Connect with us

Blogbazár

Mától a pampogáson kívül senki ne várjon tőlem semmit! – állampolgári kifakadás 2018, Magyarország

pihenes
Megosztás

Nos, mától a pampogáson kívül senki ne várjon tőlem semmit. Nem megyek tüntetni. Nem írok alá semmiféle petíciót. Nem leszek tagja semmiféle millióan ez ellen-az ellen csoportnak.
Nem juttatok egy fillért sem állami szervezetek működtetésére, mert azért már elég sokat fizettem életem során.

Hogy mitől borult ki a bili?

Nyilván telt már egy idő óta, de tegnap mérleget csináltam. Több mint 30 évvel ezelőtt úgy gondoltam, tennem kell a Kádár rendszer ellen. Nemcsak a saját, hanem a gyerekeim jövője miatt is.
Kedves honfitársaim nemcsak nem értették/értékelték, amit tettünk, hanem elég rendesen kaptam tőlük. (Néha többet, mint a rendőröktől. Egyik kedves szomszédom kérdezte: Aki ilyen rohadt ellenséges a rendszerrel, miért nem húz el innen. Annyit válaszoltam: ti tettétek tönkre a hazámat, menjetek ti a francba.) Ráment a házasságom (amit nem bánok), de keserves évekkel fizettem a rendszerváltás „öröméért”.

Naná, Ratkós vagyok, túl sokan voltunk/vagyunk.

Aztán döbbenten figyeltem, hogy akik a leghangosabban gyűlölködtek, hogyan „öltöznek át” népnemzetibe. Hogyan lesz az egyetem egyik kisz titkárából kereszténydemokrata, a bősz ateistából ájtatos templomba rohangáló, a párttagból „belülről bomlasztó”, a rendszerrel együttműködőből áldozat.
És mindenkinek van oka, joga, elmélete a saját megalkuvására. És mégdöbbentebben figyeltem azt, hogy milyen lelkesen építi újjá a Kádár-kort generációm és annak gyerekei.

A másik ok a „fogjuk meg és vigyétek”.

Mindenki a másikra mutogat, cselekvést, erőfeszítést, áldozathozatalt a másiktól vár. Aztán ha a másik megteszi, bőszen kritizál, mert nem így kell fogni, nem úgy kell tartani, nem arra kell vinni, és nem azt a gerendát kell vinni.

Tegnap egy posztban vonta valaki felelősségre a pártokat, hogy ugyan már miért nem tiltakoznak a rendőri túlkapás következtében meghalt srác miatt. (Miközben úgy gondolom, minden rendőri túlkapásnál azonnal százezreknek kellene egyszerre üvöltve tiltakozni, mert MINDENKIT érinthet.)

Nyuszafül: ne kérdezz. Szervezz tüntetést,

tiltakozást, állampolgári megmozdulást. Ha az emberekkel meg tudod értetni mit akarsz, sokan lesznek. Ha azt is meg tudod mondani, meddig akarsz tüntetni (elég a felelős felkutatása, megbüntetése vagy az egész rendszerrel van gondod), akkor még hiteles is leszel. Ha nem, akkor úgy jártál. (És ez csak egy példa, nem akarok ezer hasonlót idézni.) De az, hogy számonkéred, hogy miért nem lépnek fel azok a pártok, akiknek a hitelességét esetleg folyamatosan megkérdőjelezed – nekem furcsa.

Nevetséges, hogy mindig mindenki jobban tudja,

mit csinálnak rosszul a pártok, és új pártokat, egyesületeket alapít, aztán ezer emberre hivatkozva fikáz, oktat ki, minősít másokat. (Fotelforradalmár mondja rám az a negyvenes , aki szájkaratén kívül még semmi mást nem tudott felmutatni.:( )

Aztán az is hozzájárult a döntésemhez, hogy tegnap az Országos Mentőszolgálat Alapítványától kaptam adománykérő levelet. Tessék? Én segítsem a munkátokat, miközben szartok rám? Hány honfitársamhoz nem érkeztetek ki időben? Hányszor nem is mentetek ki? Vagy ha igen, abban nem volt köszönet. Igen, tudom, túlterheltek vagytok, tudom, kevesen, kevés pénzért sokat vállaltok – csakhogy az nekem nem elég. Mert amikor értem kellene tenni, akkor arra hivatkoztok, hogy a hatalomtól nem kaptok segítséget, nincs ember, nincs mentő, nincs felszerelés, tehát hagytok meghalni (ti is) – de most tőlem vártok segítséget. Komolyan?

Nem a könnyebb ellenállás irányába kellene menni,

hanem pénzkérés helyett harcba hívni bennünket is. Naponta felelősségre vonni a kormányt, miért nincs pénz a normális működésre, normális fizetésre, netalántán megtagadni a parancsot, hogy mentőautót biztosítsatok a kormányfői konvoj részére, arra hivatkozva, hogy nincs mentő, nincs személyzet. Ezt miért csak nekem, és a többi rászorulónak tudjátok mondani?

(Tudom, indulatos, elfogult vagyok. Meghalt egy rokonom. 3 hét alatt diagnózis sem született, de hát 78 éves volt.:( Amikor kórházba kellett vinni, akkor csak kifogások voltak, kedves mentősök. Magánmentő tette meg, természetesen pénzért. Tekintsétek úgy, hogy a tőlem kért adomány összegét félretettem a magánmentőre, ha szükségem lesz rá.)

Összegzem:

amíg azt látom, hogy akár szakmai szervezetek, akár politikai formációk nem egységesen fordulnak a kormány ellen, amíg azt a mérlegelgetés látom, hogy ki kivel és kivel miért nem, amíg lesznek, akik az állásukat, pozíciójukat félve otthon lapítanak, míg tőlem számonkérik, miért nem megyek utcára, addig mindenki bekaphatja. Én sem teszek egy lépést sem.

De a pofámat nem fogom be.

Szerző

Click to comment

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük