Banánköztársaság
Magyar György: Orbán újabb ostoba kérdéssel bolondítja a magyarokat
„Arra jutottam a vita (az EU-csúcs) végén, hogy kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról” – jelentette be a miniszterelnök. Csakhogy az általa vétózott dokumentum mindössze annyit tartalmaz, hogy „Ukrajnának veleszületett joga az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapuló saját sorsának megválasztás. Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna reformtörekvéseinek támogatását az EU-tagság felé vezető úton”. Minket, „buta” magyarokat meg arról kérdeznek, támogatjuk-e az ukrán EU-tagságot, miközben most a szomszéd ország önállósága, területi integritása, az európai státus quo fenntartása a tét.
Egyedül…
„Kezdeményezni fogunk egy véleménynyilvánító szavazást Ukrajna európai uniós tagságáról”
– jelentette be Orbán Viktor a csütörtöki EU-csúcs után. A magyar kormányfő egyedüliként szavazott az Európai Tanácsban (ET) nemmel arról, hogy az orosz agresszor áldozatát részesítsék-e további támogatásban. Orbán Viktornak azonban mintha szövegértési problémai lennének: az ET-ban többek között annyi fogalmazódott meg, hogy
„a békének tiszteletben kell tartania Ukrajna függetlenségét”, „a fegyverszünetre vagy tűzszünetre csak az átfogó békemegállapodáshoz vezető folyamat részeként kerülhet sor”, s „fokozott politikai, pénzügyi, gazdasági, humanitárius, katonai és diplomáciai támogatást” kell nyújtani Ukrajnának és népének”, és együtt fokozni „az Oroszországra nehezedő nyomást”.
Messze, mint a Makó-Jeruzsálem reláció….
Az Orbán által vétózott dokumentum viszont kétségkívül tartalmazta, hogy
„Ukrajnának veleszületett joga az ENSZ Alapokmányán és a nemzetközi jogon alapuló saját sorsának megválasztás. Az Európai Unió fokozni fogja Ukrajna reformtörekvéseinek támogatását az EU-tagság felé vezető úton”.
Ez azért nagyon messzi van Ukrajna uniós tagságától. Talán nem véletlen, hogy a magyar diákok a PISA-felmérések szerint a szövegértési feladatokban gyengébben teljesítenek. Azt egyébként kevesen tudhatják jobban, mit jelent, amikor egy elvileg független állam önrendelkezési jogát durva katonai beavatkozással csorbítják. Hiszen Orbán Viktor volt az, aki 1989 nyarán a Hősök terén szólította fel arra a magyar szabadságtörekvéseket 1956-ban lábbal tipró szovjet csapatokat, hogy
„ruszkik haza!”.
Vajon mi történt azóta az akkor progresszív, liberális elveket valló fiatalemberrel? És mi történt, hogy a progresszív és a liberális kifejezések mára a szótárában szitokszavakká váltak? Azt sem igen érteni, 35 év alatt hogyan alakult át olyannyira, hogy mára a szovjet diktatúrát szolgáló egykori KGB-s Putyin az egyik legjobb barátja. Majd a történészek egyszer kiderítik.
Mi most maradjunk a tények talaján
Az EU-csúcson senki nem mondta, hogy Ukrajna holnap uniós tag lehet, mert ahhoz évtizedes út vezet. Emlékezzünk csak Magyarország és más tagállamok csatlakozásának hosszú történetére. Ami viszont a mindennapok realitása: ha Ukrajnát magára hagyjuk, egyszer csak arra ébredünk, hogy Záhonynál a határ túloldalán a Российская Федерация (Russian Federation) táblával találkozhatunk. Mert Putyin csak az erőből ért, és ha az ukrán fegyveres erők képtelenek lettek volna megállítani az orosz elnök „különleges hadműveletét”, már 2022 februárjában az ukrán főváros, Kijev is orosz fennhatóság alatt állna.
A korrektség kedvéért: Putyin nem mondta ki soha, hogy egész Ukrajna megszállására törekszik. Beérné azzal, ha az eddig elfoglalt – illetve kicsivel nagyobb – területeket annektálhatná, Kijevbe pedig oroszbarát bábkormányt ültethetne. Ehhez mit szól Orbán Viktor miniszterelnök úr? Nem Ukrajna EU-tagsága, hanem nemzeti önállósága, területi integritásának biztosítása – és az egész európai státus quo fenntartása – a cél. Ennek persze ára van, mert nemzetközi segítség nélkül Kijev kevés hozzá, hogy legyőzze a „nagy orosz medvét”.
Ha már a nemzetvezető véleménynyilvánító szavazást kezdeményezne, miért nem képes az összefüggésekre is figyelemmel lenni?
Korábban azt mondta, itt egyszerű igennel vagy nemmel megválaszolható kérdésről van szó. Ennél azonban sokkal összetettebb a probléma, és a remélt ukrán uniós csatlakozás – amely ország területén százezres magyar kisebbség él – csak valahol a sor végén van. Ma már a kormányzati üzenetek alapján nyilvánvaló, hogy a jogilag értelmezhetetlen véleménynyilvánító szavazás tulajdonképpen egy újabb nemzeti konzultáció lesz, a maga sugalmazott felvetéseivel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ Telexnek küldött válasza szerint amúgy egyetlen kérdésről lesz szó.
„A magyar emberek fogják eldönteni, hogy Ukrajna uniós csatlakozása a mai helyzetben felelősségteljesen támogatható-e vagy sem. Feltesszük a kérdést a magyar embereknek és ahhoz fogjuk tartani magunkat, amit válaszolnak. Ez az egy kérdés lesz, és a magyar kormány minden uniós fórumon a magyar emberek döntése szerint fog eljárni!”
Ez aljas trükk annak érdekében, hogy Magyar Pétertől vegyék el a kezdeményezést
Az meg különösen sajnálatos, hogy a határon túli magyarok érdekeivel is szembe megy az irántuk oly fogékony hatalom. Nem az a baj, hogy Orbán Ukrajnában békét akar, ám azt nem mondja meg, hogy milyen feltételekkel. Pedig igazából ez a valódi kérdés, amire azonban már nem tőlünk várnak választ. Uniós tagállami vezetőként mintha inkább Trump és Putyin kezébe adná a döntés lehetőségét, akik az ukrán elnöknek és az Európai Uniónak sem osztanának lapot. Majd a két fél mindenki feje felett eldönti, miként osztoznak Ukrajna területén, ásványi kincsein, és kimondják a verdiktet, mi lesz az ukrán nép sorsa?
A nyolcmillió magyar választó véleménye ebben az ügyben nem oszt, nem szoroz, a legújabb ostoba kérdés pedig jól illeszkedik a nemzeti konzultációnak csúfolt kormányzati propaganda sorába.
Szerző
