Mindig is tudtuk, a kettészakítottság idején is, hogy csak egy Európa van – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Páneurópai Piknik 30. évfordulója alkalmából tartott ökumenikus istentiszteleten hétfőn, Sopronban.


Egységes Európa

„Hittünk benne, és újraegyesült. Újraegyesült, mert hittünk benne” – fogalmazott a kormányfő. Hozzátette: ma is ezen múlik minden, és ha hiszünk benne, Kelet és Nyugat egysége fennmarad, és Európa erős, gazdag otthona marad az európaiaknak.

Itt, Sopronban, keletről bontottuk meg a falat, itt nyitottuk meg a német és az európai egyesítés előtti utat – mondta Orbán Viktor.

Közölte: Sopron különleges helyet foglal el a magyarok szívében, mindig is a hűség városa volt. Ezt sosem felejtjük el, és minden magyar gyereknek tanítják az iskolában, hogy a soproniak Magyarország feldarabolásakor, a népszavazás erejével Magyarországhoz kötötték magukat.

Leomlott a fal

Azt sem felejtjük el, hogy 30 éve ezen a napon keletnémet sorstársaikkal áttörték a szabad világ és Magyarország közötti börtönkerítést, az áttöréssel leomlott a fal, amely hazánkat leválasztotta Európáról és a szovjet világ részévé tette – emlékeztetett, hozzátéve, hogy 30 éve itt ért véget a második világháború utáni európai rend.

A magyarok a németekhez fűződő kapcsolatukat mindig is különleges viszonynak látták. „Régi dolog ez”, régebbi, mint a soproni piknik, és régebbi, mint a 20. századi közös vereségeink – fűzte hozzá a miniszterelnök.

Orbán Viktor kijelentette: mi, magyarok mindig is hívei voltunk Németország újraegyesítésének, mindig tudtuk, hogy a szovjet világból való kiszabadulásunkat az teszi véglegessé, ha a két Németország egyesül, és mi „azzal a lendülettel” és az egyesített Németország támogatásával „bemasírozhatunk” a NATO-ba és az EU-ba. Így lett Helmut Kohl egykori német kancellár a magyarok hősévé, ezért övezi itt személyét kultusz a mai napig – tette hozzá.

A magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött

A kormányfő emlékeztetett: a magyarok kedden emlékeznek meg Szent István királyról és a keresztény magyar állam megalapításáról. Első királyunk a magyarok életét máig meghatározó, súlyos döntéseket hozott, beágyazta nemzetünket a keresztény európai népek közösségébe, a koronát Rómából, feleségét Bajorországból hozatta – mondta Orbán Viktor

Arra is emlékeztetett, hogy a soproni németség kétharmadát elűzték és kitelepítették, ami olyan fájdalom, amely sosem múlik el, legfeljebb enyhíti az öröm, hogy a magyarországi németek közössége mára ismét megerősödött.

A kormányfő kiemelte: a keresztény államalapítás, a határnyitás, az életerőre kapó németség, valamint a különleges német-magyar kapcsolatok ténye mind egy irányba, az erős Európa irányába mutat.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy a 30 éve újra szabad Magyarország polgárainak megtiszteltetés, hogy ezen a napon idelátogatott a német kancellár. Orbán Viktor a magyar emberek, a nemzet nagyrabecsülését fejezte ki Angela Merkelnek, aki Európa legnépesebb és legerősebb államának 14 éve a vezetője.

Európa alapját a független és szabad nemzetek adják

A német kancellár saját hazáján túl hosszú évek óta dolgozik Európáért, az európai nemzetek együttműködéséért és egész Európa újraegyesítéséért – közölte Orbán Viktor, hozzátéve: a nagyrabecsülés mértékét növeli, hogy Európát vitáról vitára, konfliktusról konfliktusra, napról napra újra kell egyesíteni. Mint mondta, Európa alapját a független és szabad nemzetek adják, ezért az európai egység sosincs kész, mindig újra és újra meg kell alkotni.

