Kerítésen innen
Gulyás Gergely: a jognak még a Szovjetunióban is nagyobb tisztelete volt, mint az Európai Bizottságban…
Rögvest az elején említsük meg, hogy Gulyás Gergely nem „akárki a magyar politikai életben”, ő a Miniszterelnökséget vezető miniszter, így amit mond, az felfogható hivatalos álláspontnak. Ennek tükrében érdemes olvasni a Bayer show vasárnapi kiadásában elhangzott mondatait.
Rögvest az elején említsük meg, hogy Gulyás Gergely nem „akárki a magyar politikai életben”, ő a Miniszterelnökséget vezető miniszter, így amit mond, az felfogható hivatalos álláspontnak. Ennek tükrében érdemes olvasni a Bayer show vasárnapi kiadásában elhangzott mondatait.
Pótkérdések….
Vasárnap este a Bayer show-ban Gulyás Gergely arról kérdezte a műsor házigazdája, hogy mikor érkeznek az EU-s források és az Európai Bizottság leveléről is, Brüsszelből ugyanis pótkérdéseket tettek fel a magyar kormánynak az igazságügyi reform teljesítése kapcsán. Olyanokat, hogy mennyi irodája van az Országos Bírói Tanácsnak (OBT), mennyit keresnek a titkárnők, milyen iktatószámmal iktatják a dokumentumokat? – sorolta Bayer a bizottsági kérdéseket, és úgy kommentálta, hogy
“ócska, aljas kekeckedés ez már”.
Gulyás Gergely Bayer felvetésére azzal reagált, hogy ha még felháborítóbbá szeretnék tenni a Bizottság működésének az illusztrálását, akkor érdemes egyet visszalépni; Magyarországon ugyanis komolyan senki soha meg sem kérdőjelezte, aki az igazságszolgáltatásban dolgozik, hogy a bírák ne lennének függetlenek. Ő mint mondta, nem javasolná, de ha valaki politikai értelemben elemezné a bírósági ítéleteket, nem találna kormánypárti elfogultságot. Sőt, a személyiségi jogi perekben “a legdurvább valótlan tényállítást is időnként véleményként kezelik”. Ez is közrejátszik a közbeszéd durvulásában szerinte. Mint mondta, tehát
távolról sem igaz, hogy a magyar bírósággal gond lett volna.
Szerinte a szervezeti rendszerét tekintve is Európa egyik legfüggetlenebb bírósága a magyar. A kérdés előhozatalának a Bizottság részéről – túl azon, hogy az OBT-nek vannak tagjai, akik készek kapcsolatot tartani nagykövetekkel a rezidenciájukon, és szívesen panaszkodnak Brüsszelben a saját hazájukra – semmilyen kézzelfogható oka nem volt szerinte.
Nyomják Krahács helyett Magyarországot
Azért állapodott meg a magyar kormány még tavaly a Bizottsággal egy, mert nem akarták kockáztatni az EU-s források érkezését, ezt az illetékes biztos “írásban szövegszerűen is jóváhagyta”
– utalt Varga Judit és Didier Reynders megállapodására. Ezt a csomagot a parlament meg is szavazta. Ezért Gulyás Gergely szerint már semmilyen akadálya nem lenne annak, hogy az uniós kohéziós forrásokat elkezdjék folyósítani Brüsszelből. Most méltatlan módon húzzák az időt és tesznek fel egészen nevetséges, súlytalan kérdéseket – mondta a Bizottság leveléről.
“Önmagában, ahogy Brüsszel a joghoz viszonyul, ahhoz képest a Szovjetunió is nagyobb tisztelettel viszonyult a joghoz, noha azt a politika szolgálólányának tekintették”
– jelentette ki a műsorban a kancelláriaminiszter. Azt is hozzátette, hogy bár a kommunisták úgy gondolják, hogy minden relatív, s noha ez nem igaz, “de itt most valóban relatív”.
“Mert a jognak még a Szovjetunióban is nagyobb tisztelete volt, mint ahogy az Európai Bizottság az uniós közösségi jogot alkalmazza”
– fogalmazott a miniszter a Bayer show-ban.
Lengyel-magyar újra két jó barát?
S mert ezt a Bizottság felügyelet nélkül teheti, s azt gondolják, hogy mindenféle következmények nélkül, ezért ezt mindig Magyarország és Lengyelország kárára teszik
– jelentette ki Gulyás Gergely. Ennek ellenére a meggyőződése, hogyha
a lengyel választásokon a jelenleg kormányzó pártok szereznek többséget, és kormányon maradnak, akkor majd hirtelen a magyar igazságszolgáltatás is függetlenné válik és a Bizottság is elismeri ezt
– jegyezte meg ironizálva. Gulyás szerint ez a vita is jól mutatja, hogy mindennek semmi köze a joghoz, “nyers, brutális hatalmi küzdelem van” Brüsszel részéről. Azt is elmondta,
a lengyelek azért különösen fontosak a számunkra, mert “a lengyelekre számíthatunk, ha Magyarország szavazati jogát meg szeretnék vonni” az Unióban. Ha a németek által támogatott Donald Tuskék győznének, akkor nem maradna az EU-ban olyan kormány, amelyikre kiélezett vitában számíthatnánk
– nyomatékosította Gulyás Gergely a Bayer show-ban.
Svéd NATO-csatlakozás?
Mi lehet a svéd NATO-csatlakozási vita kimenetele? – kérdezte Bayer. Gulyás erre azzal válaszolt, hogy a svédeknek “illene elnézést kérni”. Van-e ok, hogy a svédekkel egy klubban legyünk? – ezt a kérdést kell szerinte megvizsgálni, mielőtt szavazna a parlament.
