Magyar György: Petry-ügy – bagoly mondja verébnek?

Magyarországon már rúgtak ki azért embert az állásából, mert lájkolt vagy megosztott néhány Facebook-bejegyzést. Ehhez képest a német ügyvivőt azért rendelte magához a külügyi államtitkár, mert a Hertha egy vitatható nyilatkozata miatt megvált Petry Zsolt kapusedzőtől. Ebben a helyzetben vajon melyik ország tekinthető jogállamnak, és hol érvényesül inkább a véleménynyilvánítás szabadsága?

„Elsősorban Németországnak kell arra válaszolnia, hogy ott jogállamról beszélünk-e vagy sem. A szólásszabadság alapvető érték”

– jelentette ki Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón azzal kapcsolatban, hogy a Hertha BSC német labdarúgóklub pusztán azért mondott fel azonnali hatállyal a kapusedzőjének, Petry Zsoltnak, mert az vállalta a véleményét. Gulyás Gergely hangsúlyozta: a véleménynyilvánítás nem szankcionálható egy jogállamban.

Petry egyebek mellett arról beszélt a Magyar Nemzetnek, hogy félti a keresztény Európát a bevándorláspolitikától, mert az szerinte teljes morális leépüléshez vezet, és Európát bűnözők lepik el. Azt is elmondta: nem érti, egy Európa-klasszis kapusnak – Gulácsi Péternek – miért kellett megszólalnia a homoszexuális, transzvesztita és egyéb nemi identitású emberek mellett.

A Herthánál ez kiverte a biztosítékot, a magyar kormánynál pedig a klub reakciója

A véleménynyilvánítás szabadságára hivatkoznak, olyannyira, hogy a külügyi államtitkár a hivatalába kérette az ügy miatt a német nagykövetség budapesti ügyvivőjét. Ami elég abszurd ötlet, mert vajon mi köze van a német szövetségi kormánynak egy magánvállalkozásként működő sportklub és az alkalmazottja közötti nézetkülönbséghez?

Arról nem is beszélve, hogy az alábbi összeállításunkból – amely az elmúlt néhány esztendő történéseiből önkényesen kiragadott példákat tartalmaz – kiderül, a véleménynyilvánítás szabadsága nálunk sem mindig érvényesül, és aki meggondolatlanul fejti ki az álláspontját, gyakran munkajogi és egyéb következményekre számíthat. Elég lehet akár egy Facebook-bejegyzés megosztása, és valaki máris búcsúzhat az állásától. Akkor most mit kérünk számon a németeken?

Ja, hogy más szemében a szálkát is meglátjuk, a magunkéban pedig a gerendát sem vesszük észre?

március 25.

A napirend előtti felszólalások voltak soron az országgyűlésben, amikor Dömötör Csaba, a fidesz parlamenti államtitkára sokadszorra oltásellenességgel vádolta a baloldalt. A DK-s Vadai Ágnes eközben bekiabált. Normális demokráciákban ez nem szokatlan ellenzéki reakció, de a házelnök Vadait kétmilliós bírsággal sújtotta. Nyilván a véleménynyilvánítás szabadságának nagyobb dicsőségére. Mellesleg külföldön az ilyen megnyilvánulást nem büntetik, hanem a házelnök rendreutasíthatja – esetleg kivezetteti – a renitens képviselőt, és arra a napra legfeljebb megvonhatja a tiszteletdíját.

március 21.

Hrutka Jánost, a népszerű szakkommentátort és korábbi válogatott labdarúgót rövid úton eltávolították a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Spiler TV-től, mert kiállt a magyar labdarúgó-válogatott és az RB Leipzig kapusa, Gulácsi Péter mellett, aki néhány hete csatlakozott a magyar kormány kirekesztő álláspontját kritizáló, a szivárványcsaládokkal szolidaritást vállaló „A család az család” kampány mellett.

február 2.

A Magyar Ateista Társaság blogján 2018-ban amellett érvelt a főpolgármesteri hivatal már a Tarlós-éra után alkalmazott környezetvédelmi szakértője, hogy ne lehessen megkeresztelni a gyermekeket, mert az „jogi szempontból illegitim”. A korábbi bejegyzése valamiért csak most került az érdeklődés középpontjába, de ez az állásába került.

december 23.