Orbán Viktor megjegyezte: Magyarországon „a keményen dolgozó és sikeres hölgyek előtt messziről megemeljük a kalapunkat”. Azt kívánta, a kancellár munkáját kísérjék további sikerek, a német nép tisztelete és egész Európa elismerése.

Harminc éve, 1989. augusztus 19-én rendezték meg a Fertő-tó mellett az úgynevezett Páneurópai Pikniket. Az ebből az alkalomból ideiglenesen megnyitott osztrák-magyar határon több száz NDK-állampolgár jutott át Ausztriába.

Merkel: köszönet Magyarországnak a német egység megteremtéséhez való hozzájárulásáért

„Mi, németek nagy hálával gondolunk arra, ahogy Magyarország hozzájárult Európa megosztottságának megszűnéséhez és a német egység megteremtéséhez. Köszönetet mondunk ezért Magyarországnak” – hangsúlyozta Angela Merkel.

A kancellár felidézte: a 30 évvel ezelőtti piknik célja az volt, hogy a rendezők, a Magyar Demokrata Fórum és a Páneurópai Unió megünnepelje az európai békét, és azt tervezték, hogy néhány órára szimbolikusan megnyitják a magyar-osztrák határt. A magyar kempingekben nyaraló keletnémet állampolgárok között hamar elterjedt a rendezvény híre, és mindenüket hátrahagyva, százával keltek útra Sopron felé, hogy kijussanak a szabadságba – tette hozzá.

Angela Merkel világraszóló eseménynek nevezte a Páneurópai Pikniket, és kiemelte: a magyar határőrök nem lőttek a keletnémet állampolgárokra, és ezzel olyan bátorságról tettek tanúbizonyságot, amely a szolgálati előírások fölé helyezte az emberiességet.

A Páneurópai Piknik a szabadság szimbóluma

 A német kancellár szerint a Páneurópai Piknik az 1989-es év nagyszerű szabadságmozgalmainak szimbólumává vált, hiszen néhány héttel később, szeptember 11-én Magyarország véglegesen megnyitotta a határait nyugat felé, november 9-én pedig leomlott a berlini fal, Európa megosztottsága pedig véget ért.

A Páneurópai Piknik bizonyította, hogy a szabadság iránti vágyat nem lehet elnyomni az emberekben. Bizonyítja azt, hogy bennünket, európaiakat a közös értékek egyesítenek, és azt is, hogy közösen mennyi mindent tudunk elérni – tette hozzá a kancellár.

Angela Merkel köszönetet mondott a harminc évvel ezelőtti Páneurópai Piknik szervezőinek, köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették a németeket a menekülésben, és azoknak, aki küzdöttek a demokratikus reformokért. A kancellár szerint ugyanakkor hála illeti azokat is, akik bátran harcoltak a szabadság kivívásáért Lengyelországban, a balti államokban, Csehszlovákiában és az NDK-ban. „Ezek az emberek tovább írták Európa szabadságtörténelmét” – hangsúlyozta a kancellár. „Lebontottak egy darabot a vasfüggönyből és felépítettek egy darabot Európa egységéből” – jelentette ki.

Egy nemzet jóléte függ a közös európai jóléttől is

A kancellár szerint Sopron egyenlő a szabadsággal, a szolidaritással, a békével, Sopron a példája annak, hogy milyen sokat el tudunk érni mi, európaiak, ha bátran kiállunk oszthatatlan értékeink mellett.

Az Európa előtt álló óriási feladatokról a kancellár azt mondta, hogy szem előtt kell tartani ezeket az értékeket. „Tudatában kell lennünk annak, hogy egy nemzet jóléte függ a közös európai jóléttől is. Európa csak annyira tud erős lenni, amennyire egységes. Európa csak annyira lehet erős, amennyire a vitás kérdésekben is kész kompromisszumokat kötni” – jelentette ki.

