Budapesti hétköznapok
‘Magyarország GDP-jének 38 százalékát Budapest termeli, ha a város megáll, azt minden magyar megérzi’
„Budapestnek már nincs hová hátrálnia. Minden szolgáltatásunk biztosítása – így a tömegközlekedésé is – veszélybe került. Annyi pénzt rabolt el tőlünk szándékosan a kormány, hogy a csőd elkerülése kizárólag költségmegtakarítás, bevétel- vagy hatékonyságnövelés útján már nem biztosítható. Hitelből él a nemzet fővárosa már 2 éve, abból sincs már sok….” – kezdte bejegyzését Baranyi Krisztina várospolitikus.
Az úgy kezdődött…
Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely csütörtökön a közösségi oldalán jelentette be, hogy inkasszálták Budapest számláját, magyarul a kormány 10,2 milliárd forintot vont le a fővárostól.
„A mai napon lecsapott az Államkincstár a budapestiek pénzére, a lépés teljes mértékben törvénytelen és erkölcstelen”
– fogalmazott Karácsony Gergely, aki bejelentette,
levelet írt a pénz visszautalása céljából levelet írt az Államkincstárnak, amely intézmény „hivatali visszaélés miatt” bűnt követett el, emiatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tett, ez szerinte 5 évig nem évül el, és több év börtönt ér.
De addig is tenni kell valamit:
- három közszolgáltató cég forrásai leállnak (9 milliárd forint): közművek, BKK, közvilágítás, nekik átmeneti pénzügyi eszközökkel kell kigazdálkodni a kieső pénzt
- a bérkifizetések nem sérülhetnek, 27 ezer ember/család élete nem kerülhet veszélybe
- a szociális intézmények likviditását is megőrzik
- a beruházásokkal kapcsolatos kifizetéseket elhalasztják szeptemberig, kisebb beruházások csúsznak
- felállítottak egy likviditási munkacsoportot
- folyamatosan egyeztetnek társadalmi partnerekkel, szereplőkkel, fővárosi intézményekkel, közszolgáltatókkal, frakciókkal.
Baranyi Kriszina: a városnak működnie kell!
„Budapestnek már nincs hová hátrálnia. Minden szolgáltatásunk biztosítása – így a tömegközlekedésé is – veszélybe került. Annyi pénzt rabolt el tőlünk szándékosan a kormány, hogy a csőd elkerülése kizárólag költségmegtakarítás, bevétel- vagy hatékonyságnövelés útján már nem biztosítható. Hitelből él a nemzet fővárosa már 2 éve, abból sincs már sok. Ezért a jogi út, vagy a Kormánnyal való megegyezés követelése már elégtelen eszköz a város működésképtelenségének elkerülésére.
Politikai eszközeink azonban vannak: erős nyomásgyakorlásra van lehetőségünk, ha használjuk, amink van: a város erejét
Magyarország GDP-jének 38%-át Budapest termeli meg. Ha a város megáll, azt minden magyar megérzi.
Ezért összehívtuk az általam vezetett Pénzügyi és a Vitézy Dávid által vezetett Közlekedési bizottságot, hogy kérjük a Közgyűlést, mondja ki:
eddig és ne tovább, nem hagyjuk magunkat elevenen megfőzni!
Hogy a Főváros minden cége, hivatala, a városért dolgozó politikai erők készítsenek egy olyan vészforgatókönyvet, ami arról szól, hogyan vesszük fel a kesztyűt a Kormánnyal szemben. Nem hagyjuk magunkat, harcolni fogunk Budapestért!
- A budapestiek széleskörű tájékoztatásával kezdjük. Metrón, buszon, villamoson
- megtervezzük mindazon politikai lépéseket, amelyek egyértelműsítik, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét. (ehhez rendkívül sok hasznos ötletet adtatok nekünk itt)
- megvizsgáljuk és kidolgozzuk a közszolgáltatások (pl. tömegközlekedés) korlátozásának lehetséges mértékét, lépcsőit.
Tudjuk, hogy a Főváros, a 70% ellenzéki szavazójával nagy veszteség a Fidesznek. A 19-es vereség óta próbálja minden eszközzel kivégezni a városvezetést és visszavenni Budapestet. De mi nem fogjuk hagyni, a városnak működnie kell!”
<< Olvassa cikkeinket a Facebookon, az Instagramon, a Linkedinen, a Truth-on és a Google hírei között is! >>
Vitézy Dávid olvasata
„A Főváros pénzügyi helyzete miatt szerdára összehívtuk a Közgyűlés közlekedési és pénzügyi szakbizottságainak együttes ülését Baranyi Krisztinaval, a Pénzügyi és Közbeszerzési Bizottság elnökével közösen. Egyértelmű politikai választ, részletes, konkrét határidőkkel bíró vészforgatókönyvet, és ez alapján rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását kezdeményezzük. A rendkívüli bizottsági ülésre meghívtuk a főpolgármestert, az összes fővárosi képviselőcsoport vezetőjét, a Fővárosi Közgyűlés állandó bizottságainak elnökeit, valamint az érintett közszolgáltató társaságok és az érintett szakszervezetek vezetőit is.
Itt az ideje, hogy a Fővárosi Közgyűlés is állást foglaljon a kialakult helyzetben, ezért a javaslatunk legfontosabb eleme, hogy a két szakbizottság első lépésben kérje fel a főpolgármestert: a közszolgáltató cégek bevonásával, a szakbizottságok közreműködésével dolgozza ki a Budapest pénzügyi ellehetetlenülése ellen szükséges politikai lépések és intézkedések szigorú határidőkkel ellátott, világos vészforgatókönyvét.
Ennek a vészforgatókönyvnek
a teljes közvélemény és a kormány számára is egyértelmű határidőkkel és ütemezéssel tartalmaznia kell mindazon lépéseket, amelyeket a Főváros abban az esetben meglép, ha a szolidaritási hozzájárulás normatív támogatásokon felüli részének beszedését a Kormány vagy a bíróságok nem függesztik fel.
- A vészforgatókönyv keretében vizsgálni kell a közszolgáltatások (pl. tömegközlekedés) korlátozásának, és az ezekkel összefüggésben az állammal kötött megállapodások felülvizsgálatának lehetséges hatásait, mértékét, lépcsőit.
- Be kell mutatni a budapestiek széles körű tájékoztatásának eszközeit, ütemezését.
- Dönteni kell mindazon további közpolitikai lépésekről, amelyek segítségével egyértelműsíthető, hogy Budapest nem fogadja el a rá kirótt szerepet, és nem fogja tétlenül tűrni a város csődjét.
Amint ez a vészforgatókönyv elkészül, második lépésben javasoljuk, hogy azt a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülésén tárgyaljuk is meg – a két bizottság számára ezért is javasoljuk, hogy ezen törvényes jogával élve kezdeményezze a rendkívüli Fővárosi Közgyűlés összehívását.
Javasoljuk, hogy a bizottságok rögzítsék:
- a fővárosi közszolgáltatások ellehetetlenülése Magyarország nemzetgazdasága,
- a központi régió egésze és természetesen Budapest működőképessége szempontjából is kritikus hatású,
- ennek felelőssége a Kormányt terheli, és éppen ezért
- nem csak budapesti, de országos közérdek az egyértelmű nyomásgyakorlás a város ellehetetlenítése ellen, a szolidaritási hozzájárulás túlzott mértékű része beszedésének megakadályozására.
Erre tekintettel azt kérjük a két szakbizottságtól, hogy mondjuk ki közösen: elkerülhetetlennek tartjuk, hogy a Fővárosi Közgyűlés ne csupán jogi és technikai, hanem a budapestiek széles körének és a Budapest-család dolgozóinak széleskörű támogatását élvező világos politikai válaszokat adjon a város csődveszélyére, hiszen a lassú sodródás valójában a Kormány által Budapestnek szabott sorsba való beletörődéssel lenne egyenértékű.
Szerző
