Kerítésen innen
Magyar ‘leg…’: lakosságarányosan a legrosszabb mutatókkal rendelkezünk a vizsgált 29 ország közül
Annak ellenére, hogy Orbán Viktor és Pintér Sándor is biztosította a nekik/bennük hívőket, hogy a magyar egészségüggyel semmi baj nincs, az Európai Bizottság hétfőn kiadott jelentése aggasztó képet fest a magyarországi rákos megbetegedések és halálozások helyzetéről. A dokumentum szerint Magyarország lakosságarányosan a legrosszabb mutatókkal rendelkezik a vizsgált 29 ország közül, mind a daganatos halálozások, mind a kockázati tényezők tekintetében.
A jelentés megállapítja,
hogy 2021-ben Magyarországon a daganatos halálozás közel harmadával haladta meg az EU-átlagot. A magyar férfiak halálozási aránya majdnem kétszerese volt a nőkének, bár 2011 és 2021 között mindkét nemnél jelentős csökkenés volt tapasztalható. A férfiaknál 17, a nőknél 9 százalékos javulás következett be, ami meghaladta a hasonló gazdasági helyzetű országok átlagos csökkenését.
Aggodalomra ad okot, hogy a rákos megbetegedések kockázati tényezői mind a felnőttek, mind a serdülők körében gyakran fordulnak elő.
„A magyarok körében a dohányzás, az ittasság és a túlsúly előfordulási gyakorisága egyaránt meghaladja az uniós átlagot”
– állapítja meg a jelentés. Különösen súlyos a helyzet a túlsúly tekintetében:
míg az EU-ban csökkent az elhízottak aránya a felnőtteknél, Magyarországon 58 százalékra nőtt.
<<< Olvassa cikkeinket a Facebookon és a Google hírei között is! >>>
A kormány több intézkedést is hozott a helyzet javítására
- 2012 óta bevezették a napi testnevelést,
- 2023-ban pedig a népegészségügyi termékadót. Ennek ellenére a túlsúly aránya folyamatosan nőtt a serdülők körében:
- 2014-ben a 15 éves magyaroknak 19 százaléka,
- 2022-re már 25 százaléka volt túlsúlyos.
A szűrőprogramokban való részvétel is csökkent, különösen az emlő- és méhnyakrák esetében. A vastagbélrák-szűrés lefedettsége szintén alacsony. Magyarországon a leggyakoribb daganattípusoknál következetesen az uniós átlag feletti az elkerülhető halálozás aránya.
Pozitívum, hogy az elmúlt évtizedben javult a rákellátás minősége Magyarországon. Az ötéves túlélési arány növekedett, és jelentős fejlesztések történtek a diagnosztikai és kezelési berendezések terén. A CT-k száma közel 40 százalékkal nőtt, az MR-gépeké pedig megduplázódott, bár még így is az uniós sor végén kullogunk.
A jelentés kiemeli, hogy az emberi erőforrások hiánya „tartós kihívást jelent a rákellátási rendszerben”
Az orvosok és nővérek száma az uniós átlag alatt van, közel a legrosszabb tagállami mutatókhoz. A fő halálokokat tekintve továbbra is a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák vezet. Bár 2011-2021 között mindegyik ráktípus esetében csökkent a halálozási arány, 2021-ben még mindig Magyarországon volt a legmagasabb az ezekből eredő regisztrált halálozási arány az EU-ban.
A Nemzeti Rákregiszter előzetes adatai szerint 2022-ben közel 71 ezer új rákos megbetegedést regisztráltak Magyarországon. Ez meghaladta az előző két év számait, de nem érte el a járvány előtti szintet. A jelentés utal rá, hogy a 2020-2021-es látszólagos visszaesésben a koronavírus-járvány miatt elmaradt szűrések is szerepet játszhattak.
A rák magyar munkaerőre gyakorolt hatása várhatóan a második legmagasabb lesz az EU-ban 2023 és 2050 között. A század közepére az ilyen megbetegedések a becslések szerint két évvel csökkenthetik a várható élettartamot Magyarországon.
Tegyél ellene!
„A magyar egészségügy jelenlegi állapota a több évtizedes elhanyagolás következménye. Eljött az idő, hogy ezen változtassunk!”
A Magyar Orvosi Kamara a lakosság bevonásával társadalmi kampányt indított az egészségügy finanszírozásának javításáért.
„Ismerje meg az okokat és csatlakozzon a MOK-hoz, mert a magyarok egészsége többet érdemel!”
-írták. Kattintson, hiszen az életéről van szó!
Szerző