Néha át kell lépnünk a saját árnyékunkat

Angela Merkel arról is beszélt, hogy „az európai békeprojekt nem önfenntartó”, néha át kell lépnünk a saját árnyékunkat annak érdekében, hogy vállalni tudjuk az Európáért és a világért érzett közös felelősségünket. A kancellár szerint válságövezetekből származó, védelemre szoruló, Európában menedéket kereső emberek arra emlékeztetnek bennünket, hogy milyen fontos harcolnunk a menekülést és az elüldözést kiváltó okok ellen.

A kancellár hangsúlyozta: 1989 eseményei közelebb hozták egymáshoz Európa népeit. Ma szomszédokként, partnereként Németország, Magyarország és az Európai Unió többi állama közösen alakítja a jövőt egy egységes Európában – mondta a politikus.

„Tovább kell haladunk a szabadság, a demokrácia és az egység útján, és ehhez erőt adhat, ha visszaemlékezünk a Páneurópai Piknikre” – jelentette ki Angela Merkel.

Orbán: erősíteni kell a magyar-német gazdasági együttműködést

Erről is beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Sopronban, miután tárgyalt Angela Merkel német kancellárral.

A sajtótájékoztatón a miniszterelnök azt mondta: „nem látni olyan eseményeket, amelyek megzavarnák a magyar-német kapcsolatokat, viszont vannak olyan tényezők, amelyek kikényszerítik a gazdasági együttműködés erősítését”. Kiemelte: a gazdasági kérdések álltak a tárgyalások súlypontjában, hiszen Németország első számú kereskedelmi partnere és befektetője Magyarországnak.

A kétoldalú kereskedelmi forgalom minden évben rekordot dönt, a német befektetők a legmodernebb gyárakat hozzák Magyarországra. Hatezer Magyarországon működő német vállalat 300 ezer magyarnak ad munkát, és augusztus közepéig 17 új nagy német beruházásról született döntés – közölte. Orbán Viktor megjegyezte: az elkövetkező időben újabb menetrendet állítanak össze a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről a szakminiszterek.

Szó volt továbbá arról, hogy a német haditechnika fontos szerepet játszik a magyar hadiipari fejlesztésekben – közölte.

Orbán Viktor elmondta, hogy mindezek mellett az Európai Unió (EU) bővítéséről is egyeztettek, ugyanis Magyarországnak az az érdeke, hogy a Nyugat-Balkán mielőbb az unió része legyen. Magyarország szorgalmazza az EU további bővítését, ebben kulcsország Szerbia, amellyel a csatlakozási tárgyalások felgyorsítása Európa érdekét is szolgálja – tette hozzá.

A segítséget kell odavinni, ahol a baj van

Orbán Viktor elmondta: beszéltek a fejlesztési együttműködésről is Afrikában, mert a segítséget kell odavinni, ahol a baj van, javítani kell Afrika népességmegtartót  képességét, és ennek érdekében közös programokat finanszíroznak.

Kérdésre a kormányfő elmondta: Közép-Európa országai sokakat, talán a nyugat-európaiakat is meglepő ütemben modernizálódnak és fejlődnek, mióta az EU tagjai lettek. A közép-európai régió felemelkedéséről lehet beszélni, és az európai egység jövője azon múlik, hogy levonják-e ennek konzekvenciáit – tette hozzá.

Kiemelte: Közép-Európa most már hozzáad az európai gazdasági teljesítményhez, ezért a hagyományos német-francia tengely kiegészül a közép-európai népek érdekeinek figyelembe vételével. Ez egy új folyamat, amely most teljesedik ki, és Közép-Európa súlya az európai döntéshozatalban folyamatosan nőni fog – tette hozzá.

Hangsúlyozta: Németország érti ezt a folyamatot, ezért a német-közép-európai kapcsolatoknak kitüntetett jelentőségük lesz az európai egység fenntartásában.

A határvédelem kötelesség

A miniszterelnök azt is mondta: az Európai Bizottság új elnöke esély Magyarország számára és a régi viták helyett új vágányokon indulhatnak el a tárgyalások.

