Mészáros a „vizuális élmény” nyújtása okán húz fel több toronyból álló épületegyüttest a XIII. kerületben

Ha a MOL-nak lehet közelítőleg az Országház és a Szent István-bazilika kupolájának 96 méteres magasságát elérő székháza, akkor jogos igénye a Mészáros-féle MBH Bank is építtethet az Árpád híd pesti hídfőjénél, hiszen a kormánynak egyáltalán nincsenek ellenérzései a tornyokkal szemben.

Mi az, hogy Mészárosnak nincs? Legyen! És lőn….

A Mol felhőkarcolója kapcsán két évvel ezelőtt ezt írta a valaszonline.hu: nemcsak az vele a probléma, hogy a magában álló, a város meghatározó pontjairól jól látható torony megtöri a budapesti panoráma harmóniáját, hanem az is, hogy végképp összezúzott egy tabut, és kaput nyitott az újabb tornyok építésének. Nemzetközi tapasztalatok, többek közt Bécs és Pozsony példája alapján lehetett állítani, hogy az első áterőszakolt torony sikere újabb beruházókat ösztönöz arra, hogy kövessék az építtető példáját.

Egy toronyház a legritkább esetben marad sokáig az egyetlen, szinte mindig újabbak követik.

Az élet ezt a tételt Budapesten is gyorsan igazolta

A bank idén június 28-án jelentette be, hogy megvásárolt egy 13 ezer négyzetméteres, üres telket a XIII. kerületben, a Róbert Károly körút és a Váci út sarkán tervezett székháza számára.

„A több toronyból álló épületegyüttes a környék emblematikus és markáns építménye lesz, a bank kifejezett célja, hogy az épületegyüttes vizuális élményt nyújtson majd az ott elhaladóknak és organikusan illeszkedjen a városképbe”

– fogalmaztak a bank honlapján megjelent közleményben, amiből az is kiderült, hogy a helyszín kiválasztásában fontos szerepet játszott a külföldi ingatlanfejlesztőtől megvett projekt készültségi szintje és az, hogy a telken már a mélyépítési munkák is megkezdődtek. Szeptember közepén a HVG vette észre, hogy megszületett az elmaradhatatlan kiemelő rendelet is, amely a szokásos módon egyéni beépítési paramétereket állapít meg a csak helyrajzi számmal azonosított telekre (25801/6), és

felmentést ad a kedvezményezett befektetőnek minden olyan korlátozás és kötelezettség alól, amit nincs kedve betartani.

A kormánynak ebben az esetben nem is kellett az általános szabályozást felülírnia, mert az MBH hajlandó a 90 méteres limit alatt maradni: a legmagasabb torony pont ilyen magas lesz, a másik kettő pedig – a Duna irányában csökkenve – 78 és 65 méter magas.

De miért volt ezen a telken eleve adott a lehetőség ilyen magas épület felhúzására?

Az ok abban keresendő, hogy a 2016-ban Göncz Árpád városközpontnak elnevezett kereszteződést a Váci út és a Róbert Károly körút találkozásánál a XIII. kerület évtizedek óta szeretné magasházas, vagy akár felhőkarcolós környékké tenni, ezért a szabályozását is így alakította, amikor erre az elmúlt években módja lett. Ha a felhőkarcolóig nem is jut el a történet, a magasházas tömörülésig igen. Az a jelenség, hogy a tornyok vonzzák egymást, ezen a környéken jól megfigyelhető: az úttörő az említett SZOT-torony volt, amely azóta is hivatkozási alapként szolgál az újabbak építéséhez.

Az MBH-tornyok „csak” annyiban különböznek az eddigiektől, hogy túl is haladják az első fecskét, míg elődeik a szigorúbb szabályozás miatt alatta maradnak.

Az Árpád híd pesti hídfőjének tornyai építésük sorrendjében így alakultak:

• SZOT toronyház – 1968-73, 73 m, ma Nyugdíjfolyosító, tervezte Dúl Dezső
• Rendőrpalota – 1995-97, 62 m, tervezte Finta József (az antenna még 30 métert hozzáad)
• Duna Tower – 2004-2006, 60 m, tervezte Fazakas György (közvetlenül a hídfőnél)
• Europe Tower – 2004-2006, 64 m, tervezte Fazakas György (közvetlenül a hídfőnél)
• Agora Tower – 2017-20, 65 m, tervezte a Finta Stúdió és Florian Frotcher (MAKE Architects)

Beleszólni nem nagyon lesz módja senkinek,

hiszen a kiemelő rendelet

mindenben szabad kezet ad a fejlesztőnek a meghatározott magassági keretek között, a tervtanács pedig nem fog Mészáros Lőrinc bankjával kekeckedni, különben szélnek eresztik, ahogy a hasonló testületekkel a Nemzeti Együttműködés Rendszerében bánni szokás.

Itt a nyilvánosságnak annyi szerep jut, hogy amikor a projekt megkapja az építési engedélyt – hamarosan – akkor lehet örülni vagy szörnyülködni ízlés és vérmérséklet szerint. A „közepes magas-tornyok” versenye minden bizonnyal folytatódni fog újabb, szabállyá izmosodó kivételekkel, és minden egyes magasházzal egyre nagyobb annak a veszélye, hogy Budapest egy kivételes szépségű tradicionális várospanorámát lecserél egy ötödrangú skyline-ra – írta a portál újságírója.

További részleteket ide kattintva olvashat.