztvevők nagyjából egyetértettek abban, hogy a hatalmat ellenőrizni kívánó, a visszásságokat feltáró civilek a mindenkori kormányok számára kellemetlen szereplői a közéletnek. Borgula behozott az ügybe egy újabb szempontot, jelezvén, maga a közhasznú egyesületként – vagyis civil szervezetként – működő Gólem Színházat vezeti, és semmi közük a pártpolitikához.
Felvetődött ugyanakkor, szerencsés-e a civil szófordulat használata, mert ez a közbeszédben inkább a hivatásos katonákkal szemben megfogalmazott kifejezés. Bár már elfogadottá vált, hogy a közéletben is vannak aktív „civil” szereplők. Ebben sem volt túl nagy nézetkülönbség, mert – ha nem a bélyeggyűjtőkről vagy a horgászokról van szó – jobb lenne a valamilyen közéleti kérdésben aktív állampolgárok közösségéről, NGO-król (nem kormányzati szervezetekről) beszélni.
Ennél a szemantikai problémánál azonban fontosabb,
hogy az EU meddig tűri a jogállam sárba tiprását. Ebben viszont már nem volt egyetértés, mert Magyar György szerint előbb-utóbb megvonják a „dohányt”, Rangos Katalin álláspontja azonban az, hogy beérik a verbális gesztusokkal.
Na, ez az igazi dilemma a civiltörvény kapcsán is. Meddig játszik még a kormány tűzzel?
Szerző