Ugyancsak kérdésre válaszolva Orbán Viktor kijelentette: 30 éve azért bontották le a falakat, hogy a keletnémetek szabadok lehessenek és biztonságban élhessenek. Most pedig azért védjük a déli határt, hogy a németek továbbra is szabadságban, biztonságban élhessenek. A határvédelem a kötelességünk, amelyet az eddigieknek megfelelően el fogunk látni, bár jó lenne, ha Brüsszel átvállalná a költségek egy részét – mondta.

Orbán Viktor hangsúlyozta: a magyar határ védelme a magyar-német kapcsolatok egyik kulcskérdése, mert a migránsáradat nem ért véget, folyamatosan számolni kell a délről érkező nyomás növekedésével. Ausztriára és Németországra csak akkor nem zúdulnak rá az illegális bevándorlók, ha Magyarország védi a határait – jelentette ki.

A kormányfő úgy látja, a magyar demokráciát elmarasztaló vélemények politikailag elfogultak, ténybeli állításokat nem nagyon tartalmaznak. Azt ajánlotta, mindenki jöjjön Magyarországra személyes tapasztalatot gyűjteni, és akkor megérti, „hogyan élünk mi itt”. Egyre jobban teljesít Magyarország, ezért jó okunk van rá, hogy folytassuk, amit elkezdtünk – hangsúlyozta.

Orbán Viktor a Páneurópai Piknikről elmondta: bár 30 éve volt, nem veszített a fontosságából ez a nap, amely a berlini fal leomlásához vezető események kiindulópontja és Európa újraegyesítésének kulcspillanata volt.

Ez a nap akkor azért jöhetett el, mert sosem hittük el, hogy hosszabb távon létezhet két Európa. Csak egy Európa van, amelyet a szabadságszerető népek újraegyesítettek – hangsúlyozta a magyar kormányfő.

Merkel: fontos a kereskedelmi együttműködés

A sajtótájékoztatón Angela Merkel elmondta, hogy a megbeszélésen a jövőről, elsősorban az Európai Unió előtt álló kihívásokról esett szó. A kancellár egyetértett Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság jövőbeli elnöke azon elképzelésével, amely szerint az Európai Unió valamennyi tagállamát még jobban egyesítő politikára, „új startra” van szükség.

Angela Merkel utalt a gazdasági és a védelmi együttműködéssel, valamint a migrációval kapcsolatos kihívásokra, és közös megoldásokat szorgalmazott.

A kereskedelmi kapcsolatokról szólva a kancellár utalt a német vállalatok magyarországi befektetéseinek jelentőségére és eredményeire, amelyek jelentősen hozzájárulnak a német cégek sikeréhez. A kereskedelmi mérleg kiegyenlített, ami azt jelenti, hogy a két ország rendkívül szoros kapcsolatban áll egymással.

Szeretnék a tudományos, a kutatási és az innovációs együttműködést tovább erősíteni

A kancellár ezzel összefüggésben utalt az uniós kohéziós és strukturális alapokra, amelyek célja a konvergencia erősítése. „Ha Magyarország növekedési rátáját megnézzük, akkor valóban látszik, hogy Magyarország az emberek érdekében jól fekteti be ezt a pénzt” – jelentette ki Angela Merkel, hozzátéve: Németország örül, hogy munkahelyek létesítésével hozzájárulhat ehhez.

A kancellár kijelentette, hogy szeretnék a tudományos, a kutatási és az innovációs együttműködést tovább erősíteni, ennek érdekében az illetékes miniszterek újabb találkozójára kerül sor.

Angela Merkel elmondta, hogy a kétoldalú tárgyalásokon szó esett a hadiipari együttműködésről, amelyet a két ország NATO-tagsága miatt rendkívül fontosnak nevezett. Nagy-Britanniával kapcsolatban érintették a Brexitet, amely a kancellár szerint olyan sajnálatos realitás, amelyet el kell fogadni. A lehető legjobb kapcsolatokat szeretnénk ápolni a jövőben is Nagy-Britanniával – tette hozzá.

