Bulvár
Mészáros úr, kérem: Roszkozmoszra fel! – Irány a Hold
Az emberiség egyik legősibb vágya a repülés képessége volt, ám ahogy ez valósággá lett, azonnal egy újabb álom, más bolygók meglátogatása (leigázása) lépett a helyére. Ennek beteljesülésére azonban egészen 1969 nyaráig várni kellet. Most pedig az új szlogen: vissza a Holdra!
Az emberiség egyik legősibb vágya a repülés képessége volt, ám ahogy ez valósággá lett, azonnal egy újabb álom, más bolygók meglátogatása (leigázása) lépett a helyére. Ennek beteljesülésére azonban egészen 1969 nyaráig várni kellet. Most pedig az új szlogen: vissza a Holdra!
Oroszok a holdon
Tendert írt ki a Roszkoszmosz, az orosz állami űrkutatási vállalat az emberek Holdra szállását is magában foglaló holdprogram előkészítésére
– írta meg a Respublika. A több mint 1,7 milliárd rubeles (mintegy hétmilliárd forintos) pályázat elnyerőjének az elkövetkező négy év alatt ki kell dolgoznia az ehhez szükséges űreszközök létrehozását célzó kutatási-fejlesztési munkaterveket A pályázónak a jövő évtől 2025 novemberéig a többi között elő kell készítenie a hordozórakéták és újra felhasználható űrhajók, orbitális komplexumok, a holdjárók és űrruhák, valamint a holdbázis fejlesztésére és kiépítésére vonatkozó projekteket. Külön feladat az egészséget és az emberi teljesítményt érintő kockázatok kezelésére vonatkozó ütemterv meghatározása.
A kiírás értelmében a Roszkoszmosznak alkalmazott kutatásokra van szüksége a holdutazás megvalósítására
Dmitrij Rogozin, a Roszkoszmosz vezetője decemberben kijelentette, hogy Oroszország első emberes Hold-misszióit az Angara hordozórakéta-családdal és egy kis szállítóeszközzel fogják végrehajtani, nem pedig a szupernehéz Jenyiszej rakétával, ahogyan azt korábban tervezték. Az űrhajó neve a RIA Novosztyi hírügynökség korábbi jelentése szerint Orljonok (Sasfiók) lesz.
Márciusban a Roszkoszmosz arról számolt be, hogy Oroszország és Kína memorandumot írt alá egy nemzetközi tudományos holdbázis létrehozásáról. Később Rogozin azt ígérte, hogy a következő két-három évben olyan események fognak történni, amelyek megváltoztatják az orosz űrhajózás megítélését.
Hajrá Lőrinc!
Itt a nagy lehetőség a Mészáros és Mészáros Kft. számára.
Csak arra kell ügyelnie a 8086 Felcsút, 0311/5. hrsz. székhelyű cégnek, hogy a pályázatot megfelelő orosz fordításban „Határ a csillagos ég” jeligére nyújtsák be Moszkvában a Scsepkina utca 42. szám alatt a korábbi Energetikai Minisztériumban. De ez már semmiség.
A többit Vlagyimir Vlagyimirovics el fogja intézni…
Hogy is volt?
John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére. Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele.
1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett mondta örökbecsű mondatát:
„Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek”
(Wikipédia)
