Kezdőlap Kerítésen innen “Microsoft-ügy, mindenki benne van!” – a vevők listája….

“Microsoft-ügy, mindenki benne van!” – a vevők listája….

0
2226
Korrupt volt az elnök, lemondott! - na hol? Dél-Afrikában!
illusztráció: transzindex.ro
- Hirdetés -

Horváth András, a zöld dossziéjáról ismertté vált, ma Hadházy Ákos csapatát erősítő elemző közösségi oldalán tette közzé a legújabb korrupciós botrány részleteit magyarázó bejegyzését.


Mint arról beszámoltunk, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma 8,7 millió dollárra bírságolta a szoftvercéget, amiért a magyar leányvállalata manipulált állami beszerzésekben volt cinkos 2013 és 2015 közt.

Az amerikai igazságügy által nyilvánosságra hozott részletekből kiderül,

hogy a Microsoft magyar leányvállalata elismerte, hogy viszonteladói túlárazottan adtak el szoftverlicenceket magyar állami szerveknek, miközben az anyacég felé azt kommunikálták, hogy komoly árengedményeket kell tenni.

- Hirdetés -

A különbözetet „korrupciós célokra” használták.

Ehhez képest a magyar ügyészség 2018-ban

“bűncselekmény gyanújának hiányában”

elutasította az ügyben érkezett feljelentést – ezt Polt Péter legfőbb ügyész válaszolta Mesterházy Attila szocialista parlamenti képviselő kérdésére a T. Házban.

Horváth András vasárnap közzétett bejegyzésében elsőként a szoftverlicensz-beszerzésekben vevőként részt vett állami szervezeteket sorolja, azt hangsúlyozva hogy nem mind “sáros”, mert büntetőeljárásban kellene tisztázni azt, hogy ezek közül melyek vettek részt korrupt ügyletekben.

  • Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt. (NISZ):
    4.213.580.267,-Ft, beszerzések 2013-2016 között
  • Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ):
    3.896.990.865,-Ft (2012-2017)
  • Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV): 2.603.010.564,-Ft, (2014)
  • Országos Rendőr-főkapitányság: 1.160.200.000,-Ft (2014)
  • Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA):
    2.009.586.015,(2013 és 2017)
  • Magyar Államvasutak Zrt.: 778.926.428,-Ft, 2013-2015. és 2017.
  • Fővárosi Vízművek Zrt.: 360.437.116,-Ft (2012-2013)
  • Nemzeti Útdíjfizetési Szolg. Zrt.: 326.400.000 (2017)
  • Állami Egészségügyi Ellátó Központ: 317.963.929,-Ft (2015)

“A történet jól láthatóan 2012-ben kezdődött

egy 8,5 mrd forintos keretközbeszerzéssel, majd folytatódott 2013-ban egy 25 mrd forintos keretközbeszerzéssel (ez utóbbi évek alatt futott ki). A fenti állami (önkormányzati) intézmények vesenyújranyitásos eljárásban a következő, jól körülhatárolható céges körtől, ill. konzorciumoktól (viszonteladóktól) vásárolták meg a Microsoft licenceket:

  • Euro One Zrt. 7.496.133.268,-Ft
  • HUMANsoft Kft. 1.849.855.120,-Ft
  • RacioNet Zrt. 2.603.010.564,-Ft
  • LicensePort Zrt. 1.653.258.892,-Ft
  • T-Systems Magyarország Zrt. 2.009.586.015,-Ft

Amit tudunk:

a Microsoft Kft. a fenti disztribútorok közül néggyel biztosan megszakította a kapcsolat, a 2015-ben kezdődött belső vizsgálat, ill. az amerikai igazságügyi szervek vizsgálatai alapján.

Ezek nyilvánosságra hozatala után derült ki, hogy konkrét központi szervek (NAV, ORFK, NISZ Zrt.) szoftverbeszerzéseivel kapcsolatban merült fel vesztegetés gyanúja, mert az értékesítési folyamatban a Microsoft Mo. Kft. által adott kedvezményeket lenyelték, s azt a gyanú szerint többek között kormányzati tisztviselők megvesztegetésére fordították.

S itt csúsztat egy jelentőset a Központi Nyomozó Főügyészség legutóbbi közleménye:

nem kizárólag költségvetési csalás gyanúja merül fel az eddig napvilágra került tények alapján, hanem korrupciós bűncselekményeké is, úgymint vesztegetés, hivatali visszaélés, s esetleg hűtlen kezelés. Az ügyészség persze azt szeretné, ha a bűncselekmények elkövetésének gyanúja megállna a NAV, ORFK, stb. kapuja előtt, ezért beszél csak a csalás gyanújáról.

Ezzel szemben mi is a történet lényege?

2012-ben “valakik”, vagy a “valakik” tanácsadói (feltehetően ugyanazok, akik szeptemberben, sebtiben törvényjavaslatot akarnak benyújtani előre menekülés céljával) kitalálták, hogyan lehetne könnyen pénzhez jutni a szoftverbeszerzések “központosításával”.

Annak ellenére tehát, hogy pontosan tudták, hogy ha ilyen méretű vásárlásoknál a központi kormányzat közvetlenül tárgyal a gyártóval, jelentős árkedvezményt lehet elérni, MÉGSEM KÖZVETLENÜL TÁRGYALTAK ÉS SZERZŐDTEK A MICROSOFT-TAL, hanem viszonteladókat iktattak az amerikai cégóriás és az állami, önkormányzati intézmények közé. Így a közvetítési díjjal mindenképpen megemelkedtek a beszerzések költségei, de ennél is súlyosabb volt az, hogy 30-40% körüli árkedvezménytől is elesett a magyar és az Uniós költségvetés.

Ehhez képest kommunikáció mégiscsak volt

a Microsoft alkalmazottai és a kormány, ill. a vevők között, de a cél nem a kedvezmények elérése volt, hanem – nyilvánvalóan nem önzetlenül – információkat szivárogtattak ki egymásnak, ill.a kormányzati oldal részéről segítettek a közbeszerzési folyamatoknak a Microsoft érdekei szerinti meggyorsításában.

A felelősöket elsősorban az állami vagy önkormányzati intézmények (társaságok) irányítóinál vagy felügyeleti szerveinél lehet keresni, különös tekintettel az azóta már megszüntetett Nemzeti Fejlesztési Minisztériumra. Amely szervezetre az amerikai hatóságok is utaltak.


A fenti felsorolások és a feltüntetett összegek nem azt jelentik, hogy mindegyik ügylet élből korrupció gyanús lenne,

hiszen az amerikai jelentésben csak néhány – nagyon szomorú – példát mutattak be. A valós történéseket majd a büntetőeljárás keretein belül kell tisztázni, kiterjesztve a vizsgálatokat azokra az ügyletekre is, amelyeket az eddig ismerteken túl az adott időszakban, az adott gazdasági szereplőkkel bonyolítottak le állami vagy önkormányzati intézmények.

Jogállamokban, bizonyos fokú bűnüldözési autonómiával rendelkező országokban legalábbis így történne.”

- Hirdetés -

Te lehetsz az első hozzászóló a cikkhez

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Kérjük, írja be véleményét!
írja be ide nevét

Mobil verzió