Meg kell akadályozni a protekcionista tendenciákat

A kancellár a Nyugat-Balkánnal kapcsolatban geostratégiai szempontból és Európa jövőbeni egységét tekintve is fontosnak nevezte azt a kilátást, hogy a térség országai az Európai Unióba integrálódjanak.

Világgazdasági kérdéseket érintve Angela Merkel elmondta: a magyar kormányfővel egyetértettek abban, hogy meg kell akadályozni a protekcionista tendenciákat, és a többi között szükség van az Egyesült Államokkal és Kínával való kereskedelmi kapcsolatok erősítésére.

Kérdésekre válaszolva a német kancellár fontosnak nevezte a tagállamok egységes fellépésének szükségességét. Németország szeretne minden tagországgal szoros és bizalmon alapuló együttműködést. Utalt arra, hogy a következő uniós pénzügyi-költségvetési periódusban Magyarország és Közép-Európa érdekeit is képviselni igyekszik.

„Igazságos megoldásokra van szükség” – tette hozzá. Reményét fejezte ki, hogy Magyarország is figyelembe veszi a német érdekeket, és jó együttműködés várható. „Mindig kompromisszumokat kell találnunk, és ezt meg is akarjuk tenni” – jelentette ki.

A probléma megoldását a közös vonásoknál kell kezdeni

A migrációról feltett német újságírói kérdésre válaszolva Angela Merkel megerősítette, hogy helyesnek tartja Ursula von der Leyen megközelítését, amely szerint „új startra” van szükség. Utalt arra, hogy az Európai Bizottság új elnöke erről sok tagállammal már tárgyalt. Kiemelte, hogy a menekülteknek elsősorban ott kell segíteni, ahol a probléma keletkezett.

Ezek közös vonások, de vannak különbségek is – jelentette ki. A probléma megoldását azonban a közös vonásoknál kell kezdeni – mondta, és reményét fejezte ki, hogy az új Európai Bizottsággal meglesznek a lehetőségek erre. Angela Merkel hozzátette, hogy ehhez természetesen hozzátartozik a határvédelem is.

A schengeni szabad mozgást fenn kell tartani, ehhez viszont a külső határokat jobban kell védeni. Ez pedig akkor sikerülhet a legjobban, ha a menekülteket kibocsátó országokkal folytatják a párbeszédet és egyezményeket kötnek velük. A cél az, hogy mindenki maradhasson a hazájában – fogalmazott Angela Merkel.

A tájékoztatón a kancellár ismét köszönetet mondott Magyarország lakosságának a határnyitásért és ezáltal a német egység helyreállításához való hozzájárulásáért.

A Demokratikus Koalíció üdvözli Angela Merkel látogatását

Ara-Kovács Attila, a DK európai parlamenti (EP-) képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: harminc éve, a határok megnyitásakor, „nem is a szabadságukba átrohanó németek voltak azok, akik történelmet írtak, hanem azok a magyarok, akik végül is egyesítették a két Németországot”.

Az ellenzéki politikus örömét fejezte ki, hogy Orbán Viktor miniszterelnök a rendezvényen „nem gyalázta az Európai Uniót”, hanem Európa egységéről beszélt.

Fontos, hogy Európa egysége megmaradjon

Hozzátette: a rendezvényen a miniszterelnök azonban olyan mondatokkal szembesült, amelyek egy határ lebontását köszönték meg harminc év távlatából. Ara-Kovács Attila szerint Orbán Viktornak kellemetlen lehetett hallani ezeket a mondatokat, hiszen „úgy híresült el egész Európában” sőt az egész világban, hogy a határokra falakat épít.

Hozzátette: nemcsak Németország egyesülése volt a Páneurópai Piknik eredménye, hanem Európa egyesülése is. A DK számára pedig fontos, hogy Európa egysége megmaradjon és ne bomoljon meg „a nemzetállamok önzése miatt”, mert az egységes Európa alternatívája eddig mindig a háború volt – jegyezte meg Ara-Kovács Attila.

(Forrás: MTI)

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét