Magyar György: Csúcsra járatják a Fideszt kiszolgáló állami médiát: jövőre már 93 milliárdot költhetnek

Több mint 93 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, amelynek az egyik legfontosabb feladata lenne, hogy elősegítse a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságának érvényesülését. Ehhez képest az állami médiában – a „közszolgálati” televíziós és rádiós csatornákon – az ellenzék szinte szóhoz sem jut.

Tudja egyáltalán követni valaki,

hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alaphoz (MTVA) mely médiumok tartoznak? Segítünk: a honlapjuk szerint csaknem húszan vannak, köztük az MTI, a Magyar Televízió és a Duna TV összesen nyolc, meg a Magyar Rádió öt csatornája.

Az MTVA programigazgatóságai sorába tartoznak

az M1, M2, M3, M4, M5, a Duna és a Duna World, a Kossuth, a Petőfi és a Bartók Rádió, valamint a Dankó-, illetve a Petőfi tv-csatorna is. Ez kicsit soknak tűnik. Mellesleg az MTI

„rendszeres és tényszerű tájékoztatást nyújt az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok, más pártok, jelentős civil szervezetek tevékenységéről, és a kormány, a közigazgatási szervek, önkormányzatok, bíróságok, ügyészségek tevékenységéről”.

Ez sem így működik.

Tavaly viszont az M1 nézettsége főműsoridőben a 18 és 59 év közötti korosztály körében 1,5 százalékos volt, ami a 15. helyhez bizonyult elégnek, de az M4 sportcsatornája is csak ötödik volt listán. A rangsorban a Duna TV a 16-ik, a Duna World a 24-ik lett.

A rádiók körében már az állami média számára kedvezőbb a kép:

országosan az idei esztendő harmadik negyedévében egy átlagos napot alapul véve a Retro Rádió a leghallgatottabb több mint másfélmillió fővel, majd jön az állami Petőfi Rádió (1,3 millió fő), s a Kossuth Rádió (1,1 millió fő). Az ötödik helyen a szintén az MTVA érdekkörébe tartozó Dankó Rádió áll (221 ezer fő), amelyet a Bartók Rádió követ napi 83 ezer fős hallgatószámmal.

Ez utóbbi meglehetősen szerény hallgatottsággal bír, miként az M1 is igencsak hátul kullog a sorban, bár tavaly a teljes lakosság körében az egész napi adatokat figyelembe véve a nézettsége megközelítette a három százalékot, a Duna pedig a négyet, így beleférnek az első tízbe. Az RTL Klub és a TV2 ezzel szemben– csaknem holtversenyben – tíz-tíz százalékot tudhat magáénak.

Mindezen érdemes lenne elgondolkodniuk a döntéshozóknak is,

amikor hamarosan szavaznak a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2020-as költségvetéséről. A szerint az MTVA valamivel több mint 93 milliárd forinttal gazdálkodhat jövőre, és ebből a kereskedelmi, vagyongazdálkodási és egyéb bevételek mindösszesen 8,3 milliárdot tesznek ki, miközben egy nagy kereskedelmi csatornához ennek a többszöröse folyik be.

A kiadási főösszeg egyébként 2017-ben nem érte el a nyolcvanmilliárdot

– amikor 8,6 milliárdos kereskedelmi bevételt irányoztak elő –, az idei esztendőre viszont már 92 és fél milliárdot terveztek. Igazából nem tudni, hogy mi indokolja három év alatt a költségvetési támogatás csaknem 15 százalékos növekedését, hiszen a hivatalos kormánypropaganda szerint alig van infláció. Az MTVA-ban foglalkoztatottak száma sem változott: a legutóbb elérhető adatok szerint 2100 fő, ami egy ideje stagnál.

Ugyanakkor a megbízott vezérigazgató és az operatív vezérigazgató-helyettes 2019 júliusa és szeptembere között bruttó 16 és félmilliót keresett. Ami azért is érdekes, mert az elsőszámú – igaz az MTVA honlapja szerint csak megbízott – vezetőt, Papp Dánielt 2014 novembere óta jogerősen lehet hírhamisítóként emlegetni. Ehhez képest a havi járandósága több millió forint.

De igazából nem is a vezérigazgató fizetése érdekes,

mert a neki juttatott járandóság csak aprópénz a közmédia – állami média – büdzséjéhez képest. Ennék érdekesebb, hogy a cégnél a felső vezetőség nyolc, a vezetőség 82 főből áll. Nem sok ez egy kicsit?

Ennél is izgalmasabb, hogy A Duna Zrt. honlapján a Küldetés címen ez olvasható:

„Informál. Kulturál. Szórakoztat. – A közös élményeken keresztül. Magyarországon egyedül a Közmédia képes a jelentős közösségi események közvetítésével, a fontos közéleti kérdések megvitatásával a valódi társadalmi egység megteremtéséhez hozzájárulni”.

Tekintsünk el a helyesírási hibáktól,

mert nem az a legnagyobb baj, hogy hová tesznek írásjeleket, s mit írnak kis- vagy nagybetűvel. Ám legyen, írják nagybetűvel a „közmédiát”, s ha úgy gondolják, legyen a „Küldetés” oldal címe az, ami, bár nyelvtanilag az sincs rendben. Sokkal nagyobb gond a tartalommal van: kizárólag

„a Közmédia képes (…) a valódi társadalmi egység megteremtéséhez hozzájárulni”.

Ezen csak kacagni lehet

Amúgy az MTVA oldalán efféle nyilatkozatot nem sikerült fellelni. Így be kell érnünk a médiatörvénnyel, amely szerint a közszolgálati médiaszolgáltatás

„az államtól és a gazdasági szereplőktől függetlenül működik, a közszolgálati médiaszolgáltató vezetői és a tevékenységében részt vevők – a jogszabályok nyújtotta keretek között – szakmai autonómiát élveznek”.

A rendszer pedig biztosítja

„az elszámoltathatóságot és a társadalmi felügyelet megvalósulását”.

A közszolgálati médiaszolgáltatás célja a

„társadalmi és kulturális értelemben átfogó médiaszolgáltatás nyújtása, amely a lehető legtöbb társadalmi réteghez és kulturálisan elkülönülő csoporthoz, illetve egyénhez kíván szólni”,

illetve a

„sokszínű, gazdag választékú, többféle értékrendet bemutató műsorok közzététele”.

Valaki a Fidesz alkotta médiatörvényt tényleg komolyan veszi?

Akkor nézzük már meg a Médiatanács összetételét

Az elszámoltathatóság és a társadalmi felügyelet megvalósítása érdekében hány embert delegálhatott oda az ellenzék? Egyet sem. Ami persze nem meglepő, hiszen például az Alkotmánybíróságban is kizárólag a Fidesz jelöltjei ülnek.

Emiatt az egész blogbejegyzésnek sincs semmi értelme. Hiszen csak a „közmédia” képes „a jelentős közösségi események közvetítésével, a fontos közéleti kérdések megvitatásával a valódi társadalmi egység megteremtéséhez hozzájárulni”. Más kérdés, hogy „valódi társadalmi egység” csak egy diktatúrában képzelhető el.

A cél tehát nem a valódi társadalmi egység, hanem az egymással ütköző nézetek közvetítése lenne, s a többit bízzuk az emberekre. Igaz, legkorábban a 2022-es parlamenti választáson nyilváníthatnak véleményt, addig meg bízzunk benne, hogy az állami propagandamédia vezetői egyszer majd elolvassák a médiatörvényt.

Nívódíjas (nívó?) lett az MTI, az MTVA, a Hír TV és a MediaWorks