Bayer ezek után azt hozza fel, hogy Bajnai Gordon, miután megválasztották miniszterelnöknek, elment az amerikai nagykövetségre. Milyen ok teszi indokolttá a szuverenitási törvénycsomagot? – kérdezte.
Vannak olyan szabályok, melyekhez a magyar jogrend nem fűzött kellő súlyú szankciókat – válaszolt erre Gulyás Gergely a “guruló dollárok” ügyét felhozva.
Kulcsfontosságúnak nevezte a külföldi támogatásokat, illetve, hogy súlyos szankciókat társítsanak a törvénysértéshez. Mindennek indoklásaként Gulyás Gergely azt mondta, hogy 2022-ben az történt, hogy
“több mint 3 milliárdot Amerikából folyósítsanak annak érdekében, hogy az ellenzék jobban szerepelhessen, adott esetben megnyerje a választást és kormányra kerülhessen. Ez olyan botrány, hogy azoknak semelyik, a saját szuverenitására adó ország közéletében helye legyen még, akik ezeknek a pénzeknek a kiosztásában, átvételében közreműködtek
– jelentette ki, és meg is nevezte Ficsor Ádámot, akiről előtte Bayer már beszélt.
Liberális nyugati körök – “közép-európai vademberek?
Ukrajna 2 éven belül az EU teljes jogú tagja lehet? – kérdezte aztán Bayer, mire Gulyás Gergely azzal válaszolt, hogy ezt nem tartja elképzelhetőnek.
Egyhangú döntés kell ahhoz, hogy a csatlakozási tárgyalások megkezdődjenek.
Aztán az igazságérzetről szólva, a Nyugat-Balkáni országokra utalva a miniszter feltette a kérdést:
ha ők a felkészültebbek, mármint a csatlakozásra váró balkáni országok, akkor miért teszünk alaptalan ígéreteket egy felkészületlenebb ország felé, Ukrajnának?
Bayer Zsolt a Gulyás Gergely által exponált kérdést megismételte. Arra, hogy miért nem érdeke Brüsszelnek, hogy a Balkán az EU tagja legyen, Gulyás azzal válaszolt: azért, mert ők (Brüsszelben) ha a 2004-es és az azutáni bővítést értékelik,
“úgy gondolják, hogy a saját fejlett XXI. századi liberális köreikbe beengedték a közép-európai vadembereket”, és nem szeretnének még több ilyet látni.
Másrészt, mint Gulyás Gergely kifejtette, a gazdasági érdekeik is a EU bővítését diktálná, de
“nem képesek újabb döntést hozni, mert úgy gondolják, hogy akkor kisebbségbe kerülnek az Unióban azok az alapító és korábban csatlakozott tagállamok, akik egyfajta morális felsőbbrendűséggel hirdetnek mindent, amit ma a liberális világban szokás”.
Konok Péter történész olvasata
„…a jognak még a Szovjetunióban is nagyobb tisztelete volt, mint ahogy az Európai Bizottság az uniós közösségi jogot alkalmazza”, mondta Gulyás Gergely kancáriamiszter úr a Bayer-showban (ami lassan olyan, mint a Magyar Közlöny, csak több benne a kurvaanyázás és kevesebb a vesszőhiba). Nos, az én jogfelfogásom szerint hülyeségeket beszélni mindenkinek joga van, még akkor is, ha tudja, hogy hazudik, mert tulajdonképpen hazudni is mindenkinek joga van. Amúgy meg magasról leszarom, hogy mit zagyválnak össze a mindenféle politikusok, ennél kevés unalmasabb téma van.
Ráadásul – bár Gulyás Persely miszterúr expozéjában eléggé rossz véleménnyel van a relativitásról (ezt jó tudni, eddig többször vergődtem éjjelente a párna sarkát rágcsálva, hogy mit gondolhat Gulyás a relativitásról, a szuprematizmusról, illetve arról, hogy melyik oldalára esik a kenyér, ha mind a két oldala vajas), de szerintem mindent össze lehet hasonlítani mindennel, még akkor is, ha baromság.
Viszont a Szovjetunió nekem afféle liblingem, nem azért, mintha annyira tetszene, ami ott volt, hanem azért, mert baromi izgalmas és tanulságos, megdöbbentő és csavaros sztori, ráadásul nekem afféle szakterületem is, főleg az 1945 előtti története. Nos, a szovjet jog alapintézménye – persze, erősen leegyszerűsítve és túlfrappírozva – az államügyészség volt. Akadt ott alkotmány is (szavakban roppant demokratikus), volt persze BTK (pont az ne lett volna?), de a szovjet jog vallomásos jog volt, mint egy romantikus levélregény. Szimbolikus alappillére Andrej Januarjevics Visinszkij főállamügyész volt, egy igazi reneszánsz ember, aki élete során minden hatalmat a lehető legelhivatottabb, leglángolóbb elvtelenséggel szolgált ki, és legjobb tudása szerint teljesítette mindig az éppen aktuális elvárásokat. Jóval szélesebb nyomtávon ugyan, de Polt Péterre hasonlított, bár határozottan jobb volt a beszédkészsége.
Megértem, hogy Gulyás Hergelj adminiszter úr megértőbb a szovjet bürokráciával szemben, mint a kétségtelenül túlburjánzó EU-bürokrácia iránt. A hangsúly a „tiszteleten” van. Azokban a régi szép, szovjet időkben még tisztelték a jogot. Még ha az, ahogy Gulyás megfogalmazza, „a politika szolgálólánya” volt is….”
Panteon-bejegyzése a témában itt.