Pap Balázs 13 éve dolgozott ügyészként, szakmai munkáját szinte minden évben szakmai elismerésben részesítették, majd jött a 2018-as választás kampányidőszaka, amikor megosztott három politikai tartalmú posztot a Facebook-oldalán. A választás másnapján kapta az értesítést, hogy fegyelmi eljárás indul ellene, és annak végén az a döntés született, hogy menesztik. Ám a jogerős verdikt szerint vissza kellett venni, amellett a hétmillió forintnyi elmaradt illetmény, ruhapénz és cafeteria, illetve az első- és másodfokú ítélet között eltelt időben kiesett mintegy 4 milliós jövedelem megfizetése mellett kétmilliós sérelemdíj is járt neki. (A magyar bíróságok ilyen bátrak?)

december 13.

Beperli a siófoki kórházat Horváth Mónika. Ő az a nővér, aki a térség fideszes országgyűlési képviselőjének Facebook-posztját kommentálta a saját oldalán, mégpedig olyan módon, ami az azonnali hatályú elbocsátást közlő kórházi illetékesek szerint „ebben a politikai helyzetben megengedhetetlen”. A kifogásolt bejegyzés ez volt: „remélem, nem prosztatabántalmak miatt vág ilyen fájdalmas képet, mert a kórház urológiáján nem biztos, hogy kíméletesen bánnának a valagával, most, hogy (kórház)bezárásokról szólnak a hírek…”. A nővért azonnali hatállyal elbocsátották.

december 7.

Kirúgták a sajtóban rendre nemzetközi jogászként megszólaló Lattmann Tamást a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről (NKE). Egy korábbi Facebook-poszt volt a döntés alapja, amelyben Lattmann az Alapjogokért Központ női munkatársaira tett valóban kevésbé szerencsés megjegyzést. Az érintett később azt mondta, hogy – szemben az egyetem állításával – nincs szó szexista megnyilvánulásról, jogsértőnek tartja az eljárást és bíróságra megy. „Az Alapjogokért Központ az a hely, ahol még az alapszakos diplomájukat sem megszerzett ’elemzők’ osztják az okosságot a propagandamédiában. Igaz, legalább csinosak. Vajon milyen funkcióik vannak még?” – ez volt a kifogásolt kiírás.

január 18.

„Tisztelt Munkatársak! Felhívom a figyelmeteket arra, hogy a finanszírozásunk az ME-ből (vélhetően a Miniszterelnökségre gondolt) jön” – írta Antall Péter, az egykori miniszterelnök fia, az Antall József Tudásközpont igazgatója egy zárt Facebook-csoportban. S hogy mindenki értse, mire gondol: „Nem szeretnék a munkatársaktól olyan posztokat, like-t, amely az olympiát (sic!) támadja”. Tartotta is a szavát, mert legalább egy embert kirúgott a Momentum olimpiaellenes népszavazásának lájkolása miatt. Az érintett azóta 5,6 milliós kártérítést nyert munkaügyi perben.

december 16.

„A nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak” – nyilatkozta Kovács Ákos. A Magyar Telekom Csoport erre úgy reagált: a cég „elkötelezett abban, hogy nőknek és férfiaknak egyaránt azonos munkafeltételeket és karrierlehetőséget biztosítson és minden körülmények között fenntartsa a vállalaton belüli nemi egyenjogúságot”, ezért szerződést bontott az énekessel. A kormányzati reakció: minden mobilnet-előfizetői szerződést felmondtak a Magyar Telekommal.

május 8.

Facebookon történő véleménynyilvánítás miatt vált méltatlanná egy tűzoltó a hivatásos szolgálatra. A Hajdú-Bihar megyei főtörzsőrmester ellen azért indult méltatlansági eljárás, mert a közösségi oldalon lévő profiljában állítólag a katasztrófavédelem lejáratására alkalmas bejegyzések jelentek meg.

Hát, hirtelenjében ennyi jutott eszünkbe, bár a sor valószínűleg még folytatható lenne

A véleménynyilvánítás szabadsága persze szent és sérthetetlen, de az emberi méltóság is tiszteletben tartandó. Lehet, hogy azzal járunk a legjobban, ha mindenki befogja a száját, mert abból nem lehet bajunk? Bár vérmérséklet kérdése, ki meddig képes hallgatni…

Szijjártóék újra "bekérettek", most éppen a német ügyvivőt